Fazekas László püspök Pál apostolnak az 1 Kor 4, 1-2 verse alapján szólt a megjelentekhez. Beszéde elején emlékeztetett arra, hogy a kamocsai gyülekezet már sok mindent megélt, jót is, rosszat is. Úgy gondolja azonban, hogy mégis több volt a jóból. Elmondta azt is, hogy az egyházközség gondnokai a lelkészi állás megüresedése után /mivel előző lelkipásztorukat meghívta az érsekújvári gyülekezet, amellyel nagyobb munkaterület adatott a lelkészházaspár számára/ felkeresték őt a hogyan továbbra keresni a választ. De megértették, hogy az egyházban az élet dinamikus és nagyon sokszor kell változtatni dolgokon. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a lelkipásztorok végzik a szolgálatukat, a gyülekezet hitfalába pedig belehelyezik a saját téglájukat, amelyre tovább lehet építeni.

A püspök elmondta azt is: örül annak, hogy bölcs döntéssel, választással hívták meg Pogány Krisztinát lelkipásztoruknak, hozzátéve, az építkezés pedig tovább folytatódhat a gyülekezetben. Majd a felolvasott igeversek alapján, - amelyben Pál apostol feltárja a gyülekezet előtt azt, hogy miként tekint arra a nyájra, gyülekezetre, amely korábban megkérdőjelezte elhivatottságát - hangsúlyozta a Krisztusról szóló üzenet fontosságát, a sáfárkodást és a szolgálatban való hűséget. Emlékeztetett arra, hogy Krisztus az Úr az életünkben, ő ad nekünk feladatokat és mutatja meg az irányt, de a választ is megadja a gondjainkra, problémáinkra.

„Az tud igazán szolgálni, aki tudja, mi az a jó út, amit az Úr Jézus mutat. Nagy kiváltság, hogy Ő lehet az életünk irányítója. Az Úr a sáfároktól pedig elsősorban azt követeli, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon, a reá bízottakat megfelelő módon kezeljék, az ajándékokat, amelyeket kaptak adják át azoknak, akik körülöttük vannak, akik körében szolgálnak” nyomatékosította a püspök. Rámutatott a szolgálatban való hűségre is, hogy csakis Isten igéjét hirdessék, semmi mást. Ez magába foglalja azt, hogy nemcsak jó dolgokkal simogatok, hanem a kemény dolgokat is tudatom a gyülekezettel, amiből mindenképpen épülésnek kell következnie. 

Dr. Szénási Szilárd esperes a beiktatási szolgálata előtt ismertette, hogy 2016. október 31-től betöltetlen volt a kamocsai egyházközség lelkészi állása, mivel ekkor vette át hivatalosan koncesszáját, /a hivatal elfoglalására vonatkozó engedélyt/ az Érsekújvárba megválasztott Sasák Attila, korábbi kamocsai lelkipásztor. A kialakult helyzet megoldására az egyházközség pályázatot irt ki a lelkészi állás betöltésére a január 5-én megtartott presbiteri gyűlés határozata értelmében. 2017. március 9-én az egyházközségi presbiteri gyűlésen pedig már határozat született arról, hogy a gyülekezet él lelkészválasztási jogával és meghívással tölteti be a megüresedett lelkészi állást, amelybe Pogányné Géczi Krisztinát kívánja meghívni. Az egyházközségi közgyűlés jóváhagyása alapján a lelkipásztor 2017. április 20-án átvette a koncesszát, a presbiteri gyűlés keretén belül pedig a hivatalt is.

Az esperes beiktatási szolgálatának igehelyéül a Prédikátor könyve 1 fejezetének 5 versét választotta: „Föl kel a nap, és lemegy a nap. Siet vissza arra a helyre, ahol majd újból fölkel”. Az ige magyarázata előtt tájékoztatásként még elmondta, hogy a komáromi egyházmegyében az elmúlt egy esztendőben ez már a negyedik beiktatás. Egy ilyen ünnepség pedig öröm egy gyülekezet számára, mert megtalálta  azt a szolgálattévőt, akivel hosszútávra tervez, és úgy gondolja, hogy méltó partnere lesz ebben a nehéz és küzdelmes szolgálatban. Emlékeztetett arra is, hogy a kamocsai gyülekezetben az elmúlt két évtizedben többször is tartottak lelkészbeiktatási ünnepséget.

„Ez a mostani is egy örömteli dolog, mert vannak egyházunkban olyan gyülekezetek, amelyek még mindig keresik a szolgálattevőjüket és helyettesítés által van megoldva az ige szolgálata. A kamocsaiak pedig rövid időn belül megtalálták azt, akit kerestek, ez is öröm”. Az igei üzenet kapcsán elmondta, hogy a nap nagyon erős kifejezéssel bír.

