Az ellenreformáció idejétől nem volt református gyülekezet Tornán. Az utóbbi évtizedekben beköltözött reformátusokat Gábor Lajos lelkipásztor kezdte összegyűjteni. Eleinte különböző helyen, például a moziteremben jöttek össze. Később jelképes összegért megvették a községtől a régi Baťa épületét. Benne egy kisebb termet felújítottak, ahol azóta is kéthetente istentiszteletre gyülekeznek. Felébredt azonban a szívükben az a vágy, hogy harangszó is hívogassa őket.  Így először a harangot öntették ki, amelyhez anyagi támogatást Kassa megyétől kaptak, aztán pedig a haranglábat készítették el az egyházmegye gyülekezetei és a helyi önkormányzat anyagi hozzájárulásával.

A maroknyi gyülekezet áldozatos munkáját és példás adakozását is meg kell említeni. Köszönet illet minden segítséget nyújtót. Név szerint felsorolni mindannyiukat hosszan tartana, de meg kell említeni volt lelkészüket Gábor Lajost, aki sok segítséget nyújtott. A munkát a gyülekezet gondnoka Hajdú Tibor szervezte és élen áll a munkában.

A harangláb faszerkezete Pekár József fafaragó műhelyéből került ki, aki fiával együtt állította össze annak darabjait. A nem kis alapot, amibe beleállították a kifaragott oszlopokat, a gyülekezet férfitagjai több napon keresztül betonozták. A gépet egy nem helybeli gyülekezeti tag adta, amellyel beemelték a vastag, kifaragott oszlopokat.

A gyülekezet rövidtávú tervei között szerepel az épület bejáratának a felújítása. A kerítés falára ugyanolyan cserép kerülne, mint amilyen a harangláb tetején van. Az épület után a kapu sem kerüli el a felújítást. De sort kerítenek az épület külső homlokzatának és az udvar rendbetételére is.

A tervek szerint az ünnepélyes haranglábszentelésre október 5-én kerülne sor. A gyülekezet hosszútávú tervek között szerepel az egykori Baťa épületének a teljes átalakítása, hogy még  méltóbb helye lenne Isten dicsőítésének - tájékoztatta a Reformata honlapot Purubánné Fülöp Angéla lelkipásztor.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Egy kis adalék a tornai reformátusság életéhez: "A város északi részén, a várhegy nyúlványát képező dombon áll a régi, de teljesen átalakított római katolikus  templom, mely a XVI. században a protestánsok birtokába jutott és a katolikusok innen nem messze építették föl ma is fennálló kis templomukat. Midőn a város a Keglevicheké lett, I. Lipót alatt a földesúr kitiltotta a protestánsokat a városból, akik Szádelőn és Ájon telepedtek meg. A lakosságnak visszakatolizált nagyobb része pedig megint birtokába vette a templomot. A hagyomány szerint a népmondában máig is élő Herkó Páter nevű szendrői barát hol rábeszéléssel, hol erőszakkal legnagyobb hévvel működött a visszatérítésen." (Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monográfiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk.Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 18961914.Abaúj-Torna vármegye.)