Léva belvárosában található parókia jelenlegi épülete eredetileg nem lelkészlakás céljára épült. Itt húzódott a várfal, amit a múlt század harmincas éveiben lebontottak és a helyére egyemeletes polgári lakóházakat építettek. Az épületek földszintjein általában üzletek voltak, az emeleten pedig lakások. A rendszerváltozás előtt, 1988-ban vásárolta meg az egyházközség a lelkészlakás céljára az egyik épületet, amelynek első lakója Fazekas László akkori lelkipásztor volt, egyházunk jelenlegi püspöke. Erre azért kellett sort keríteni, mivel 1977-ben az eredeti, a templom mellett lévő parókiát az akkori rendszer kényszerítésére az egyházközség kénytelen volt az államnak eladni, amit később lebontottak /az ott lakó lelkésznek nem volt hová költöznie/

A parókia a házsor szélén található, atipikus, félkörös alakú épülete a város szívében, az üzleti központban, a város legforgalmasabb helyén van. /Ebből kifolyólag nem alkalmas a gyülekezeti szolgálatok végzésére sem. Erre a célra szolgál a vár melletti gyülekezeti központ, ahol a lelkészi hivatal is helyt kapott. /A földszinten három üzlethelyiség található, amelyeket az elmúlt években sikerült jelentős ráfordításával felújítani, hogy alkalmas legyen a bérbeadásra./ Az emeleten található a négy szobából álló lelkészlakás, valamint egy kétszobás, alaposan lelakott, használatra nem alkalmas vendéglakás.

Az épületet utoljára annak megvételekor, 1988-ban újították fel részlegesen. Újabb munkálatokra  1994-ban került sor, amikor a földszinten kialakították a lelkészi hivatal helyiségeit. Miután 2011-ben a hivatal új helyre költözött -  2011-2015 között -  ismét felújították.  Az emeleti helyiségek modernizálására azonban már nem maradt forrás.

A lelkészlak rendbe tételét az egyházközség viszont már 8-9 éve tervbe vette, de mivel más épületeik felújításai és fenntartásai előnyt élveztek, mellesleg nem mellőzhették az éves befizetéseket a Közalapba és jövedelmi adókat is meg kellett fizetni, így mindig elmaradt a megvalósítás. Az elmúlt évben a magyar kormánytól az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül az Egyetemes Egyházhoz érkezett támogatásból, amelyből a lévai egyházközség is részesült viszont elindította a felújítási folyamatokat. A kiadások fedezésére kapott tízezer euró azonban csak a költségek egy részére volt elegendő, amelyből már nem futotta a beépített udvarrész felújítására és a tetőjavításra sem.

Felújításra szorult a villany- és a szennyvízhálózat, de gondot okozott a fűtés is. Télen volt olyan helyiség, amit 17 foknál jobban nem lehetett kifűteni. Az ablakok sem zártak rendesen, eldeformálódtak, a falak repedeztek.

A felújítás azon része, amelyre a támogatási összeg irányult, 24 ezer euróba került. Az emeleti részen a lelkészlakáson új faablakokra és ajtókra cserélték le a régieket. A vendéglakáson az ablakokat sikerült kicserélni.  Az elavult villanyhálózat is ebből a pénzcsomagból újult meg.

Az egyházközség saját forrásából tovább folytatta a felújítást. Megnagyobbították a konyhát és a fürdőszobát. A falakat újravakolták, a mennyezetet lejjebb hozták. Felújították a fűtésrendszert, a víz-, villany- és a szennyvízhálózatot. Eltávolították a laminált padlót és felcsiszolták az alatta lévő patinás parkettát. A teljes körű felújítás 60 ezer euróba került. A kapott támogatás így a felújítási költségek 1/6-át tették ki. A beruházásnak köszönhetően várhatóan csökkenni fog a fűtésre fordított kiadás, de a villanyhálózat rekonstrukciójától is a gazdaságosabb és biztonságosabb működtetését várják el a rendszerre kapcsolt gépeknek és egyéb alkalmazásoknak.

Az egyházközség tervei között szerepel a parókia épülete tetőzetének és a vendéglakásnak a felújítása, amelynek a berendezései még az 50-es éveket idézi.

„Nagyon hálásak vagyunk a segítségért. Nagyra értékeljük a magyar kormány támogatását és azon szándékát is, hogy az elszakított nemzetrész közösségeit felkarolja. Felvidéken a református egyház az egyik legmegbízhatóbb partnere lehet az egész magyarságnak. Ezt a felhasznált támogatás eredményei is alátámasztanak. Aki ma a református egyházat támogatja, az a magyar jövőt is támogatja, nemcsak Felvidéken. A mi egyháztagjainknak is tudatosítania kell, hogy ez egy bizalom és felelősség is egyben, amit odaadással és szolgálattal kell meghálálni” – mondta Kassai Gyula esperes, a gyülekezet lelkipásztora.

Az egyházközség bevételét a perselypénzen és az adományokon kívül a kiadott helyiségek után fizetett bérleti díjak képezik. Ebből tudják fenntartani az egyházközségi alapítású Református Egyházi Gimnáziumot, karbantartani épületeiket (templom, bérház, parókia, gyülekezeti ház, szőlő hajlok-borház, az iskolaépület használatáért fizetni a városnak a bérleti díjat, fedezni az alkalmazottak bérezését, gondozni a temetőiket és a szőlőt.  A karbantartás mellett az épületek rezsiköltségei is megterhelik az éves költségvetésüket. A gyülekezeti adományok is kiemelkedőek, de csak töredékét adják a bérletből befolyó bevételnek. Azonban az évi 70-80 ezer euró bevételből évente csak 10-15 ezer eurót tudnak megspórolni, amennyiben nincs valami rendkívüli megoldásra váró feladat.

Léván 2001-ben még 1400-an, 2011-ben már csak 1100-an vallották magukat reformátusnak. Az egyháztagok száma 470 fő.

A gyülekezet lelkipásztorai 2005 júniusától Kassa Gyula és felesége Kassainé Mártha Tímea, akiket 2006-ban iktattak be az egyházközség lelkészi állásába. 

II

https://photos.google.com/share/AF1QipPDj7PfAgPpsmm-b26vL6-wEBuDn0CsHI6YIebXGFoxuIE36PNHxFbQgYk1-mWtEw?key=c1R3cXFhOUVtSUhIS3l5bmRFU0N3RGlnVS1UNEN3