Megújult a nagybári református templom szószéke
2013. június 26., szerdaTíz évvel ezelőtt újult meg a nagybári református templom tornya és tetőzete, valamint új csillaggal tettek a régi helyébe. Most a szószék került sorra, melynek elkorhadt faanyaga veszélyessé tette a meredek lépcsőn való feljutást. A gyülekezet tervének megvalósítását Kassa Megye Önkormányzata két ezer euróval támogatta.
A Nagybári Református Egyházközség régóta szerette volna temploma szószékét felújíttatni. A faanyag, amelyből egykor készült az idők során elkorhadt és emiatt veszélyessé vált a meredek lépcsőn való közlekedés is. A biztonságosabbá tétele érdekében a presbitérium a szószék felújítása mellett döntött. Határozat született arról is, hogy az új szerkezet masszív tölgyfából készüljön – történelmi érték megőrzését szem előtt tartva - a genfi Kálvin templomban található szószék mintájára, melyen állítólag egykor maga Kálvin János is hirdette Isten Igéjét.
A gyülekezet a felújítás teljes költségét önerőből azonban képtelen volt fedezni, ezért pályázatot nyújtott be Kassa Megye Önkormányzatához. A pozitív elbírálás után két ezer eurós támogatásban részesült az egyházközség. A célösszegből teljesen kicserélték a szószéket és annak korhadt lépcsőzetét, összhangba hozva azt a szószék felső részével. Az asztalos munkákat egy alsómihalyi szakember végezte el - tájékoztatta a Reformatát Tóth Szilvia lelkipásztor.
2003-ban a templom tornyára új csillagot és gömböt helyeztek el. Felújították a tornyot is, majd a templom tetőzete kapott új cserepezést. A munkálatokhoz jelentős anyagi támogatást nyújtott a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház által a magyar kormány.
Nagybári első református temploma 1773 körül épült, a 19. század elejéig szolgált a híveket. A mostani elődjét 1799-1801 között emelték, 1801. december 13-án szentelték fel. Szerény építmény volt, torony nélkül. 1890-ig harangláb állt mellette. A templomot később teljesen felújították, tornyot építettek hozzá, amellyel elnyerte a mai formáját.
A nagybári templom nemesen egyszerű formájával szépen beleillik az amúgy is jó fekvésű kisközség látképébe, amely része a tokaji szőlőtermő vidéknek.