Eszt 5 és Jel 19,11–21
(ÓSZ) „Amint meglátta a király, hogy Eszter királyné ott áll az udvaron, kegyelmes volt hozzá, és kinyújtotta Eszter felé a kezében levő aranypálcát" (2). Csak az Úrtól kért és kapott bölcsesség segít! Eszter a gyámjával, Mordokajjal való üzenetváltás után nagy dologra szánja el magát. Ám előtte szolgálóleányaival és a városban levő zsidókkal együtt több napon keresztül böjtöl. Mert az Úr elé való leborulás, az előtte való böjtölés megtisztítja a szívet, a gondolatokat. Így válik élővé az ige: „Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem" (Zsolt 32,8). Eszter bölcsen élt a kapott lehetőséggel, kegyelemmel. Nekünk könnyebb dolgunk van. Aranypálca helyett Krisztus, apró kegyelmesség helyett megváltás, emberi szó helyett Szentírás. Mi többet kaptunk, a mi királyunk többet ad nekünk. Atyánk szeret minket és értékesnek tart minden időben.
Fohász: Megváltónk, Jézusunk! Te vagy nekünk az út, az igazság és az élet. Te vagy a jó pásztor, aki vezeted lépteinket, terelgeted gondolatainkat. Szeretnénk ma is hű és engedelmes gyermekeid lenni. Ámen.