Az Éden várja a gyermekeket

2020. november 24., kedd

A fehér alapon ízlésesen megjelenő élénk narancssárga csíkok szinte vonzzák a tekintetet a Marcelházán található földszintes épületre, tetőzetén két figyelő kakassal, ahol már megnyitotta kapuját az egyosztályos, tizenkét gyermek nevelését biztosított Éden Református Bölcsőde. A zöldmezős beruházás a magyar kormány mintegy 300 ezer eurós támogatásával valósult meg. A koronavírus-járvány miatt hivatalos átadásra egyelőre nem került sor, ettől függetlenül az alapítók már szeretettel várják a kicsiket.

Ideálisabb helyet nem is választhatott volna az egyházközség vezetése a bölcsőde számára. Vele szemben, az út túloldalán van a parókia, tőle jobbra, szinte karnyújtásnyira a református templom magasodik, a közvetlen szomszédságában pedig az 1936-ban épült, emeletes, egykori református iskola. Ez a négyes ad bizonyságot a református gyülekezet hitéről és a jövőbe vetett reménységéről is. A bölcsőde bár kívülről szerénynek, sőt, szinte átlagos épületnek tűnik, de az Éden név felcsigázhatja az érdeklődők kíváncsiságát, hogy vajon mi rejlik a név mögött, s tényleg igazi éden várja az ide érkezőt?

Rácz Elemér lelkipásztor, akivel fokozatosan járjuk végig az épületet elmondja, hogy nem volt egyszerű a bölcsőde névének a kiválasztása, sokat is ötleteltek a presbitériumban, végül az Éden mellett döntöttek, mert szerettek volna bibliai nevet adni az intézménynek. Majd elmeséli, hogy egyik elődje, Nehézy Károly lelkipásztor Marcelházán alapította meg az első példaértékű árvaházat a Felvidéken, s ez az előzmény is hozzájárult ahhoz, hogy az elődök szociális érzékenységét, a másokért tenni akarást tovább folytassák a mai korban is. S mivel a magyar kormánynak 2016-ban elindított óvodafejlesztési projektjéhez csatlakozhattak azok is, akik bölcsődét kívántak működtetni, így Marcelháza sem akart kimaradni a sorból.„Eredetileg óvodában gondolkodtunk mi is. Szándékunk előtt azonban egyeztettem a község polgármesterével, aki elmondta, hogy Marcelházán van egy nagy óvoda, jelenleg szabad kapacitással, s nincs szükség újabbra. Mi pedig nem akartunk velük konkurálni, megosztani a jelentős mértékben katolikus vallású lakosságot a református óvodával. S mivel a szociális munka mindig is foglalkoztatott bennünket, végül a bölcsőde bizonyult időszerűnek” – utal a kezdetekre a lelkipásztor, majd feleleveníti, hogy amikor a presbitérium jóváhagyta a bölcsőde alapítását, – amelyet az egyházközségi közgyűlés is megszavazott – akkor eredetileg a templommal szembeni, egykori református iskola épületében szerették volna azt megvalósítani, de azt az ötletet később mégis elvetették. Az egyszintes épület ugyanis túl nagynak bizonyult a bölcsőde céljára.A volt iskola kihasználása érdekében gondolkodtak kombinált megoldáson, egy másik, szociális intézmény létrehozásán is, de mégsem tartották szerencsésnek, ha még egy másik intézmény is helyt kapna a falai között. Végül egy zöldmezős beruházásban megvalósuló bölcsődét látták a legjobb megoldásnak azzal, hogy az egykori iskolát – ahol húsz évig tésztagyár működött – pedig más célra használják majd fel a jövőben. /Felvetődött egy napiközi-foglalkoztató gondolata is, ehhez azonban az épületet fel kellene újítani. Három nagyobb helyiségét már kitakarítottak, az ablakokat is kicserélték rajta, de a többi helyiségben még bőven van mit tenni. A padlózat elkészült, de még hátravan a fűtés, a világítás és a szociális helyiségek korszerűsítése./A leendő bölcsőde céljára a szomszédos, három tulajdonost is jegyző telek alkalmasnak bizonyult. „Eleinte tartottam attól, hogy vajon járható lesz-e ez az út, mivel az utóbbi időben az emberek ragaszkodnak a telkükhöz, de meglepő módon mind a három tulajdonos – akik mellesleg reformátusok is voltak – örült annak, hogy értékesítheti az ingatlant. Sőt, az a néni is, akinek a háza is állt még rajta. Azt azonban le kellett bontani, hogy a helyére felépüljön egy modern bölcsőde. Egyébként egy fantasztikus, hitben élő idős asszonyról van szó, aki már az ógyallai idősek otthonában él, s ott is mindig bizonyságot tesz a hitéről. Amikor elkészült a bölcsőde, elhoztuk ide, hogy megmutassuk neki, mi épült fel a telkén, a régi háza helyén, s nagyon örült” – mondja Rácz Elemér.A bölcsődének két bejárata van. Mi a főutca felőli fehér ajtón lépünk be az épületbe, az előtérben öltözésre és rakodásra alkalmas szekrények várják a kicsiket. Balra található az igazgatói iroda, jobbra pedig az ételkiadó konyha. Innen egy ajtón keresztül haladva egy folyosóra érkezünk, jobb oldalon van a konyhával kapcsolatos ebédlő, ahol akár l5 gyermek is étkezhet egyszerre. Mellette van egy átvételi helyiség, majd következnek a személyzetet szolgáló öltöző és tisztálkodó helyiségek. A sort a tágas, ízlésesen berendezett szociális helyiség zárja. A folyosó végén található a tágas, egyterű foglalkozásoknak és az alvásnak is helyet biztosító sok színes elemmel berendezett terem. A kiságyakkal felszerelt alvó helyiséget függönnyel és bútorelemekkel különítették el a játszórésztől, amelynek hátsó falát egy esti faluképet ábrázoló – több óvodából és bölcsődéből már jól ismert - poszter uralja.Ottjártunk előtt pár nappal korábban nyitotta meg kapuját a 12 gyermek nevelésére alkalmas bölcsőde, ahol két dadus foglalkozik a kicsikkel. Egyelőre két gyermeket írattak be a bölcsődébe, a koronavírus-járvány miatt óvatosabbak a szülők. Reménység szerint hamarosan jönnek a többiek is, öt-hat gyermekkel számolnak kezdetben. Mivel egyelőre még tart a beszoktatási idő, így a dadusok a délelőtt folyamán foglalkoznak velük. A lelkipásztor elmondja, hogy a szülők választhatnak félnapos bölcsődei foglalkozást is a gyermekük számára, de akár egész naposat is, a díjszabásukat is ehhez igazítva állapították meg. Rácz Elemér bizakodik abban, hogy megtelik a bölcsőde, bár eredetileg 24 gyermeknek szerettek volna ilyen lehetőséget biztosítani, de az egyház illetékeseivel való tárgyalás után végül ennek felében határozták meg a befogadóképességet.

