A parókia 1901-ben épült.  Az utóbbi években  fokozatosan újítják fel, mivel az anyagi keretnek megfelelően mindig csak egy-egy részt tudnak elkészíteni

Utoljára  kilenc évvel ezelőtt végeztek el nagyobb munkálatokat, falátvágással szigetelték a parókiát. A nyílászárók egy része /egy bejárati ajtó és három ablak/ még az építés idejéből származik. A másik részét, négy ablakot ugyan már korábban kicseréltek, de azok is már negyven éve szolgáltak és megérettek a váltásra. Az idő folyamán az ablakok elkorhadtak és rosszul szigeteltek. 

A felújítás során hét ablakot cseréltek ki és egy kültéri ajtót, amivel igyekeztek növelni a komfortérzetet is. Becsült számítások alapján ezzel évente a fűtési költségek 25 százaléka spórolható meg, az elvégzett beruházás pedig 12-14 év alatt térülne meg. Az így megtakarított összeget viszont az egyházközség az Árpád-kori műemléktemploma állandó karbantartására és felújítására is fordítaná.

A nyílászárók cseréjét az egyházközség korábban nem tartotta elsődlegesnek, ezért nem is szerepeltek a terveik között ilyen jellegű munkálatok, mivel a templomát szerette volna felújíttatni. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának a támogatása viszont elősegítette, hogy a negyven és 115 éves nyílászárókat korszerűbbekre cseréljék le. A munkálatokat a 2016-os év júniusában végezték el.

A nyílászárók megújulása 6 700 eurós költséget igényelt. Ennek jelentős részét az EMMI támogatásból fedezték, az egyházközség hozzájárulása 700 euró volt. 

Az idei évi tervek között szerepel a parókia fűtési rendszerének a felújítása. A régi gázkonvektorokat központi fűtés váltaná fel, de napkollektor felszerelésével is számolnak. Terveik között szerepel a fürdőszoba modernizálása és a  belső helyiségek festetése. A következő években szeretnének kialakítani egy előszobát a parókián, valamint felújítani a külső vakolatokat.

Az egyházközség bevételi forrását képezi még - az adakozáson és adományon kívül -  a bérleti díj. A fenntartással nincs gond, még a kisebb kiadásokat is meg tudják oldani, azonban a nagyobb költségvetésű tételeknél  már külső segítségre van szükség.

Lakszakállas 1940-ben, két falu összekapcsolásával – Turiszakállas és Lak - született meg. A reformáció ide érkezésekor Turiszakállas anyaegyházközséghez tartozott Lak, Szilas, Felsőgellér, Alsógellér és Várbogya is.

Első ismert lelkipásztora: Esztergomi Miklós /1640 körül/.

Jelene: anyaegyházközség két polgári településen, leányegyház és szórvány nélkül.

Az egyházközség lelkipásztora 2003-tól Varga László.

A népszámlálási adatok alapján Lakszakállas-Szilason 418 református vallotta magát reformátusnak. Az egyházközségi nyilvántartás 324 névet jegyez. A választók névjegyzékében viszont csak 28-an szerepelnek.

II