Megtartotta tavaszi ülését a Zsinat - I. rész

2014. május 15., csütörtök

Rimaszombat adott otthont május 10-én, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata VIII. ciklusának 11. ülésének. A napirendi pontok jelentős részét az elmúlt évi jelentések, valamint a jogértelmezések tették ki. Az eredeti program hat tárgysorozati ponttal bővült, kettőt viszont visszavontak a beterjesztőik.

Az egy naposra tervezett ülésre a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium dísztermében került sor, amelyen  a mind a kilenc egyházmegye lelkészi és világi képviselője, a Zsinati Elnökség hat tagja /püspök, két püspökhelyettes, főgondnok és két főgondnokhelyettes/, valamint a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának képviselője részt vett.

A Zsinat ülése Fazekas László püspök köszöntésével kezdődött. Először Géresi Róbert a magyar gyülekezetek püspökhelyettese szólt igehirdetésében a zsinati képviselőkhöz a Mk 16, 11-18 alapján. Az ige alapján arról szólt, hogy Jézus feltámadása után ismét találkozik a tizenegy tanítvánnyal, az utolsó utáni vacsorán, amikor kiküldi őket, hogy tegyenek tanítványokká mindeneket. Sajnos az ember a hit előtt keményíti meg a szívét, pedig ott vannak Jézus bizonyságtételei, a csodák is. Beszédében többek között arra a kérdésre kereste a választ, hogy látjuk-e az életünkben,  a szolgálatunkban Istennek a csodáit, vagy inkább hiszünk a saját munkánk erejében?

Marián Hamari szlovák püspökhelyettes Ezékiel 37, 1-14 igéket vette alapul igehirdetésének. Mondanivalójában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a prófétai látás szerint a száraz csontok is megelevenedhetnek,  még akkor is, ha a minden reménység elveszett. A húsvéti örömhír,  Krisztus feltámadása is ugyanezt jelenti, hogy Isten Krisztussal együtt minket is feltámaszt a holtak közül.

Az igei gondolatok után Fekete Vince, a Zsinat világi főgondnoka vette számba a megjelenteket, majd megállapította a határozatképességet. A jegyzőkönyv-hitelesítőinek megválasztása után került sor a 17 tárgyalási pont jóváhagyására, amely újabb 6 beterjesztéssel még kibővült. A Komáromi Református Egyházközség beadványát, amellyel  a Calvin János Teológiai Akadémia könyvtárépületének tulajdonjogát akarták rendezni, Fazekas László püspök, a gyülekezet lelkipásztora visszavonta. Ugyanígy tett Lévai Attila is, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja is a Calvin János Teológiai Akadémia szervezési és működési szabályzatához küldött indítványával. A zsinati képviselők elfogadták a módosított napirendet valamint a –  a javasolt javításokkal –  a Zsinat VIII. ciklusának 10. üléséről szóló jegyzőkönyvet.

Az elmúlt év eseményeiről szóló beszámolók sora Fazekas László püspöknek a jelentésével vette kezdetét.  Bevezetőjében a 2Tim 3,1-5 verseinek igei üzenetéről szólt a megjelentekhez. „ Pál apostol figyelmeztet a végső idők nagy erkölcsi elhajlásaira. Ezt a mindennapokban világosan láthatjuk, amikor szembesülünk azzal a folyamattal, hogy ami eddig egyértelmű volt az egyének, vagy a társadalmak életében, azok most vissza vannak szorítva, s helyüket újak kezdik elfoglalni. Ennek hatására a keresztyén identitás megváltozik, ami magával vonja az igazi értékek devalválódását. Hitünk által azt mondhatjuk, hogy ez valóban a végső idők jele. Nekünk fel kell ébrednünk lelki álmunkból!“ – osztotta meg gondolatait az ige kapcsán  Fazekas László püspök.

Beszámolójában először az egyháznak a világban való szerepéről szólt. Örvendetes tényként közölte, hogy az egyházak körében elindult egy pozitív folyamat, amelyek a szorosabb kapcsolat keresését és a keresztyén egyházak szolgálatának erősítését eredményezte. Ennek bizonyítéka, hogy az Európai Egyházak Konferenciája és az Egyházak Világtanácsának nyilvánosságra hozott nyilatkozatai szinte egybecsengenek, amikor kijelentik, hogy az egyház küldetéséhez hozzátartozik az emberi élet és a teremtett világ védelme.  Feladatunk, hogy rámutassunk a bajok gyökerére és megmutassuk a bajokból kivezető utat – mondta a püspök.  

A SZRKE a világszervezetekkel való kapcsolatát nagyban befolyásolják az anyagiak, mivel a tagdíjfizetés és a külföldi konferenciákon való részvétel anyagi hátterének biztosítása még mindig nem megoldott – mutatott rá a hiányosságra a püspök. Hozzátette, hogy így területileg is a legközelebb álló kárpát-medencei református egyházakkal tudunk kapcsolatot fenntartani,  mégpedig a Generális Konvent által, amelynek elnöksége az elmúlt évben ötször ülésezett. Ennek egyik eredménye, hogy a debreceni Zsinaton módosították a Magyar Református Egyház Alkotmányát és elfogadták A heidelbergi káté új fordítását.

A püspök jelentésében rámutatott arra is, hogy az egyház a legélénkebb kapcsolatot Magyarországgal és a  Magyarországi Református Egyházzal tart fenn, ahonnan rendszeresen érkeznek meghívók az egyes alkalmakra. Pozitívumként emelte ki azt, hogy a kormány olyan pályázati rendszert alakított ki, amely lehetővé teszi a pályázást a határon túli iskoláink szükségleteire vagy az egyházban folyó továbbképzésekre.

