1Móz 7 és 1Kor 4,14–21
(ÓSZ) „Az ÚR pedig bezárta Nóé mögött az ajtót" (16). Mintha egy láthatatlan kéz fogta volna körül az egész bárkát, és zárta volna be annak nagy és nehéz ajtaját. Ami kívül maradt, az már a múlt, ami belülre került, az a jövő. Életünk során számtalanszor tapasztaljuk, hogy amikor ajtók záródnak be mögöttünk, akkor ajtók is nyílnak meg előttünk. Miként viselkedünk az ilyen sorsdöntő helyzetekben? A koronavírus-járvány ideje alatt bezáródtak a templomajtók, de falvainkban, városainkban több százan, több ezren hallgatták Isten Igéjét az otthonaikban. Talán olyan emberek szíve is megnyílt Isten szava előtt, akiké addig zárva volt. Fogadd el, ha valami véget ért, és Istennel együtt akarj része lenni a Tőle jövő, reményteljes jövőnek! „De egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért" (Fil 3,14).
Fohász: Drága Istenünk! Hisszük, hogy egyedül Te tudod, mi a legjobb nekünk. Köszönjük, hogy idejében elvezetsz ennek felismerésére, és kérünk is, hogy adj engedelmes szívet a Te utaidon járni. Kérünk, taníts arra, ami javunkra válik, és vezess az örökkévalóság útján. Ámen.