Missziológa, diakónia és szociális gondoskodás szak is várja az érdeklődőket
2018. február 20., keddA Református Teológiai Karon 2004-től folyik a református teológusok képzése, mintegy folytatva a kilencvenes évek elején a Kálvin János Teológiai Akadémián elkezdett jövendőbeli lelkipásztorok felkészítését a gyülekezeti szolgálatra. A Selye János Egyetem részévé válva hat éven keresztül csak református teológiai szakra jelentkezhettek az érdeklődők. A kezdetekről, a jelenről és a jövőbeli kilátásokról kérdeztük Lévai Attila dékánt beszélgetésünk első részében. A folytatásban a missziológiai, diakónia és szociális gondoskodás szakkal ismertetjük meg olvasóinkat.
- A Református Teológiai Karon két tanulmányi programot oktatnak, az egyik a már említett református teológia, a másik pedig egy aránylag új szak, a diakónia, missziológia, szociális gondoskodás alap- és mesterszintű képzése. Milyen indíttatásból bővítették a tanulmányi programjukat?
- Lassan nyolcadik éve működik ez a szak, csak különféle név alatt futott. A 2010/11-es iskolai évben még missziológia-diakónia szakként indult, holott mi szerettünk volna nyitni a szociális szféra irányába is. Sajnos akkor még ez nem valósulhatott meg. Az első évfolyam hallgatói ebből kifolyólag missziológia-diakónia néven futó tanulmányi programot kezdhettek el. Az egyházunk azonban óhatatlanul érzékelte azt a hiányt, - annak ellenére, hogy még nem épült ki az intézményes szociális ellátórendszere - hogy megfelelő számú embereket tudjon önmaga kebeléből is foglalkoztatni a diakónia területén. De a missziológiával is ugyanaz a helyzet, sőt, még kevésbé jellemző a missziós területeken való foglalkoztatás, illetve a világiak bevonása az ilyenfajta szolgálatba. Viszont mi már akkor úgy gondolkodtunk, hogy előbb vagy utóbb óhatatlanul nyitni kell efelé a területek felé is. A következő évben az akkreditációs bizottság már lehetőséget adott nekünk arra, hogy a tanulmányi programba beépítsük a szociális munka nevet is, így két éven keresztül missziológia, diakónia, szociális munkaként hirdettük meg ezt a tanulmányi programot. Majd újabb két év elteltével - az akkreditációs bizottság az akkori vonatkozó határozata értelmében - megint változtatni kellett a tanulmányi program nevén, ugyanis tanulmányi programnak és tanulmányi szaknak nem lehetett ugyanaz a megnevezése. Ebben az esetben a szociális munka kifejezés okozott gondot. Harmadszor emiatt változtattukmissziológia, diakónia, szociális gondoskodásra a tanulmányi program nevét. Már ötödik esztendeje fut ilyen név alatt az alapszintű tanulmányi programunk. A legutóbbi komplex akkreditáció során pedig sikerült elnyernünk a mesterszintű tanulmányi programot is, ami az alapszintre épülő továbbképzés. Ily módon a baccalaureusi és magisteri címet is szerezhetnek ennek a szaknak a hallgatói.
Immár nyolc esztendeje, a tanulmányi program elindulása után is az a célunk, hacsak lehet, olyanokat szólítsunk meg ezzel a képzéssel, illetve nyerjenek felvételt, akik a későbbiekben, hacsak lehet, megmaradnak ezen a területen: vagy az egyházi intézményesített diakónia keretein belül, vagy különféle missziói tevékenységet kifejtésével. Meglehetősen tágas a lehetőségek köre, ahol elhelyezkedhet egy jól képzett munkatárs, még akkor is, hacsak az alap missziológiai ellátásrendszerben gondolkodunk: iszákos-, vagy drogmisszió, esetleg a hajléktalanok között. Számtalan vetülete van még a szociális munkának. Sőt, még nem is említettem a külmissziót. Van hol megmutatkozni, munkaterepet keresni és találni is a nálunk végzetteknek. Ugyanez érvényes a szociális ellátórendszerre is, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy a keresztyén hitelveket valló, ezek szerint élő és munkálkodó szociális munkásokra óhatatlanul nagy szükség van.
- Melyik szak iránt mutatkozik nagyobb érdeklődés: a missziológia, diakónia és szociális gondoskodás vagy a református teológia iránt?
- Az első pár évben még jóval többen jelentkeztek a missziológia-diakónia-szociális gondoskodás szakra, ugyanakkor az utóbbi években kiegyenlítődött a két tanulmányi program iránti érdeklődés. Ez összefügg azzal a demográfiai hullámmal, amely nemcsak bennünket érint, hanem ott van minden egyes felsőoktatási intézmény életében. Sajnos az elkövetkező pár évben számolni is kell ezzel.
- Egyébként ezt a második szakot a kar fenntarthatósága miatt indították el, hogy ha esetleg drasztikusan csökkenne a teológus hallgatók száma, akkor át tudják vészelni az átmeneti időszakot? A kar vezetése esetleg – a hallgatók létszámának újabb, várható csökkenése miatt gondolkodik-e tanulmányi program bővítésén?
- Természetesen a hallgatók létszámának a csökkenése is közrejátszott nyolc évvel ezelőtt az új tanulmányi program meghirdetésében még annak ellenére is, hogy Református Teológiai Kar vagyunk. Az volt az elképzelésünk, hogy próbáljunk meg több lábon állni és nem feltétlenül csak a teológiai tanulmányi programra összpontosítani. Jelen pillanatban azonban ott tartunk, hogy ez a két tanulmányi program sem tűnik elégségesnek a kar megtartásához, s egyre inkább látjuk szükségesnek a közeljövőben egy új tanulmányi program elindítását. Már el is kezdtük az erre irányuló kezdeményezéseket, s reméljük, hamarosan összeáll az a struktúra, elképzelés, amelynek eredményeként a Református Teológiai Kar égisze alatt egy új tanulmányi programot hirdethetünk meg. De erről sajnos egyelőre többet nem mondhatok.
A beszélgetést folytatjuk a doktori program bemutatásával.
A beszélgetés előző része itt olvasható.
Reformata, Iski Ibolya