Rákos Loránt könyvbemutatója a XIX. Komáromi Egyetemi Napokon
2024. április 24., szerdaA Selye János Egyetemen április 22. és április 25. között rendezték meg a XIX. Egyetemi Napokat. A rendezvény keretén belül a Református Teológiai Karon három könyvbemutatóra is sor került, melyen elsőként Rákos Loránt, egyetemes egyházunk lelkészi főjegyzője mutatta be két – Szikravetés, illetve Zsolmányok című – verseskötetét.
Rákos Loránt az író-olvasó találkozó első perceiben a költészet lényegével ismertette meg az olvasókat. „A költők egy bensőségesebb világba próbálják a hallgatóságot bevonni: egyrészt a saját életük belső világába, (…) másrészt pedig a világ bensőségesebb, filozofikusabb szférájába.
Ezt követően kedvenc költőkről, kedves versekről szóló rövid beszélgetés alakult ki a szerző és a közönség között. Majd a kortárs költők és klasszikusok verseit próbálták közösen összehasonlítani. Végül megszületett a konklúzió, hogy a költészet őrzi, mintegy szelencébe helyezi az adott korszak érzésvilágát.
A bemutatásra kerülő kötetek közül a Szikravetés tulajdonképpen 10 év verseiből állt össze, és 99 verset tartalmaz. Azért ennyit, mert- Jézus otthagyta a 99 juhot, és elment, hogy megkeresse az egy elveszettet.
„Nem vagyunk tökéletesek. Jézus tesz minket tökéletessé azáltal, hogy azt az egyet Ő keresi meg, és hozzáteszi a 99-hez, és így lesz majd 100. Nem alkottam tökéleteset, csak emberit, azon belül is az én emberi mivoltomból fakadóan” – magyarázta a szerző a 99 vers miértjét. Majd néhány verset olvasott fel, és magyarázta el, hogy melyik milyen kategóriába tartozik, és mi jellemzi azokat.
Az önvallomásos és patologikus versben a költő magáról ír, önmagát boncolgatja. Az istenes versek szintén külön csoportot alkotnak a kötetben. Az emlékversek különféle ünnepekhez – sátoros ünnepek, történelmi jelentőséggel bíró alkalmak, évfordulók – kapcsolódva mutatnak rá az éppen időszerű témára. A kötetet a lírai hangvételű versek és a szigorú szerkezeti szabályokhoz kötött szonettek zárják
A 2024-ben megjelent Zsolmányok című kötet versei egy külön műfajba tartoznak. Formailag a zsoltárokhoz hasonló emberi irományt szeretett volna alkotni a szerző. A kötet címe a „zsoltárok” szó első, és „irományok” szó második feléből jött létre.
„A zsolmányok nem egyenlőek Isten Igéjével, hanem emberi iromány, amely zsoltáros lelkülettel szeretné Isten dicséretét kifejezni. A zsolmányok szavai az Úrnak tartozó kifejezésének a lélek rebegései”- mondta Rákos Loránt a verseskötet tartalmáról.
A kötet 150 rövid – két, hat-hat soros versszakból álló – költeménye Istenhez szól az élet különböző helyzeteiből. Reménység szerint mindenki megtalálhatja benne az adott hangulatához, vagy élethelyzetéhez illő zsolmányt.
Az érdeklődők megvásárolhatták a köteteket, melyeket a szerző szeretettel dedikált.
Kép és szöveg: Fritz Beke Éva