Az épület tervezője a beruházó gyülekezettel közösen egy másik, u-alakú bejáratot is kigondolt, amely teljes szépségében tárja fel a kívülről egyszerűnek tűnő épületet. Előtte egy kis játszóteret is kialakítottak, s a szülők is erre közlekedve hozzák gyermekeiket a bölcsődébe. Az épület mögött pedig a közeljövőben szeretnének egy parkot létesíteni sok zölddel, padokkal és gyümölcsfákkal.

A lelkipásztor elmondja azt is, hogy a bölcsődei nevelésben is szeretnék érvényesíteni a keresztyén értékeket, hozzátéve: jobb azt minél előbb elkezdeni. „Olyan énekekkel, amellyel megágyaznánk annak a lehetőségét, hogy a hitre készségesek legyenek. S olyan történeteket próbálunk a fülükbe elduruzsolni, amely felébreszti bennünk a Biblia iránti érdeklődésüket.”A bölcsőde után megtekintjük az egykori református iskola épületét is, ahol nagyszerű, tágas termek állnak készen arra, hogy valamilyen szociális munkát végezzenek a falai között. Bár előtte még sokat kell tenni azért, hogy komfortosabbé, a kor követelményének megfelelővé váljon. Ennek érdekében a gyülekezet presbiterei a délelőtt folyamán egy kis takarítást is végeztek az épületben. Ekkor futottunk össze Pinke Lászlóval, a gyülekezet jelenlegi és a következő évben hivatalba lépő gondnokával, Ágh Zoltánnal, akik szintén támogatták a bölcsőde megalapítását.„Korábban volt állami bölcsőde Marcelházán, de az önkormányzat nem vette át, így megszűnt. Úgy gondoltuk, lesz igény a bölcsődére, ezért is határoztuk el közösen a presbitériummal és a lelkipásztorral, hogy próbáljunk élni ezzel a lehetőséggel’ – idézi fel a kezdeteket Pinke László, hozzátéve, örültek, hogy valamivel mégis hozzá fognak tudni járulni a következő nemzedék neveléséhez. „Az építkezés során többször átmentünk a vasárnapi istentisztelet után a gyülekezet tagjaival, hogy lássák hogyan halad a kivitelező a munkákkal, s jobban magukévá érezzék majd az intézetet. A híveket tényleg érdekelte, mert hétközben is meg-megálltak az épülő bölcsődénél” – mondja a jelenlegi gondnok.Az építkezés 2019 áprilisában kezdődött el és novemberreel is készült. A használatba vételi engedély után pedig következett a működési engedély beszerzése. Jelenleg pedig az a cél, hogy minél hamarább megteljen gyermekekkel, mert akkor nem okoz gondot a bölcsőde fenntartása. Ág Zoltán másodgondnok, aki a következő évben veszi át az első gondnok tisztét, elárulja, hogy amikor elhatározták a bölcsőde megépítését, a fenntartási költségeket is megvitatták. Azzal tisztában voltak, hogy a magyar kormány fedezi a beruházását és a berendezéseket is, de a működést a gyülekezetnek magának kell megoldania. „Isten segítségével vágtunk bele ebbe a projektbe, s ha anyagi gondok merülnek fel, akkor a gyülekezet vállalta, hogy hozzá fog járulni a fenntartásához. Egyelőre úgy néz ki, a működtetésére van elég pénz. Vannak lehetőségek különböző pályázatok révén a források biztosítására, de ha nem járnánk sikerrel, akkor a gyülekezet hajlandó erre áldozni.”Az Éden Református Bölcsődét a szociális szolgáltatás végzésére létrehozott Keskeny ÚT egyházi célszervezet működteti. Az egy évvel ezelőtt elkészült épületet az idén márciusban szeretették volna ünnepélyes keretek között átadni, de a koronavírus-járvány miatt akkor sajnos erre nem kerülhetett sor, a szigoritásoknak köszönhetően most szintén nem lehet rendezvényeket szervezni. Az átadás azonban nem marad el. Ha megvalósul, akkor ez lesz a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház területén – Komárom, Zselíz, Szepsi, Somorja után – az ötödik református bölcsőde.Iski Ibolya

Fotó: Iski Ibolya, Császár Abigél

események továbbiak →