1Móz 17 és 1Kor 9,24–27
(ÚSZ) „Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant" (25). Az életünk, a hitéletünk folyamatos harc és verseny. Isten parancsainak megtartásához pedig a verseny során állhatatosságra van szükségünk. Kitartásunknak, küzdeni tudásunknak az örök életre nézve lesz meghatározó eredménye! Amint egyházunk igéjében olvassuk: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját" (Jel 2,10). Önmegtartóztatónak lenni a győzelemért mindig áldozatot és lemondást jelent. A feladatunk, hogy hűségesek legyünk ahhoz, akié vagyunk! Mert Jézus jutalmazza meg a győzteseket: koronával, vagyis koszorúval – ami az akkori versenyekből és játékokból átvett ismert szimbólum. Aki mindvégig hűséges marad és kitart, az a célban jutalomban részesül. Annak az élet hervadhatatlan koszorúja, maga az örök élet van elkészítve.
Fohász: Köszönjük, Atyánk, hogy az élet versenyén nem egyedül kell küzdenünk és harcolnunk, mert Te elkísérsz minden utunkon. Köszönjük a hervadhatatlan koszorút, amelyet megígérsz a hűségeseknek, a győzteseknek. Segíts, kérünk, az önmegtartóztatásban, hogy megerősödött hittel vegyünk minden akadályt. Ámen.