„Az evangélium hirdetése mindig változást hozott azok életében, akik hittek és komolyan vették. Az egyház hívő népe igyekszik mindent megtenni az evangélium terjedéséért. Egyik területe ennek a szolgálatnak az iskolaügy“ – mondta a tanévnyitói istentiszteleti alkalmon elhangzott ünnepi beszédében Fazekas László püspök, aki emlékeztetett arra, hogy Rimaszombatban már húsz éve működik a Tompa Mihály Református Gimnázium. „Nem volt olyan esztendő, hogy ne adódott volna valamilyen nehézség. Volt, amikor anyagi nehézségekbe ütköztünk, mert egyházi intézmény lévén éreztették velünk a megkülönböztetést. Volt, amikor nem engedtek osztályt nyitni, s mindenki feszülten várt, hogy most mi lesz. A szülők tanácstalanok voltak, mi pedig megpróbáltunk intézkedni. Had indulhassunk el, hiszen eddig mindig is voltak diákok. Ez az istentelenség. S ehhez kapcsolódik sokszor az is, hogy a magyarságunk is szemet szúr sokaknak“ – fogalmazta meg a püspök, majd feltette a mások által sokszor ismételt kérdést: Miért kell ennyi sok tanintézmény? Válaszában kifejtette, azért, mert hála Istennek, vagyunk, a saját nyelvünkön szeretnénk tanulni, gyermekeinket a saját nyelvünkön szeretnénk értelmes szintre eljuttatni: érett, alkotó emberekké nevelni. Beszédében kiemelte, hogy húsz év óta jelen van a város és a környék életében a református gimnázium, amelynek falai között már sok olyan fiatal végzett, akik magukkal vitték azokat az értékeket, amelyeket a pedagógusok átadtak nekik, majd hozzátette: egy egyházi iskola az Istenre irányított figyelemtől és a lelkiségétől különleges. „A rimaszombati gyülekezet is bekapcsolódott a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programba. Most adjuk át az óvoda és iskola épületét. Ezek eszközök arra, hogy egy új generációt nevelhessünk fel, akik megtanulnak Isten szerint gondolkodni. Eléjük kell élnünk ezért az evangéliumot. Az óvodásoktól kezdve szívükbe csöpögtetni Isten szeretetét. Ez által válnak értékké azok a dolgok, amelyeket ajándékba kaptunk Istentől, elődeinktől, népünktől, magyarságunktól“ – fejtette ki a püspök, hozzátéve: Örömünnep ez a mai nap. Az elmúlt húsz évnek az örökségéért, a szolgálatunkért, a munkáért, a kikerült fiatalokért, az új óvoda- és iskolaépületért, amelyekért hálásak vagyunk Magyarország Kormányának. Örvendezzünk és ujjongjunk, mert nagy az Úr  és hatalmas dolgokat cselekszik az életünkben – mondta többek között Fazekas László. Molnárné Pelle Beáta igazgatónő tanévnyitó beszédében szintén emlékeztetett a húsz évvel ezelőtti történésre, amikor 1999. szeptember 1-én megkezdhette működését a Tompa Mihály Református Gimnázium. „Ezzel Rimaszombatban több évtized után újraindult a protestáns fenntartású egyházi oktatás. Ez az iskola volt a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház első középiskolája. A huszadik évforduló azért is különleges a számunkra, mert egy óvoda és egy elemi iskola teljesen felszerelt épületét kaphattuk ajándékba. 2019. szeptember 1-én pedig megkezdheti működését a református óvoda“ – summázta röviden az ünneplésre való okokat az igazgatónő.

