A december elénk tárja a közelgő ünnep meghitt pilla¬natait. Ilyenkor a készülődés, a várakozás ideje betölti a napjainkat. Mennyi minden hozzátartozik egy ünnephez, különösen a karácsonyhoz. Évről-évre átéljük ennek az ünnepnek minden áldását és örömét.

A zsidókhoz írt levélből kiragadott igeverset, ha olvassuk, talán az jut eszünkbe, hogy ez a bibliai vers a vendéglátásról szól. Mi is bizonyára szeretünk vendégeskedni. Örülünk, ha hozzánk is kedves látogatók jönnek, mert a vendéglátással kifejezhetjük szeretetünket és tiszteletünket, és persze mi is szívesen vagyunk meghívottak másoknál.

 Pál apostol szavai nem egészen azt jelentik, amit első hallás után gondolnánk. Ugyanis a vendégszeretetként fordított görög kifejezés inkább az idegenek, jövevények szeretetét jelenti. Miért ezt a fajta szeretetet ajánlja az egykori keresztyének figyelmébe az apostol? Talán azért, mert a családon belüli szeretetkapcsolatot természetesnek gondolja.

Milyen nagy áldás számunkra is, ha a családunkon belül a szeretet és a békesség uralkodik. Erre kell törekednünk nekünk is, így készülhetünk a közelgő ünnepre is, hiszen bennünket is azért helyezett el Isten egy családba, egy közösségbe, azért bízott bennünket egymásra, mert felelősek vagyunk egymásért.

De nem csupán azok felé kell szeretettel fordulni, akik közel állnak hozzánk, hanem mások, akár az idegenek felé is. S erre talán felkapjuk a fejünket, mert ez már idegennek tűnik. Mert nekünk úgy jó, ha úgy élünk, hogy a szeretteinket, közeli hozzátartozóinkat védjük, segítjük. Elég mindenkinek a maga baja, s egyébként is törődjön mindenki a maga dolgával.

De keresztyén emberként nem feledkezhetünk meg arról, hogy nekünk is küldetésünk van: szeretettel kell fordulnunk mindenki felé, hiszen Isten is így tekint ránk. Karácsony ünnepe éppen arról szól, hogy Isten szeretete Jézus Krisztusban lehajolt a mi világunkhoz, eljött közénk, hogy felemeljen magához, hogy a vele való közösségben mi magunk is megérezzük: Isten szeret bennünket, és kíséri minden lépésünket.

„Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást!” (Jn 13,34).

Nagyné Révész Andrea hanvai lelkipásztor