Az „Elsősorban pápai” Városbarát Egylet kiemelten fontos, vállalt feladatai közt tartja számon a pápai Petőfi-emlékek gondozását. Az EpVE számára 2018/19 az 1848/49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc 170. évfordulója kapcsán telik; a 2016/17-es Kossuth-emlékprojektjük után, a tavalyi esztendőben is már számos programmal emlékeztek és emlékeztettek a ’48-as helyi és környékbeli vonatkozású évfordulókra. Az EpVE 2018/19-ben különösen fontosnak érzi Petőfit, a 170 éve kitört forradalom jelképét, akiből ugyebár Pápán, református kollégiumi diákként lett Petrovicsból Petőfi. Az egylet alakulása óta évről-évre rendszeresen koszorúzza a városi Petőfi-emlékhelyeket, hirdettek nem egy Petőfis vonatkozású pályázatot, vetélkedőt. Három éve, Petőfi Sándor és Jókai Mór pápai találkozásának 175. évfordulója alkalmából különnyomatban közreadták Illyés Gyula Petőfi kötetének pápai részleteit, két éve kezdeményezték az addig jelöletlen, pápai Barát utcai Petőfi-Orlay szálláshely emléktáblával való megjelölést, tavaly pedig egy Petőfi Pápán címet viselő zsebfüzetet is megjelentettek.

Fritz Beke Éva előadás közben

Tavaly óta rendszeresen szerveznek kiselőadásokat „Petőfi-sorozat” címmel, hangolódva a 2019-es Petőfi halálozási-eltűnési 170. évfordulóra. Ugyanakkor a 2019-es esztendő a Pápa mellett vívott ihászi csata 170. évfordulóját is jelenti, ezért „Ihász 170” címmel emlékévet is ül egy egész éven át az EpVE. A legutóbbi, március idusára hangoló alkalom ezen említett, szép, kerek évfordulók sorába jól illeszkedett.

Sajnos, manapság is még nagyon kevesen tudják, hogy a néhai jeles irodalmár honvéd századost – későbbi kiváló református tudóst és humanistát –, Pap Gábort Petőfi Sándor mellett azon kevesek között tartjuk számon, akinek a versei szintén végigkísérnek bennünket a szabadságharc fontosabb ütközetei, győzelmei színhelyein. A személyes átélés hitelességével papírra vetett ’48/49-es költeményei közül például a pápaiak és a környékbeliek számára kiemelhető az 1849. június 20-án Marcaltőn – az ihászi csata előtt pár nappal – megírt „Kelet faja” című verse, mely az EpVE által 2018-ban közreadott pápai ’48-as Zsebfüzetben is olvasható.

Fritz Beke Éva jó ideje foglalkozik az egykori jeles pápai diák, költő-író, ihászi honvéd, későbbi neves dunántúli református püspök, a keresztény-zsidó párbeszéd előmozdítója pályafutásával, munkásságával, emlékezetével. 2011-ben Ihászon – e sorok írójának kezdeményezésére, Steinbach József dunántúli református püspök hathatós anyagi támogatásával – emlékművet kapott az 1849. június 27.-i ihászi ütközetben egykor harcoló Pap Gábor. 2015/16-ban pedig Észak-Komáromban, majd a Pápa melletti Marcaltőn Pap Gábor-emlékkiállítás volt látható Fritz Beke Éva kurátorságával.

Petőfi négy évvel volt idősebb Pap Gábornál. Mindketten pápai református kollégisták voltak, később nagy valószínűséggel ismerték egymást, hiszen 1847-48-ban Pap Gábor a Petőfi és Jókai által szerkesztett Életképek című folyóirat tudósítója volt. Ugyebár mindketten aktívan részt vettek a szabadságharcban; számos felvidéki városban is jártak, és az ott átélt élményeiket verseikben örökítették meg. Mindketten megfordultak Selmecbányán, Iglón, a branyiszkói szorosban, Kassán. Petőfi diákként, utazóként járta végig a Felvidéket 1838 októbere és 1847 júliusa között. Az utazásokról fennmaradt, máig olvasható tudósításai lefestik az egyes városokban uralkodó hangulatot, mely visszaköszön ránk az ekkor született versekben is.  Pap Gábor 1849 januárjában a szabadságharc téli hadjáratában részt véve azon egyes állomásokat, városokat érintette, amelyeket néhány évvel korábban Petőfi is. Az ütközetek árnyékában született Pap-versek nagyrészt kéziratban maradtak fenn, bár közülük néhány megjelent az 1870-ben, Veszprémben megjelent verseskötetben is. Pápai előadásában Fritz Beke Éva bemutatta Petőfi felvidéki tudósításait és az utazások idején íródott verseiből egy-egy részletet. Pap Gábornak a téli hadjárat alatt született versei hangulatát a korabeli naplókban olvasható feljegyzésekkel egészítette ki hallgatóságának.

Fritz Beke Éva előadásában Pap Gáborra, mint a zsidóság pártolójára, barátjára is emlékeztetett. E tekintetben fontos megemlíteni egy másik kiváló történész, L. Juhász Ilona nevét is, aki a témában fontos kutatásokat végzett az elmúlt időkben.

Arról sem szabad megfeledkezni – mert azt is kevesen tudják –, hogy Paphoz hasonlóan Petőfi is védelembe vette „idősebb testvéreinket”. Petőfi Sándor a zsidók zaklatásáról ekképp ír 1848-ban, nem sokkal a forradalom kitörését követően: „Az egyetértés, mely eddig kivétel nélkül uralkodott a fővárosban, bomlani kezd. Német polgárok, bevádollak benneteket a nemzet és az utókor előtt, hogy azt ti bontottátok föl! e kettő ítéljen fölöttetek. Ők nyilatkoztak először, hogy a nemzetőrségbe magok közé zsidót nem vesznek, és így ők dobtak először sarat március 15-kének szűz tiszta zászlajára!…  avagy nem áll-e azon a jelszó, és nem kiáltottátok-e velünk: szabadság, egyenlőség,  testvériség? (…)

Az EpVE a 2018/2019-es emlékévfordulókra Petőfi-Pap emléklap-elismerést készített, melyet elsőként Fritz Beke Éva kapott meg a pápai előadás alkalmával; köszönve eddigi fontos kutató és emlékápoló tevékenységét Pap Gábor tekintetében.

Kerecsényi Zoltán

(az EpVE ügyvivője)