A semmiből indultak a bősiek, de hamarosan gyülekezeti központjuk lehet

2018. február 14., szerda

A kilencvenes évek kezdetén formálódó bősi református közösség kezdetben különféle helyeken tartotta alkalmait. 2013-ban lelkipásztoruk  saját vállalkozásra vásárolt ingatlanban kaptak helyiségeket. Jelentős támogatásnak köszönhetően templomépítés céljából 2016-ban telket vásároltak, majd egy évvel később a tervdokumentációkra, tereprendezésre újabb pénzcsomagot kaptak. Reménység szerint az ünnepélyes alapkőletétel után már tavasszal elkezdődhet a beruházás.

A kezdetek

Egy 1897-ből származó feljegyzés alapján a bősi reformátusok fiókegyházként Patashoz tartozott Feketeerdővel, valamint Bendő- és Malomlak-pusztával együtt. Az önálló gyülekezeti élet kezdéséről azonban nem maradtak fenn dokumentumok. Elmondások alapján főleg házasság vagy betelepítés révén kerültek a reformátusok Bősre. A közösség a figyelem középpontjába 1965-ben került ismét,  amikor a község kastélyába idősek otthonát létesítettek, s az itt élő reformátusokhoz a vallásuk gyakorlását elősegítő lelkipásztorok látogattak el, akik nagy ünnepekkor istentiszteletet tartottak a számukra és kiosztották az úrvacsorát is. Közéjük tartozott Csukás Zsigmond somorjai, Brányik Sándor patasi és Végh Dániel nagymegyeri lelkipásztor.

1989 októberében került Patasra Görözdi Miklós lelkipásztor (később esperes), aki miután tudomást szerzett arról, hogy több református is él Bősön, így 1990 tavaszán felkereste őket és a megkezdett lelkigondozás továbbfolytatása céljából felvette velük a kapcsolatot. Főleg az idősek otthonából érkezett jelzés a lelkipásztor irányába az ottaniakkal való lelkigondozás céljából. Az első istentiszteletet már 1990 húsvétján meg is tartották a helyi művelődési központ egyik termében. Akkoriban még hangosbemondón, illetve plakátokon keresztül hívogatták az érdeklődőket. A tizenöt résztvevővel zajló istentiszteleten Ezékiel 37 alapján, az Izráel újjáéledéséről szóló látomásról osztotta meg gondolatait az akkor még teológiai tanulmányokat folytató Görözdi Zsolt  a megjelentekkel. Ezt követően évente a sátoros ünnepek alkalmából tartottak úrvacsorával egybekötött istentiszteleteket. Az alkalmaknak először a művelődési ház, majd a községi hivatal adott otthont. Az idősek otthonában tovább folytatódott a lelkigondozás és az úrvacsora kiszolgáltatása is Végh Dániel nyugalmazott lelkipásztor és Puskás Ferenc pozsonyi lévita révén.

Peres Imre, aki akkoriban Padányban volt lelkipásztor id. Görözdi Miklóssal együtt szorgalmazta a bősi egyházközség megalakulását. Ezzel a feladattal az akkor már lévitaként ott szolgáló Oros Csabát bízták meg. 1995. november 19-én el is kezdődtek a rendszeres istentiszteletek a községi hivatalhoz tartozó mozi helyiségében. Minden második héten tartottak igehirdetési szolgálatot, a közbeeső heteken pedig vasárnapi iskolába hívogatták a gyermekeket, de az érdeklődők számára konfirmációra való felkészülést is tartottak. Az ünnepeken Görözdi Miklós esperes szolgálta ki az úrvacsorai jegyeket. A gyülekezeti élet lassan elindult. Oros Csaba lévitának köszönhetően többen is szolgáltak a gyülekezetben:  Fülöp Imre, a pozsonyi iratmisszió vezetője, Görözdi Zsolt akkori dióspatonyi lelkipásztor, Uwe Martin Schmidt jókai missziós lelkész és Takaró Tamás lelkipásztor. 1997. június 15-én tartották meg az első konfirmációi alkalmat, ekkor tett vallást hitéről Hegedűs Katalin és Izsmán Jónás (jelenleg ipolysági lelkipásztor).

