5Móz 28,27–48 és Mt 10,1–15

(ÓSZ) „Rád szállnak mindezek az átkok, üldöznek és kísérni fognak téged, míg el nem pusztulsz” (45). Amikor távol szeretnénk tartani kicsi gyermekünket valamitől, ami veszélyes számára, akkor igyekszünk minél félelmetesebben, minél szörnyűségesebben lefesteni azt, ami törtéhet vele, ha nem hallgatna ránk. Nem ijesztgetni szeretnénk őt, csak visszatartani valami rossztól, amit nem ismer, amit talán felfogni sem képes. Az igében olvasott áldatlan állapot: az átok földje, az istentelen élet – sajnos, valóság lett. Ugyanígy a mi hívő életünkre is, bizony néha tényleg ilyen nagy sötétség borul. Van azonban egy fénysugár, amely a legnagyobb sötétségben is világít nekünk. Isten kegyelmének és szeretetének evangéliuma. „Menjetek el, és hirdessétek: elközelített a mennyek országa” (Mt 10,7)! Ez hirdettetik minden vasárnap, minden istentiszteleten a számunkra. Testvérem, állj ma is a világ világosságának fényébe! 

Fohász: Uram, köszönöm, hogy nem akarod az én pusztulásomat. Köszönöm, hogy minden istentiszteleten ebben a hitben erősítesz meg engem is minden keresztyénnel együtt. Kérlek, add, hogy kegyelmedért hálás életem cselekedeteivel én is hirdessem ezt az örömhírt. Ámen.