Az egységnek megtartó ereje és hatása van

2019. május 20., hétfő

Verőfényes napsütés fogadta május 18-án az Egység napjára a Debrecenbe érkezőket. Az előző napok viharfelhői egy időre máshová költöztek, hogy semmi se zavarja meg a gazdag programkínálat megvalósítását. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház mind a hét magyar egyházmegyéjéből több autóbusz is indult a Magyar Református Egység Napjára. A nagyszabású rendezvényen 14 helyszínen zajlottak az események 1000 körüli fellépővel és szolgálattevővel, valamint  több, mint ötven egyházi szervezetként bemutatkozó kiállítóval.

Az ünnepélyes megnyitó után koszorúkat helyezett el a Magyar Református Egyház Zsinata, valamint  Debrecen Megyei Jogú Város nevében Bocskai István erdélyi fejedelem szobránál, a gályarabok emlékoszlopánál és a Reformáció debreceni emlékművénél a Nagytemplom mögötti emlékkertben. „A Magyar Református Egység Napja a magyar kormány számára is egy fontos határkő, hiszen azt mutatja, hogy a Kárpát-medencei magyarságban való gondolkodás nemcsak a kormány sajátja lehet, hanem minden olyan közösségé és szervezeté, amely felismeri azt a tényt, hogy a magyarságban csak Kárpát-medencei keretek között lehet gondolkodni” – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az ünnepi megnyitó utáni sajtótájékoztatón. Hozzátette: „Másutt is vannak magyarok, de a kormány hatásköre arra terjed ki, hogy azokért vállaljon és viseljen felelősséget, akik ennek a nemzeti közösségnek a tagjai. Ebben a munkánkban az elmúlt években számíthattunk a Magyar Református Egyházra, annak tagjaira, szerveire, amelyek ennek a közösségnek az alkotmányozó zsinat utáni együttmunkálkodásában részt vesznek. Ez megkönnyíti a munkánkat”. Kitért arra is, hogy a magyar kormány továbbra is nemzetben, a keresztyén közösségek és alapértékek megerősítésében gondolkodik. Beszédében rámutatott arra, hogy az elmúlt tíz év bebizonyította azt is, hogy a közösség összefogása meg tudja sokszorozni az erőket. „A Magyar Református Egyház olyan folyamatokat tudott elindítani 2009 után, amelyre korábban vagy nem volt lehetősége, vagy csak korlátozott mértékben. Örülök, hogy itt lehetek ezen a napon. Az együttmunkálkodást tovább folytatjuk. Azért vagyok jelen, hogy a segítségkérést közvetítsem a magyar reformátusság felé, hogy számíthatnak a  magyar kormány odafigyelésére és támogatására” – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke  beszédét a régmúlt történéseinek a felidézésével kezdte: „Tiszántúl az egységtörekvések helyszíne a reformáció kora óta. Méliusz Juhász Péter nemcsak Debrecen, hanem ugyanúgy ennek a térségnek is a reformátora, hiszen a szentháromság hit meggyökereztetője ő volt. Sok harcot vívott azért, hogy a keresztyén alapelvek, a Szentháromság Istenbe vetett hit meggyökeresedjen. Ezt Kolozsvárig menően a Csengeri hitvalláson keresztül Kálmáncsehi Sánta Mártonnal együtt Kárpátalja vidékéig és az egész Kárpát-medencében Debrecenből sikerült megvédeni. Erdélynek és Magyarországnak világító lámpása lett a templom és iskola együttesét a hit érdekében felhasználó Debrecen”.  