A gyülekezet később a Csemadok termet kapta meg, még zongora is a rendelkezésükre állt, amit a gyülekezet később a saját költségén hangoltatott fel. Mivel az idősek otthona is közelebb volt az új helyhez, így az ott élők is hamarabb útnak indultak az istentiszteletre.

Feljegyzések alapján a bősi egyházközség megalakulására 1997. november 23-án került sor. Az akkori püspök Dr. Mikó Jenő a János 3,16–28 alapján mondott igehirdetésében örömét fejezte ki, hogy miközben máshol gyülekezetek esnek szét, addig itt egy új közösség jön létre. Az istentisztelet után az együttlét közgyűléssé alakult át, ahol Görözdi Miklós emlékeztetett az Ezékiel 37,3 versére: Emberfia! Életre kelnek-e még ezek a csontok? Én így feleltem: Uram, Uram, te tudod! A közgyűlésen, amely Görözdi Miklós esperes és Sárközi Dénes egyházmegyei gondnok elnökletével zajlott, a jelenlévők kimondták a leányegyházközséggé való megalakulást és a Dunaszerdahelyi Református Anyaegyházközséghez való tartozást. Nagy Jolán, Drgács Margit, Bagári Júlia, Gróf Rozália, Füssy Zoltán, Hegedűs László  és Izsmán Jónás. Majd egyhangúlag kérvényezték a felettes egyházi szervektől, hogy respektálva a gyülekezet egybehangzó véleményét Oros Csaba lévitává való kinevezését bősi szolgálati hellyel határozza meg. Az egyház vezetése eleget tett a kérésnek, így az Alistálon élő, látszerészként vállalkozó Oros Csaba a kilencvenes évek közepétől először lévitaként, majd a teológia elvégzése és a lelkészképesítő vizsga letétele után beosztott lelkészként szolgál Bősön, immár húsz éve.

Az istentiszteletek megtartására  és a szolgálat végzésére a körülmények azonban nem voltak mindig a legjobbak. A lelkipásztornak nem volt irodája, szekrénye, vagy egy íróasztala, ahová a dolgait lerakhatta volna, mindig mindent magával kellett vinni, sőt, illemhely sem volt. Elmondása szerint azonban Isten ezeket az időszakokat is megáldotta, a hitüket is próbára tette, hogy van-e bennük kitartás és állhatatosság.

Imameghallgatás – közösségi ház

Szolgálatának kezdetén negyven református családról tudott Bősön. Viszont meglepetéssel tapasztalta, hogy a közösség alappilléreit nem is az idősebbek, hanem a Krisztus mellett tudatosan döntő fiatalok alkotják, akik már többet szerettek volna tenni a közösségükért. Kitartóan imádkoztak azért, hogy saját gyülekezeti házuk legyen. Imájuk meghallgatásra talált. 2013 őszétől már új helyen tarthatták meg alkalmaikat. Bős központi részében (Hóstád) lelkipásztoruk ingatlant vásárolt feleségével, Mártával együtt vállalkozása számára, majd az épület felújítása után annak egy részét húsz évi ingyenes használatra felajánlották a református gyülekezet számára. A bősi reformátusok nagy álma valósult meg ekkor.

Elindult látványosan a gyülekezeti élet

Azóta a gyülekezet létszáma megduplázódott és egyre több alkalom kerül megszervezésre, ahol egy-egy istentiszteleten 25–30-an is részt vesznek. Nyaranta gyermektáborokat is szerveznek, amelyre negyven–ötven gyermeket tudnak fogadni. Rendszeresen megtartják a bibliaórákat, folyik a hitoktatás az alsó és felső tagozatosoknak az iskolában, külön tartanak konfirmációi előkészületet. Evangelizációs alkalmakra is sor került már, ellátogatott hozzájuk Budapestről pl. Szarka Miklós pasztorálpszichológus is, aki előadásokat tartott. Sok más neves előadó belföldről és külföldről is szolgált már a gyülekezetben. Nagy örömükre szolgál, hogy különböző alkalmakat, családi napokat és más rendezvényeket is tudnak szervezni ezen a helyen, illetve nyáron ki tudják használni az épülethez tartozó nagy parkot is.

