Zsolt 50 és Mt 20,1–16
 (ÚSZ) „Hát nem tehetek azt a javaimmal, amit akarok? Vagy azért vagy irigy, mert én jó vagyok hozzájuk" (15)? Vajon Isten kegyelme igazságtalan? Bár a feje tetejére állítja a számolgatós módszereket, attól még nem az. Vagy azt is mondhatnánk egyszerűbben: persze, hogy az, hiszen ez kegyelem! Mi, emberek nem csak anyagi javakra vagyunk képesek irigykedni, hanem Isten kegyelmére is. Zúgolódunk, morgolódunk: Hogyan kaphat ő kegyelmet, hiszen... Hogyan úrvacsorázhat ő? Tudják egyáltalán a többiek, hogy kicsoda ő? És rögtön készek vagyunk kitálalni a bűneit. S akkor egy szelíd hang megkérdi: „azért vagy irigy, mert én jó vagyok hozzájuk?" Ne feledjük, hogy mi sem tartanánk ott, ahol vagyunk, ha nem kaptunk volna kegyelmet!
Fohász: Uram, hálás vagyok, mert jóságos és kegyelmes Atya vagy! Köszönöm Jézust, akiben minden velem kapcsolatos tartozást elszámoltál már. Köszönöm, hogy én is a gyermeked lehetek, kérlek, adj szívembe alázatot, irgalmat, jóindulatot mások iránt! Ámen.