„Ez a te üzeneted, hogy legyél ennek a gyülekezetnek a napja. Egy következő napja, amely eljött Isten kegyelméből. Nem jobb, nem rosszabb, nem másabb, hanem egy következő nap, amely felvirradt. Mindazokkal együtt, amit egy nap tud hozni az emberi élet számára, legyél te a meleg, amely Jézus szeretetét árassza erre a gyülekezetre, mert erre szükség van. Legyél te a fény, amely Isten bölcsességét nyerve bevilágítasz a legsötétebb zugokba is és elhozod nekik az örömteli üzenetet. Legyél te a fény és a meleg által való növekedés. Hogy lélekben növekedjen ez a kicsiny nyáj Kamocsán. Mint ahogyan a nap minden nap felkél és le is hanyatlik, mutass rá a feltámadás örömére, de a múlandóságra is. Hogy értsek meg az itt élő keresztyének is mi az a csodálatos áldás, amit Krisztusban nyertek, s amelyet te szolgálattevőként szószékről, ravatal mellől, esküvőkör, keresztelőkör hirdetni kívánsz a számukra. Legyél te ez a nap Isten kegyelméből ennek a gyülekezetnek az életében” – ajánlotta az esperes a lelkipásztornak.

Majd formálisan átadta a hivatalt, az egyházközség pecsétjét és a templom kulcsait rábízva ezzel a gyülekezet lelki és anyagi vezetését, majd beiktatta tisztségébe Pogányné Géczi Krisztina lelkipásztort a Kamocsai Református Egyházközség élére.

A beiktatott lelkipásztor 1 Ján 4, 9 és a 116 Zsoltár 1-2 verse alapján tartotta meg szószékfoglaló igehirdetését: „Abban nyilvánult meg Isten irántunk való szeretete, hogy Isten egyszülött Fiát küldte el a világba, hogy éljünk őáltala. Szeretem az Urat, mert meghallgatja könyörgésem szavát, felém fordította fülét, ezért őt hívom segítségül, amíg csak élek”.  Igehirdetésében az isteni szeretetre irányította a figyelmet: „Alapvető emberi igényünk, hogy szeressenek bennünket. Mindannyian vágyunk arra, hogy úgy, ahogy vagyunk – erősségeinkkel és gyengeségeinkkel, hibáinkkal együtt - szeressenek, elfogadjanak minket. Csak sajnos a bűneset következtében még az ember által legtisztábbnak vélt érzése, a szeretetünk is megromlott. Amíg nem találkozunk az igazi szeretettel, amíg nem ismerjük az Isten szeretetét, addig még a szeretetünk is önző. Akkor szeretjük a másikat, ha teljesíti elvárásainkat, az elképzeléseinket, ha úgy él és viselkedik, ahogy szerintünk az jó, helyes, megfelelő. Sőt, akkor érezzük, hogy szeretve vagyunk, ha azt is úgy éreztetik velünk, ahogyan azt mi szeretnénk, vagy ahogyan mi azt elképzeljük. A mi szeretetünk pedig sokszor addig tart, amíg bennünket is szeretnek. De, jaj, annak, aki megbánt, megsért, nem viszonozza a szeretetünket, vagy rosszat tett velünk, családunkkal, gyerekünkkel” – fogalmazta meg gondolatait az emberi szeretettel kapcsolatban. 

„Isten a legnagyobb csodát és a leghatalmasabb dolgot tette értünk. Értünk adta a keresztfán egyszülött fiát. Nekünk nem kell kérdeznünk, hogy szeret-e bennünket, mert ő kijelentette számunkra. Ebből tudhatjuk, hogy ő szeret bennünket, hogy az Úr Jézus Krisztust értünk adta a kereszten. Szükségünk van rá, mert nélküle elveszünk” – utalt az isteni szeretet nagyságára és fontosságára.

Majd pár példán keresztül szemléltette, hogy Isten hogyan tartotta meg őt születésétől fogva, miként vonzotta a szeretete már gyermekkorától kezdve és hogyan vezette őt a számára kijelölt úton egészen a lelkipásztori szolgálatáig, a házastárs megtalálásában és a gyermekáldásig.

Szószékfoglaló igehirdetése után a helyi gyülekezet Laudate kórusa egy énekkel köszöntötte a beiktatott lelkipásztort, majd az egyházmegye lelkipásztorai, egykori teológus társai, volt principálisa Dr. Lévai Attila dékán, a csicsói és kolozsnémai lelkipásztor, valamint a csákvári testvérgyülekezetük nemrég megválasztott lelkipásztora Gere Gábor egy-egy igével áldották meg.

A köszöntések során a gyülekezet gondnoka Pethes István kívánta a beiktatott lelkipásztor életére és munkásságára Isten áldását, a község nevében pedig Lukács Valéria köszöntötte.

Az istentisztelet Fazekas László püspök áldásával, valamint a 466. dicséret eléneklésével zárult.

Pogányné Géczi Krisztina Komáromban, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán szerzett mesteri fokozatot, majd 2011. októberében kapott kihelyezést Dr. Lévai Attila lelkipásztor, a Református Teológiai Karán dékánja – akkor még dékánhelyettes - mellé a Csicsói Református Egyházközségbe, ahol először segédlelkészként, majd beosztott lelkészként szolgált 2016. áprilisáig.

A lelkészbeiktatásról készült képeket itt lehet megtekinteni.

Reformata, -iski-