Az elmúlt tíz évhez összehasonlítva, több mint 10 százalékkal növekedett a reformátusok száma Bősön, véli Oros Csaba. Több nagycsalád is van jelen a gyülekezetben két-három gyermekkel, akik nagy örömmel járnak a gyermek-istentiszteletre, amelyek párhuzamosan zajlanak a felnőtt istentisztelettel együtt. A gyermekek létszáma vasárnaponként eléri a 8–10-et is. Először a lelkipásztor felesége, Márta tartotta számukra az alkalmakat, majd később Csörgő Tímea lett a vasárnapi iskola vezetője. A gyülekezet aktív létszáma jelenleg 40–45 fő – mondja a lelkipásztor, aki nem titkolja, hogy nagy tartalékok vannak a részéről, ami a lelki munka megerősítését illeti, de a cél az is, hogy következő öt évben felkeressék a Bősön élő reformátusokat, kapcsolatba lépjenek velük, majd rendszerezzék őket, sőt, az anyakönyvek vezetése mellett összegezni kívánják az elmúlt húsz év munkáját is.

Templomépítés

A közösség másik nagy álmának, a saját templomnak a felépítése is folyamatban van. 2016-ban az Emberi Erőforrások Minisztériumától kiemelt támogatásként 29 500 eurós támogatást kapott a leányegyházközség telekvásárlás céljára. Még abban az évben egy több mint 10 áras, főút melletti telket egy régebbi családi házzal együtt 35 ezer euróért vett meg az egyházközség, amelyhez a gyülekezet saját pénzeszközeit is felhasználta. 2017-ben pedig szintén a Magyar Kormánytól, de a Bethlen Gábor Alapon keresztül 32 500 eurós hozzájárulást kaptak a felépítendő templom tervdokumentációjának elkészítésére, a szükséges engedélyek beszerzésére és az alapozásra.

A tervezők egy 21. századi, reménység szerint egy minden igényt kielégítő templomot terveztek akadálymentesített bejutással, amelyben a higiéniai előírásokat figyelembe véve több szociális helyiség is lesz és egy többfunkciós közösségi terem, kis konyharésszel is a rendelkezésükre áll majd. A tervek szerint a 13×18 m nagyságú templomban 70 személy foglalhat kényelmesen helyet. A templomhoz tartozó közösségi terem szolgálhat a kismamáknak, vagy vasárnapi iskola megtartására is, presbiteri gyűlésekre, de költségmegtakarítás céljából a téli időszakban akár az istentiszteleteket is itt tarthatják. Ez a helyiség szolgálna majd a szeretetvendégségek megtartására is. A templom mellett pedig 15 parkolóhelyet alakítanak ki az autóval érkezők számára, gondolva a mozgássérültekre is.

Már túl vannak a tereprendezésen is. Az építkezés megkezdéséhez lebontották a régi pajtát, ólakat, majd megtisztították a terepet: fákat, bokrokat vágtak ki, megszabadultak a régi kerítésektől. A gyülekezet saját munkájával, egy gyülekezeti testvér felajánlásával villanyórát, a villany bevezetésére szóló tervdokumentációt készített el – számolt be a múltról és a jelenről Oros Csaba lelkipásztor. 

Ünnepélyes hálaadó istentisztelet keretén belül kerül sor a templom alapkőletételére 2018. február 25-én, vasárnap 15.00 órakor. A bősi reformátusok álma hamarosan valóra válhat.

Reformata, Iski Ibolya

események továbbiak →

Reformáció 500