Fazekas László püspök beszélt az egyház németországi kapcsolatairól is. A GAW-tól rendszeres évi építkezésre, javításra a 2013-as évben is 24 ezer eurós támogatás érkezett. A Reformierter Bund pedig továbbra is vállalja egy teológus vagy lelkipásztor tanulmánya költségeinek fedezését. Az egyház jó partneri viszonyban van a Rajnai Tartományi Egyházzal is, ami  többek között abban is megmutatkozott, hogy az ipolysági gyülekezetnek 10 ezer euró támogatást nyújtottak a gyülekezeti központjuk befejezésére.

A SZRKE Hollandiával a Stichting Jagtspoel Fonds és a Stichting Hulp Oost-Europa szervezeteken keresztül tartja a kapcsolatot. Elhangzott az is, hogy folyamatban van egy lelkésztalálkozó megszervezése,  amelyre Hollandiában kerülne sor. A holland alapítású KOEN Alapítvánnyal pedig a együttműködési szerződés aláírására került sor az elmúlt évben.

A Csehtestvér Egyházzal pedig évente egy alkalommal találkozik az egyház vezetősége. A tavaly Kassán megrendezett találkozónak a témáját az  egyházi vagyonrendezésről, a doktoranduszok helyzete és az egyházunkon belül a szlovák-magyar viszonyról adta.

Fazekas László a külföldi kapcsolatok ismertetése után rátért a hazai viszonyok elemzésére is. Beszédében megemlítette, hogy Szlovákiát is egyre erőteljesebben érinti a szekularizáció és a liberalizmus amelynek megnyilvánulásai ugyanarra a vágányra akarják állítani a szlovákiai egyházakat, mint amelyben a nyugati egyházak vannak. A püspök elmondta, hogy ennek ellensúlyozására indult el a szlovákiai keresztyén egyházak vezetői közötti összefogás, amelynek eredménye az élet védelméről és a családról, valamint a muszlim országokban folyó keresztyénüldözés elleni közös nyilatkozat kidolgozása és elfogadása volt.

A SZRKE tagja a Szlovákiai Egyházak Ökumenikus Tanácsának. Az elmúlt évben voltak a tisztújítások, melynek eredményeként  az elnöki tisztet ismét Miloš Klátik, a Szlovákiai Evangélikus Egyház püspöke, az alelnöki tisztet pedig Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke tölti be.

A püspök a beszámolójában az Egyetemes Egyház életéből csak néhány eseményt emelt ki.  Ezek közül megemlítette,  hogy április 4-én és 5-én a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi, Civil és Társadalmi Kapcsolatokért felelős államtitkára, Hölvényi György Komáromban, Rimaszombatban és Kassán tett látogatást. Nagy jelentőségű eseménynek tartotta, hogy november 17-én a Orbán Viktor miniszterelnök tette tiszteletét Rimaszombatban Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár kíséretében.

A püspök megemlítette azt is, hogy a 2013-as évben komoly szervezéssel és anyagi támogatással vált valóra a „Kassa – Európa Kulturális Fővárosa” jegyében megszervezett Kassa-ÉRT fesztivál, amelyen több ezren vettek részt. A rendezvényen, amely összekapcsolódott az Északi Reformátusok Találkozójával,  az egész Kárpát-medencéből több református püspök és prominens személy is jelen volt. Beszédében köszönetét fejezte ki a Magyar Művészeti Akadémia 3 millió forintos és a Bethlen Gábor Alap 2 millió forintos támogatásáért.

Fazekas László az elmúlt évi jelentésében nagy jelentőségűnek tartotta azt is, hogy a Szlovák Televízióban  december 26-án magyar ajkú gyülekezetből, Komáromból közvetítették a karácsonyi istentiszteletet szlovák feliratozással, amire a II. világháború óta most először került sor.

Az egyházi iskolák kérdéskörében megemlítette, hogy a legtöbb nagy hősiességgel küzd a megmaradásért,  de meglátása szerint az új oktatásügyi törvény még jobban rontani fog a helyzetükön, mivel az előirányozza az egyes osztályokban szükséges diáklétszámot. Ez pedig teljesen aláássa nemcsak a kisiskolákat, hanem az egyházi fenntartásúakat is.

A Berekfürdőn megtartott országos lelkésztovábbképzővel kapcsolatban elmondta, hogy annak témája A heidelbergi káté és az ifjúsági munka volt. A lelkésztovábbképzések rendjére vonatkozólag pedig a Zsinata törvényerejű szabályzatot adott ki, amely 2013. január 1-vel lépett hatályba, amely novemberben módosítva is lett.

A püspök utalt arra is, hogy több témáról részletesen beszámolt a zsinati képviselőknek is eljuttatott elmúlt évről szóló írásos jelentésében, az ülésen pedig annak rövidített kivonatát ismertette.

Fazekas László püspök jelentését a Zsinat - az Abaúj-tornai Református Egyházmegye és a Nagymihályi Református Egyházmegye esperesi jelentése nélkül, mivel azok a megadott határidőn túl érkeztek meg  – elfogadta.

A Zsinat jóváhagyja a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központjának, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Egyházzenei Osztályának, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Közoktatási Tanácsának, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház cigánymissziós munkacsoportjának, a Calvin J. Teológiai Akadémia, a Szlovákiai Református Keresztyén Nők Egyesülete, a Fiatal Reformátusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Református Presbiteri Szövetség 2013. évi tevékenységéről szóló jelentést.

események továbbiak →