Az egybegyűlteket nyitrai gyülekezet lelkipásztora, Ficzere Tamás köszöntötte, elmondva, hogy milyen nagy öröm, amikor egy szájjal és egy lélekkel együtt tudjuk dicsérni az Urat. A találkozó Kiss Pál esperes igehirdetésével folytatódott, aki a 2 Pt3, 13-14 alapján szólt a megjelentekhez. Bizonyságot tett arról, hogy Istentől kérhetünk és várhatunk segítséget, de kiemelte azt is, hogy a kórustalálkozó nem egy verseny! A lényeg, hogy együtt dicsőítsük az Urat, nem versengve, egymást félreállítva, de imára kulcsolt kézzel, hogy még sok ilyen áldott alkalom legyen! - mondta az esperes.

Az igehirdetés után a helyi lelkész pár szóban még alátámasztotta és megerősítette az elhangzottakat. Azt mondta, hogy attól, hogy egy énekkar nem énekel több szólamban, még nem kell magát kevesebbnek éreznie! Az a fontos, hogy együtt vagyunk és Isten, mint kőszikla erőt ad a leggyengébbnek is! Ezekkel a szavakkal bátorította a a megjelent 9 kórust, illetve gyülekezeti énekkart.

Elsőként a pozbai fiatalok kórusa tett tanúbizonyságot énekszóval. A négy éve működő, 13 tagot számláló fiatalokból álló kórus ifjúsági énekeket énekelt, köztük az Ároni áldást Draskóczy László feldolgozásával: „Áldjon meg téged, áldjon az Úr". Külön öröm volt hallgatni a gitár kíséretét.

Másodikként a Remény Énekkar szolgált Újlótról. A négy női és hat férfi tagból álló énekkar fiatalokból tevődik össze, akik zenei aláfestéssel szintetizátor kíséretében tették még színesebbé Istent dicsőítő énekszolgálatukat. Férfi a női hanggal felváltva hirdette „Jézus, neved oly csodálatos".

Harmadikként a Nagysallóról érkezett énekkar lépett fel. A népes csapat bizonyságot tett arról, hogy „ha minden romba dől, Benned (Istenben) bízom egyedül." Négy énekkel készültek, köztük egy dicsérettel is.

Őket a tíz évvel ezelőtt alakult nagyölvedi kórus követte.Gyönyörűen vallották énekszóban: „ha egy a pásztor egy a nyáj"! A négy ének közt, amivel készültek, volt karácsonyi és húsvéti ének is. Ugyanakkor felüdülésként hallgattuk a 232. dicséretet is, Apostoli Hitvallásunkat!

A Hontfüzesgyarmatról érkezett énekkar 11 éve szolgál s jelenleg hét tagot számlál. Pálóczi Czinke Istvántól is énekeltek, aki 1925-ben szerkesztette a csehszlovákiai református énekeskönyvet. Jó volt hallani, hogy régi énekeink nem merülnek feledésbe! Ugyanakkor elhangzott egy ifjúsági ének is: Új szívet adj, Uram, énnekem... A lelkésznő, - aki egyben az énekkarvezető is - elmondta, hogy a fellépő asszonytestvérek azok, akik a gyülekezetet érintő minden egyéb feladatban is maximálisan kiveszik a részüket! Rájuk mindenben lehet számítani, szívügyüknek érzik gyülekezetük növekedését, támogatását!

A Farnadról érkezett asszonyok is szeretettel énekeltek. Négy énekük közt volt ifjúsági ének és kánon is Túrmezei Erzsébet fordításával Atyám, én imádlak. A népes asszonykórus mindnyájunkat biztatott: „hű barátunk Jézus, látja minden gyöngeséged..."

Hetedikként az érsekkétyi kórus dicsérte az Urat. Négy énekük közt két dicséretet is énekeltek, amiket igazi felüdülés volt több szólamban hallgatni, csakúgy, mint a Halleluja énekeskönyvi „Mindig velem, Uram, mindig velem" c. éneket. Énekeik lenyűgöző tisztasággal szóltak.

Ezt követően a pozbai asszonykórus következett, amit a lelkipásztoruk és a barsbaracskai kántor férfi hangok erősítettek. Ők ugyancsak szeretettel készültek a „Rád tekint már hitem" és az „Úr lesz a Jézus mindenütt" c. dicséretekkel.

Végül kilencedikként a lévai kórus zárta a sort egyforma öltözetben, ami még inkább színvonalassá emelte szolgálatukat! Megtudtuk, hogy az első lévai kórus 1912-ben alakult. A mostani, amely több szólamban dicsőíti Istent, 2006 óta működik. „Hallod-e Jézus hívását" c. éneket kánonban énekelték. Énekeik közt volt dicséret is. A 484. dicséret többszólamú feldolgozását nagyon jó volt hallgatni.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Egyházzenei Osztályát Szarvas Erzsébet Egyházzenei Tanácstag képviselte, aki megköszönve az élményt kiemelte, hogy nem az a lényeg, hogy egy vagy több szólamban énekelünk, de az, ahogyan énekelünk, hogy azt szívből tegyük!

Az emléklap és az ajándék kiosztása után nyitrai gyülekezet lelkésze imádságban mondott hálát és köszönetet az Úrnak ezen áldott alkalomért és egyben fohászkodott mindazokért, akik küzdenek az árral - számolt be az eseményről Sándor Veronika a Reformata honlapnak.

Fotó: Szarvas László