Ézs 3–4,1 és Lk 7,36–50
(ÚSZ) „Ha ő próféta volna, tudná, ki és miféle asszony az, aki őt megérinti, mivel bűnös ez az asszony" (39). A történetben szereplő farizeus meghívja Jézust vendégségbe. Az étkezés közben észreveszi, hogy egy mindenki által ismert bűnös nő Jézus lábát mossa és a hajával törölgeti. Simon farizeusnak megvan a véleménye róla, és magában ítéletet tart Jézus és a nő fölött is. A külső, látott és hallott dolgok alapján vonja le következtetését. Csak az asszony múltját és addigi bűnös életét veszi figyelembe. A jelent azonban nem akarja látni és mélyebben megérteni. Egyedül Jézus ismeri a nő bűnbánattal és mély hálával teli szívét. Ó, de sokszor állunk mi is a farizeushoz hasonlóan az emberekhez?! Egy-egy felebarátunk élete megváltozását sem akarjuk látni, csupán a múltját hánytorgatjuk fel. Tanuljuk meg Jézustól, hogy a múltat el lehet engedni, a jelent pedig értékelni kell felebarátainknál.
Fohász: Megváltó Krisztusunk! Köszönjük, hogy Te mélyebbre látsz, a szív indulatát is értékeled. Igéd ma bennünket is arra buzdít, hogy merjünk másoknak is elengedni, megbocsátani, hiszen Te nekünk is elengedtél és megbocsátottál. Hadd lássuk meg a felebarátban is a jót, a Tetőled valót! Ámen.