Elindított olyan alkalmakat, amelyek addig nem voltak: lett hetente ifjúsági, gyermek- és felnőtt-bibliaóra. Ismét összeállt a gyülekezet kórusa, és a konfirmációra is folyik a felkészítés. Kéthavonta pedig különféle kulturális rendezvényeket tartanak a templomban. Igény van rájuk – mondja a lelkipásztor –, hiszen 50-60-an is eljönnek. Nem titkolt célja ezzel az, hogy hatásukra növekedjen a templomba járók száma. A vasárnapi istentiszteletekre átlagosan 20-30-an járnak, de az úrvacsorai alkalmakon kétszer ennyien is vannak, karácsonykor pedig száznál is többen ültek a padokban. A bibliaórákat 7-10 fő, a gyermek- és ifjúsági bibliaórát pedig 18 fiatal látogatja. Ugyanennyien járnak kátéoktatásra is.

A lelkipásztor a fiatalokat igyekszik olyan témákkal megszólítani, melyek iránt érdeklődnek. Az igei bevezető és elmélkedés, közös megbeszélés mellett van mód sportolni, játszani vagy kézműveskedni is, hogy vonzóvá tegyék ezeket az alkalmakat. A módszernek köszönhetően egyre több fiatal kapcsolódott be nemcsak a bibliaórákba, hanem rendszeres templomlátogatókká is váltak, sőt más közösségi alkalmakról sem hiányoznak – tájékoztat örömmel a lelkipásztor.

(Simonyi leányegyházában, Darnyán is duplájára emelkedett a fiatalok száma a gyülekezetben. Ez főleg annak tudható be, hogy sikerült velük megtalálnia a közös hangot a lelkésznek, aki igyekszik kivenni a részét a kétkezi munkákból is.)

A közösségépítés szempontjából fontos, hogy olyan alkalmak is szerveződjenek, melyek révén a reformátusok be-kapcsolódhatnak a közösségi életbe – mondja Gál László. Az első ilyen próbálkozás két éve volt, amikor gyülekezeti napközis tábort szerveztek. Szép számban vettek részt rajta a helyi gyermekeken kívül darnyaiak, felediek, serkeiek stb. A hét közepén egy koncertet szerveztek, amelyre a szülőket is meghívták, hogy lássák: a templomban az orgonán kívül megszólal a gitár is, és a szokásostól eltérő stílusban is lehet Istent dicsérni.

A közösség megerősítését szolgálja az a projekt is, melynek keretében az egykori egyházi alapiskola missziós központtá alakul át. Az ingatlanhoz tartozik egy közel 30 áras telek is, amely jó lehetőséget nyújt a gyülekezeti alkalmak megszervezésére. Gyakran tartanak gulyásfőzéssel egybekötött takarítást, szépítgetést, lomtalanítást, melynek hozadéka az, hogy már látják az egyháztagok is: nemcsak magukért teszik mindezt, hanem a jövő generációiért is. Az ilyen kötetlen alkalmakon nagyon jó és mély beszélgetések alakulhatnak ki – mondja a lelkipásztor. A missziós központnak készülő épületet első lépésben sikerült leszigetelni. 2013-ban az Emberi Erőforrások Minisztériumától kapott hárommillió forintból konferenciatermet, kiszolgáló helyiséget, mosdókat és fürdőszobát alakítanak ki. Az épület körül pedig lesz játszótér, focipálya, sőt színpad is, valamint egy szabad tűzhely.

 Gál László lelkipásztor a gyülekezeti közösségből a családfenntartó férfiakat hiányolja a legjobban, akik közül sokan még a hétvégeken is kénytelenek dolgozni; ám ha tehetik, igyekszenek ott lenni és kivenni a részüket a munkából. Simonyiban sajnos nagyon sok a fiatalon megözvegyült asszony, ők jelentik a templomi közösséget, a férfiak közül általában hárman járnak, valamint 8-10 fiatal is ott szokott lenni a templomban.

A lelkipásztor igyekszik minden családot meglátogatni. A gyülekezeti tagok szívesen is látják, de sajnos, még a legnagyobb igyekezete ellenére sem tudott mindenkihez bekopogtatni. Felkeresi azokat a híveket is, akiknél haláleset történt, és úgy látja, hasznosak a látogatások, mert elkezdtek járni olyanok is a templomba, akiket korábban nem lehetett látni a padsorokban.

A gyülekezet céljai között szerepel a missziós központ befejezése, majd hogy élettel teljen meg az épület. A lelkész szeretné folytatni az ifjúság körében a munkát, elindítani az óvodai hittant, szolgálni a helybeli cigányok között, akik igénylik a törődést. A jövőt illetően bizakodó: bár vannak akadályok az életben, de mindig azt látjuk, hogy Isten közben dolgozik – összegez Gál László lelkipásztor.

Kálvinista Szemle 2/2014