Ruth 3,8–18 és Mt 13,36–43

(ÓSZ) „Én vagyok Ruth, a te szolgálóleányod” (9). Ruth, a Boázzal való beszélgetésében a férfi szolgálólányának nevezi magát. Boáznak, gazdag ember lévén, nyilván sok szolgálólánya volt. Ruth a legegyszerűbben úgy azonosíthatta volna magát, ha a neve mellé odateszi, hogy moábi, vagyis nem zsidó, hanem egy pogány, bálványimádó nép sarja. Így talán Boáz könnyebben felismerte volna. Ruth azonban nem utal magára moábiként. Úgy tűnik, maga mögött hagyta mindazt, ami régen jellemezte, és fel sem emlegeti többé. Nem hagyja, hogy a múlt árnyékot vessen az Isten kegyelméből neki tartogatott jövőre. Téged milyen emlék tart még a múlt rabságában? Tedd le az Úr elé, aztán hagyd teljesen magad mögött, és kezdj újat Te is az új lehetőségek Istenével!

Fohász: Uram, add, hogy a múltam ne tarthasson rabságban! Segíts jóvá tenni azt, amit elrontottam. Segíts újat kezdeni előbb Veled, aztán embertársaimmal. Segíts abban, hogy a kezedbe letett múltbeli hibák, mulasztások, sérelmek ne szennyezzék be a jövőt, amit Te nekem tartogatsz. Ámen.