„Húsz évvel ezelőtt a létrejött református gimnázium egyike lett azoknak a lehetőségeknek, amelyeket a fiataloknak felkínáltak. A Krisztus-követés, ami évezredeken keresztül az egyén és a közösség megtartásának egyedüli útja volt, alternatívává vált.  Ezért tölt el minket Isten iránti hálával, hogy újraindulhatott a református gimnázium. Hálásak vagyunk azért is, hogy ezalatt a húsz év alatt megsegített és megtartott bennünket az Úr. Akkor is, amikor éveken keresztül kellett harcolunk a már visszaadott iskolaépületért, a demográfiai hullámokért, az iskolák finanszírozási rendszerének a megváltozásáért“ – mondta Molnárné Pelle Beáta, aki háláját fejezte ki azért is, hogy az évek során fokozatosan megújulhatott az iskola épülete, valamint a pedagógus kollégákért és egykori diákokért, akik az elmúlt 14 évben hagyták el az iskolát, beleértve a jelenlegieket is. A húsz évre való visszatekintése után szólt az újabb lehetőségekről és kihívásokról. Születésnapi ajándékként említve meg az elkészült óvodai és az elemi iskola számára kibővített és felújított épületet, valamint, azt, hogy szeptember 1-én az óvoda megkezdheti működését. „Ezek az ajándékok mindannyiunk ajándékai. Gazdagodik vele a gyülekezet, az Egyetemes Egyház, az iskola, de mindenekelőtt a rimaszombati magyarság. Reménykedünk abban, hogy a ma induló magyar tanítási nyelvű református óvoda az asszimiláció megállításának az eszköze lesz. Lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy minden magyar gyermek magyar óvodába járhasson“ – fejtette ki ünnepi beszédében az igazgatónő, aki elmondta, hogy szeretnék, ha az óvodásokban kialakulna majd az Isten iránti vágyakozás. Hálával említette meg az elemi iskola épületét is, ahol sajnos engedély hiányában egyelőre nem kezdhetik meg az oktatói-nevelői munkát annak ellenére, hogy minden elő van készítve: az osztályok, az órarend, a tanító néni, az elsősök előjegyzett füzetei. Végezetül megköszönte Magyarország Kormányának és a rimaszombati gyülekezetnek azt a támogatását, amit az elmúlt két évtizedben megtapasztalhattk a részükről a gimnáziummal és a többi oktatási intézménnyel kapcsolatban. Beszéde után Kovács Ildikó lelkipásztor közreműködésével ünnepi fogalmat tettek a református gimnázium első éves diákjai, valamint az új pedagógusok. „Új fejezet kezdődött húsz évvel ezelőtt a rimaszombati gimnázium életében. Ismét református lett, mint a kezdet kezdetén“ – kezdte visszaemlékezését Erdélyi Géza nyugalmazott püspök, a gyülekezet volt lelkipásztora. Majd beszédében felidézte azokat a nehézségeket, amelyek párosultak az egykori épületük visszaszerzésével, az oktatás megszervezésével és a szükséges engedélyek beszerzésével. „Ma reménységgel tekinthetünk előre, mert megvalósulóban van régi álmunk, amelyért küzdöttünk, és küzdünk ma is: az óvodától az egyetemi diploma megszerzéséig anyanyelven folyjon az oktatás. És ez ma így van, az Úr akarata ez. Az egyház értékes tényező mindenkire nézve, hiszen kétezer éve létezik. Örüljünk hát ezen a napon és adjunk hálát azért, hogy az Anyaországnak olyan kormánya és parlamentje van, amely vállal bennünket. Ezzel bizonyos vonatkozásban hatálytalanítja a szégyenteljes trianoni döntést“ – ezekkel a gondolatokkal zárta beszédét Erdélyi Géza ny. püspök.  Géresi Róbert püspökhelyettes beszédében a hálaadásról és az örömről szólt. Elmondta, hogy hálásak lehetünk Istennek és az Ő kegyelmének mindazért, ami itt Rimaszombatban történik. Az egész Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, de talán a felvidéki magyarság számára is meghatározó helye Rimaszombat. Középen van. „A hitnek a bátorságával végzi feladatait ez a közösség olyan céloknak a megvalósításában, amely sokak számára inkább félelmet és aggodalmat jelent. Így méltán mondhatjuk azt, hogy valóban középen van és vigyázó szemeinket Rimaszombat irányába is elhozzuk“ – mondta a püspökhelyettes. Majd úgy fogalmazott, hogy ami az elmúlt évtizedekben ebben a közösségben történik és valósul meg az Istentől megáldott szándékkal - az óvodától kezdődően egészen a középiskola végéig - az egységes magyar oktatási nyelvű református  keresztyén intézmény létrehozása érdekében az példaértékű. Ennek hozadéka azonban nemcsak ennek a közösségnek jelenthet gazdagodást, hanem az egész felvidéki magyarságnak és a reformátusságnak is. „Érezhetjük és megláthatjuk, hogy az a próbálkozás, amely tudatos, megalapozott, makacsul kitartó és jó irányban halad, az előbb utóbb meghallgattatik  és megsegíttetik Isten dicsőségét szolgálva népünk, nemzetünk, egyházunk számára“ – hangsúlyozta Géresi Róbert, majd emlékeztetett arra, hogy a Rimaszombati Református Egyházközség volt az, amelyik elsőként igent mondott a Kárpát-medencei Óvodaprogramba való bekapcsolódásba. „Ennek a gyümölcse az a református óvoda, amelyet hamarosan átadunk a rendeltetésének“ – mondta végezetül a püspökhelyettes. Az ünnepi istentisztelet a nemzeti imádság eléneklésével zárult, majd a templomi közösség tagjai átvonultak a Gólyavár Református Óvodához.

Kapcsoló cikk: itt

Szöveg: Iski Ibolya

Kép: Szarvas László