2Sám 10 és Mt 26,1–16
(ÚSZ) „Amikor látták ezt a tanítványai, bosszankodtak, és ezt mondták: Mire való ez a pazarlás" (8)? Közeledik Jézus elfogatásának, halálának órája. Ez az utolsó napja Betániában, ahol bizonyára sokat tartózkodott, mert közel volt Jeruzsálemhez. Jézust sokan szerethették ott, hiszen Mária, Márta és Lázár is abban a faluban lakott. Ezen az utolsó estén pedig egy igen különös dolog történik. Egy asszony nagyon drága nárdusolajat önt Jézus fejére. Senki sem érti igazán, talán az asszony sem, de Jézus tudja, hogy ez egy olyan szeretetmegnyilvánulás, amelyre később már nem lesz mód, hiszen húsvét hajnalára feltámad a sírból. A tanítványok méltatlankodnak: ez pazarlás. Akinek azonban a szíve tele van jézusi szeretettel, annak semmi sem olyan drága, mint ő. Ez az asszony mindent odaadna Jézusért, Júdásnak pedig 30 ezüst is elég, hogy elárulja. A Te adakozásod minősége miről árulkodik?
Fohász: Úr Jézus, köszönöm, hogy Te halálosan komolyan vetted az én megmentésemet, és életedet adtad értem. Bocsásd meg, ha a válasz és köszönet sokszor oly szegényes. Segíts, hadd tudjalak jobban és láthatóbb módon szeretni! Ámen.