1Sám 15,10–35 Mt 17,22–23

(ÚSZ) „Az Emberfia emberek kezébe adatik, és megölik őt, de a harmadik napon feltámad” (22-23). Jézus immár másodszor beszél a tanítványoknak arról, hogy hamarosan mi fog történni vele. Szeretné felkészíteni őket, hogy ne legyenek tudatlanok: az lesz, hogy elutasítják, elárulják és végül megölik őt. Azt is elmondja nekik, hogy a harmadik napon fel fog támadni. A tanítványok szemében Jézus egy dicsőséges király, illetve annak kell lennie, ezért el sem tudják képzelni, hogy mindezeket valóban elszenvedi majd. Jézus azonban tényként közli ezeket a nagyon fontos eseményeket, minden érzelem és szépítés nélkül. Ő azt teszi, azt viszi véghez, ami az Atya akarata. A töviskorona és kereszt helyett választhatta volna a világi dicsőséget. Ehelyett engedelmeskedett az Atyának, elhordozta bűnünket, és örök élettel ajándékozott meg. Nem lehetünk elég hálásak ezért az áldozatért. De azért próbáljuk meg!

Fohász: Édesatyánk! Nem tudjuk elégszer megköszönni irántunk tanúsított szeretetedet. Hála Neked, hogy elküldted Fiadat a világba, hogy értünk és helyettünk szenvedjen, hogy nekünk örök életünk legyen. Bocsásd meg, hogy nem vesszük ezt elég komolyan. Kérünk, ne mondj le rólunk! Ámen.