Ézs 5,8–30 és Lk 8,16–18
(ÚSZ) „Mert nincs olyan rejtett dolog, amely napvilágra ne kerülne, és nincs olyan titok, amely ki ne tudódna, és ismertté ne válna" (17). A sötétségben az ember csak tapogatózva próbál tájékozódni, de a világosságban mindenre fény derül. Arra is, amit mindenkinek meg szerettünk volna mutatni, és arra is, amit senkinek sem. A világosságban minden nyilvánvalóvá lesz. János evangélista így ír erről: „Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba" (Jn 1,9). Az isteni világosságban nem tudunk semmit sem takargatni és rejtegetni. A hitünket és az evangéliumot sem. Sőt, feladatul kaptuk, hogy messze vigyük, szerte a világba, és világítsuk be a földet a Jézus Krisztusról szóló örömüzenettel. Ma is nagy szükség van arra, hogy Isten gyermekei vigyék a fényt, a világosságot, az igét oda, ahol sötétség uralkodik.
Fohász: Urunk, az ünnep közeledtével egyre inkább vágyunk a Te fényedre, vágyjuk a Te világosságodat. Kérünk, ne csak körülöttünk, az ünnep fényeiben legyen világosság, hanem bennünk is. Így kérünk, a Te Igéd által vegyél lakozást a szívünkben! Ámen.