Eszt 8 és Jel 21,1–8
(ÚSZ) „De a gyáváknak és hitetleneknek, az utálatosaknak, gyilkosoknak és paráznáknak, a varázslóknak és bálványimádóknak, és minden hazugnak a tűzzel és kénnel égő tóban lesz a helye: ez a második halál" (8). János ismét csodálatos dolgokat lát. Újat, amely eltörli a régit, ajándékot, amelyet Isten készített az övéi számára. Új rend áll elő, csodálatos és maradandó közösség Isten és ember között, amikor beteljesedik az Immánuel név jelentése: velünk az Isten! Most még a teremtés fájdalmasan sóhajtozik, de az Úr az egész teremtést mosolyra fakasztja majd. Mert ő az élet forrásának vizét kínálja ingyen. Hívása még mindig szól mindnyájunknak, hogy igyunk és ne szomjazzunk. Nagy bátorítást kapnak a hívők, és igen komoly figyelmeztetést a meg nem térő bűnösök. Mert az örök állapot leírása azoknak az elveszetteknek a felsorolásával fejeződik be, akik vonakodtak szakítani a bűnnel.
Fohász: Atyánk, csupán feladatokkal megbízott vándorok vagyunk itt e földön. De tudjuk, földi sátorházunk után vársz minket a mennyei otthonba. Könyörgünk, hogy ne csak e földi élet határai között éljünk, hanem vágyakozzunk Nálad lenni az örök boldogságban! Ámen.