1Sám 5 és Mt 14,22–33

(ÓSZ) „Amikor az asdódiak másnap fölkeltek, Dágón arccal a földön feküdt az ÚR ládája előtt” (3). A zsidókra mért győztes csapás után a filszteusok bálványistenük, Dágón mellett helyezik el a szövetségládát. Dágón azonban másnap darabokban hever a földön. Az Úr így alázta meg a pogány isten jelképét. És néha bennünket is kénytelen alázatra nevelni. Amikor nem mutatunk iránta kellő tiszteletet, amikor többre tartjuk magunkat nála, amikor nem akarjuk elismerni előtte bűnünket. Bizony, az Úr az ő híveit is meg tudja alázni, ha arra van szükség. Mi a megoldás, hogy ezt elkerüljük? Menjünk elejébe a dolgoknak! Ne várjuk meg, amíg Isten taszít le bennünket életünk trónjáról, hanem adjuk át neki önként az őt megillető helyet. Ismered az igét: „Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik” (Mt 23,12).

Fohász: Uram, bocsásd meg, hogy én magam akarok pöffeszkedni életem középpontjában. Segíts önként átadni Neked a Téged megillető királyi széket. Add, hogy ne megszerezni akarjam a felmagasztalást, hanem ajándékba kapni. Csak Tőled várom érdemek nélkül is a fölmagasztalást. Ámen.