A püspök elmondta, hogy az egyházkerület örömmel adott helyet ismét ennek a találkozásnak, amelyen közel 10 ezer emberre számíthattak. „Ez nem azért volt, mert jó a sajtónk és tavaly október óta készültünk, hanem mert a mindennapokban megvalósul az az egység, amelyik miatt ennyi ember össze tud jönni egy májusi szombaton a Kárpát-medence tájairól. A tíz éves erőfeszítése a Generális Konventnek a részegyházak püspökeinek vezetőivel, ez a legjobb együttműködés amit eddig kitaláltunk. Sokféle kezdeményezés volt, de az idő bebizonyította, hogy a döntéshozó testületek, ha összefognak, akkor a határozataikat meg is tudják valósítani. Ennek a bizonysága ez a tíz esztendő” – nyomatékosította Fekete Károly püspök, majd hozzátette: „Ez a nap is csak úgy jöhetett létre, hogy a 65 református egyházmegye összeadta gondolatait, ötleteit és közösen választott vezérigét: Hadd tartsunk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!“ Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke köszönetet mondott a Tiszántúli Református Egyházkerület szervező munkájáért és a vendéglátásért. Püspökelődje Ravasz László nyomán az emlékezés fontosságára h9vta fel a figyelmet: „Hálás visszatekintést kellene tennünk azokért, akik nem lehetnek jelen közöttünk, de 10-12 évvel ezelőtt megharcolták a nagy vitákat, hogy fogadjunk el egy közös alkotmányt, s legyünk bátrak. Abban az időben kellett is – emlékezett vissza Bogárdi Szabó István, majd hozzátette: „A 2004-es népszavazási kudarc után, az akkori Magyarország renyhesége és könnyűsége miatt mégsem fordultak el tőlünk. Amikor Erdélyiekkel, Kárpátaljaiakkal találkoztunk magukhoz öleltek. Az egyik volt a tavaly elhunyt  Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, aki két nappal a csúfos népszavazás után magához ölelt és azt mondta: jövünk és segítünk. Ezért vagyunk itt“. Az egységünnepen tiszteletét tette  Najla Kassab, a Református Egyházak Világközösségének elnöke is. Elmondta, hogy azért vannak itt, mert a tagegyházaink közül heten ma  itt vannak, s az egyesülési folyamatnak minden részét figyelemmel kísérték. „A 100 millió reformátust képviselő közösség megerősíttetik az itteni egység által. Azt tapasztaltam, hogy együtt dolgoznak a református identitásuk megőrzésén és a folyamatos reformációért. Ez tesz bennünket jobb ökumenikus partnerré az egész világon“ – mondta az elnöknő, majd hozzátette: „Reformátusként mindig látjuk, hogy  szerepünk van a társadalomban. Hogyan tudjuk ma szolgálni az embereket? Ma a közösség ereje azokban a dialógusokban vannak, amelyek a régiókból indulnak el – összegezte Najla Kassab.

„Városunk történelme, különösen a 16. századtól kezdődően összeforrt a reformációval. Ez a történelmi múlt kötelez bennünket a jelent és a jövőt követően is. Szívből jövő és morális kötelezettsége is volt a városnak, hogy társszervezője legyen a rendezvénynek – mondta Papp László. Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere szerint zajlik a világban vita arról, hogy mi a jelentősége a vallásoknak és a hitnek. Megemlítette, hogy utazásai során látok bezárt és átalakított, megváltozott küldetésű templomokat is. „A Református Egység Napja világosan kimondja azt, hogy mi magyarok hogyan gondolkodunk nemzetről és vallásról. Nekünk a templomainkra szükség van“ – nyomatékosította a polgármester, majd jövőbe vetett reménységgel szólt arról, hogy jó érzéssel fogják használni a következő évtized- és –századokban is a templomokat és nem lesznek bezárva, mert gondoskodó kezek vigyáznak rájuk. Végül külön örömnek és megtiszteltetésnek tartotta, hogy a nagyon erős nemzeti vonatkozású református egységnek Debrecen a bölcsője, s erre a gondolatiságra fognak vigyázni a következő évtizedekben is. „Az egység napnak és ennek a jubileumnak a mi számunkra megtartó ereje és hatása van“mondta Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke. Utalt arra, hogy elsősorban azért, mert ebben mutatkozik meg az erősek a gyengék erőtlenségeinek hordozása. Jelezte, hogy a nap folyamán is a kárpátaljaiaknak gyűjtenek, s az adományokkal a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthont támogatják. „Ez jelzi azt, hogy odafigyelünk egymásra, együtt érzünk, nem sajnáljuk, hanem segítünk. Ez az összetartozás: a református segítőkész nagycsalád által tud megmaradni a szórványban nagyon sok gyülekezet és intézmény – hangsúlyozta a kárpátaljai püspök. Ebbe a nagy családba csatlakozott a május 17-ei ünnepi zsinaton a Magyar Református Egyházhoz az Amerikai Egyesült Államokban található Kálvin Egyházkerület. „Zsinatunk hazatalált. Ahogy a gyermek visszatalált édesanyjához, úgy találtunk vissza mi is az anyaegyházhoz “ – mondta Krasznai Csaba, hozzátéve: „Hálás a szívünk és  köszönjük azt a szeretetet, amely a megmutatja a csatlakozással az egységünket. Isten iránti reménységben vagyunk, hogy a jövőben is ezt az egységet tudjuk munkálni és elősegíteni testvérházainkkal az óceán túlsó partján.

Iski Ibolya, fotó: Szarvas László

Népszámlálás 2021

események továbbiak →