Ki jelölhető és választható egyházi tisztségre?

A zsinati képviselők elé került ismét az egyházi tisztségek betöltéséről és a lelkészek választásáról szóló törvények értelmezése. Ennek apropóját az adta, hogy az április elején megtartott esperesi-gondnoki értekezleten felmerült az a kérdés: jelölhető-e egyházmegyei, illetve egyetemes egyházi tisztségre az a lelkész, akit ugyan már megválasztottak önálló lelkészi állásba, de a beiktatása még nem történt meg, viszont arra a választások előtt sor kerül. A lelkészek választásáról szóló törvény erre vonatkozó passzusa nem egyértelmű, mivel a megválasztott, de be nem iktatott lelkipásztor is már de facto jogalanya a parókiális jognak –  áll többek között az értelmezést kérő beadványban.

A vita során elhangzott, illetve kiderült, hogy a törvény egyértelműen fogalmaz: az egyházmegyei és egyetemes egyházi tisztségre csak beiktatott önálló lelkész jelölhető és választható, tehát az, akit nemcsak megválasztottak, hanem be is iktattak az egyházközség önálló lelkészi állásába. Az ezzel kapcsolatos elfogadott határozat, amelyet a képviselők támogattak ezt az álláspontot tükrözte.

A tervezett minimális osztálylétszám miatt öt egyházi alapiskola is megszűnhet

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház mellett működő Közoktatási Tanács a szlovákiai oktatásügyben kialakult helyzetre reagálva fogalmazta meg határozatát az egyházi kisiskolák megmentése érdekében, amelyet jóváhagyásra felterjesztett a Zsinat elé. Édes Enikő, közoktatásért felelős zsinati tanácsos a vitában elmondta, jó lenne odahatni, hogy a tervezett minimális osztálylétszám ne vonatkozzon az egyházi iskolákra, mivel emiatt öt oktatási intézményt fenyegeti a megszűnés veszélye. Szénási Szilárd pedig azt javasolta, hogy vallási alapon - és nem pedig nemzetiségi alapon -, központi iskolaként  legyenek az egyházi iskolák számon tartva és így különleges státusz elérésével kivételt kaphatnának a minimális létszám alól

A zsinati tagok javaslatai alapján az eredeti határozattervezetet csak némileg módosították, amelyet a következő szöveggel jóvá is hagytak:

 A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház számára az egyházi iskolák mindig kiemelt szerepet töltöttek be. Nagyra értékeljük, hogy Szlovákiában a rendszerváltás óta az iskolákban lehetőség van a hitoktatás és erkölcsi nevelés szabad megválasztására.

Az elmúlt két évtizedben azonban újból lehetővé vált az egyházi iskolák indítása, azonban különféle okokból kifolyólag csak nagyon kevés településen tudta az egyház a felekezeti oktatást elindítani. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház a meglévő egyházi iskolák megtartásában és fejlesztésében érdekelt, továbbá új egyházi oktatási intézmények létrehozásán munkálkodik. Mindezt a Szlovákiában érvényes közoktatási törvénnyel összhangban teszi. Egy szabad és demokratikus országhoz méltóan Szlovákia a köznevelésről és közoktatásról szóló 245/2008-as törvénye 3. §-ának több pontjában is kimondja a neveléshez és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításának jogát és az oktatás megválasztásának szabadságát.

Az egyházi oktatási intézmények számára a 2013. december 4-én elfogadott törvénymódosítás tehertételt jelent, elsősorban az, hogy törvényileg megszabta az osztályok minimális létszámát, ellehetetlenítve a kisebb létszámú egyházi intézményeinket. Mivel református iskoláink az ország területén szétszórva találhatók – kb. 100 kilométerenként csupán egy-egy református oktatási intézményünk működik –, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a meglévők megmaradjanak és ez az iskolahálózat tovább bővüljön. Kulcsfontosságú iskoláink számára az, hogy az egyházi iskolák kisebb osztálylétszámmal is államilag finanszírozott osztályokat tarthassanak fenn. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata kéri az oktatási minisztériumot, hogy az egyedi okok felsorolásánál szerepeljen az egyházi oktatásban való részvétel!

Fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a hatályban lévő törvények diszkriminálták az egyházi oktatást azzal a rendelkezéssel, hogy az egyházi kollégiumok, az iskolai étkezdék és a napközi otthonok diákjainak pénzbeli támogatása az állami intézmények támogatásának csupán 88%-a legyen. Ez olyan diszkrimináció, mely az egyházi intézményeket és az ott tanuló gyermekek családjait indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza. Sok szülő a szabad iskolaválasztás lehetőségével élve a lakhelyétől távolabb található egyházi iskolát választja, vállalva a jelentős költségnövekedést is. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata kéri az oktatási minisztériumot, hogy ezen családok és intézmények finanszírozásában jelenlévő diszkriminációt szüntesse meg!

Növelhető-e a presbitériumok létszáma a választási ciklusban?

Az Ondava-hernádi Református Egyházmegye Egyházmegyei Tanácsa két beadvánnyal is fordult a zsinati képviselőkhöz megvitatás céljából. Az egyik a Györkei Református Egyházközség kérését tartalmazta, akik a választási ciklusban szerették volna növelni a presbitérium létszámát. A vita során elhangzott, az egy évvel ezelőtt megtartott esperesi-gondnoki értekezleten is már szó volt arról, hogy a presbitériumok száma változtatásának igényét az őszi - még az egyházközségi tisztújítást megelőző - egyházmegyei közgyűlésre kell benyújtani és jóváhagyatni a küldöttekkel.

Ennek megfelelően fogalmazódott meg az erre vonatkozó határozat is, mely szerint amennyiben valamelyik egyházközség a választási ciklus idejében módosítaná a presbitériumok létszámát, az mindig csak a következő választási ciklusban válik hatályossá.

Társulhat-e három anyaegyházközség?

Az ondava-hernádi egyházmegye másik beadványa a bodzásújlaki, kazsói és magyarsasi anyagegyházközségek társulásának kérvényére vonatkozott. A három, hasonló nagyságú, mintegy ötven választótaggal rendelkező anyaegyházközség közösen szeretne létrehozni egy társult anyaegyházközséget, mivel a bodzásújlaki lelkészlak fenntartásához már évek óta amúgy is mind a három anyaegyházközség egyforma résszel járul hozzá.

Beadványukban kérték a 4/2011-es számú törvény módosítását, - mivel az csak két anyaegyházközség társulását engedélyezi - azzal, hogy ha két anyagegyházközség együtt sem képes önállóan fenntartani lelkészi állást, akkor három anyagegyházközség is társulhasson.

A zsinat tagjai viszont nem támogatták a módosításra vonatkozó beadványt, amelyet a 4/2011-es számú törvény 8. § (3) bekezdésével még hangsúlyosabbá tettek az ezzel kapcsolatos határozatban. A társulásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy nem csak a lelkészi állás önálló fenntartását kell vizsgálni, hanem azt is, hogy az érintett egyházközség – amennyiben saját hibáján kívül önállóan nem tart fenn lelkészi állást – képes-e és hajlandó-e ilyen lelkészi állás önálló fenntartására.

A Zsinat VIII. ciklusának következő ülésére - amelyen nemcsak a Pálóczi Czinke István-díjat adják át, hanem véget ér a hatéves választási időszak is - november végén kerül sor