Neh 6,1–14 és Jel 9,13–21
(ÓSZ) „Mindenki meg akart bennünket félemlíteni, mert azt gondolták: Majd elmegy a kedvük a munkától, és nem készülnek el vele. – Azért te erősíts engem" (9)! Próbálják megkísérteni, megfélemlíteni Nehémiást. Manipulál, szervezkedik, terrorizál, erőszakoskodik a külső ellenség, hogy abbahagyják azt, amit Isten parancsára elkezdtek. De Nehémiás világosan látja, hogyha megijedne tőlük, valójában vétkezne. Aki megijed Isten ellenségeitől, azért vétkezik, mert kiderül, hogy nem bízik eléggé Istenben. Jobban fél az ellenségtől, mint amennyire féli az Urat. Komolyabban veszi az ellenség fenyegetéseit, mint amilyen komolyan veszi az Úr ígéreteit. Jobban hat rá az ellenség jelenléte, mint az Úr jelenléte. Bizony, könnyen megrettenhettek volna, levehették volna kezüket a munkáról, ha csak az ellenségre figyelnek. Nehémiás azonban azt kéri, hogy Úr tegye erőssé a kezüket. És folytatja a munkát!
Fohász: Uram, kérlek, erősítsd meg ezen a napom a kezeimet, a lábaimat, a szívemet, a hitemet, hogy teljes bizalommal Rád hagyatkozzam minden utamon. Segíts, hogy ne az ellenség jelenléte és szava hasson rám, mert én egyedül a Te jelenlétedben bízzam. Ámen.