Új püspöke és főgondnoka lesz az Egyetemes Egyháznak

2020. december 16., szerda

Az Egyetemes Választási Bizottság által december 9-én összesített eredmény alapján 164 egyházközség az egyetlen püspökjelöltre, Géresi Róbert abaújszinai lelkipásztorra, jelenlegi magyar egyetemes lelkészi főjegyzőre adta le a voksát.  Így a 2021. január 1-jétől kezdődő  hat éves választási ciklusban ő áll majd a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház élén, váltva ezzel Fazekas Lászlót, aki tizenkét évig volt az egyház püspöke.

Az Egyetemes Választási Bizottság által december 9-én összesített eredmény alapján 164 egyházközség az egyetlen püspökjelöltre, Géresi Róbert abaújszinai lelkipásztorra, jelenlegi magyar egyetemes lelkészi főjegyzőre adta le a voksát. Így a 2021. január 1-jétől kezdődő  hat éves választási ciklusban ő áll majd a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház élén, váltva ezzel Fazekas Lászlót, aki tizenkét évig volt az egyház püspöke.

Ugyanennyien szavaztak bizalmat Porubán Ferencre is, aki 2020. december 31-ig az egyház magyar egyetemes világi főjegyzőjeként van még hivatalban, január 1-jétől viszont már a főgondnoki tisztséget látja el.

Az Egyetemes Egyház hét magyar egyházmegyéjének 138 egyházközsége választotta meg  magyar egyetemes lelkészi főjegyzőnek Rákos Lorántot, a Kövecses-Naprágyi Református Társult Anyaegyházközség lelkipásztorát, jelenlegi zsinati tanácsost. A magyar egyetemes világi főjegyzőjelölt, Kiss Pál mérnök-közgazdász is megkapta a választó egyházközségek teljes bizalmát.

A két szlovák egyházmegyében összesen huszonhat egyházközség szavazott a szlovák püspök- és főgondnokjelöltre. A két jelölt közül a legtöbben Ján Semjan hernádcsányi lelkipásztorra, jelenlegi szlovák egyetemes lelkészi főjegyzőre szavaztak, míg Pavol Gurbaľ szlovák egyetemes világi főjegyzőjelöltet mind a 26 egyházközség támogatta.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata 2018. október 19-én fogadta el az egyházi tisztségek betöltéséről szóló új 1/2018-as számú törvényt (emlegetetten csak „választási örvény”). Újdonsága, hogy ugyanabban az évben kell megtartani az egyházközségi, az egyházmegyei és az országos szintű választásokat. Az új egyházmegyei és egyetemes egyházi tisztségviselőket azonban még a választási ciklusát töltő korábbi presbitérium választja meg, nem pedig a már megválasztott, de hivatalba nem lépett presbiterek.

Ezzel a törvénnyel módosították a „püspökhelyettes” kifejezést „egyetemes lelkészi főjegyző”-re, a „főgondnokhelyettes” kifejezést „egyetemes világi főjegyző”-re, az „espereshelyettes” kifejezést „egyházmegyei lelkészi főjegyző”-re és az „egyházmegyei gondnokhelyettes” kifejezést pedig „egyházmegyei világi főjegyző”-re.

Az újonnan megválasztott tisztségviselők 2021. január 1-jétől lépnek hivatalba. A Zsinat alakuló ülését – amelyen a Zsinat megválasztott világi és egyházi képviselői leteszik majd hivatali esküjüket – a választási törvény rendelkezése szerint 2020. február 28-ig kell megtartani.

Hat évvel korábban a Zsinat alakuló ülésére 2015. január 17-én került sor a rimaszombati református templomban. Az előzetes tervek szerint az új tisztségviselők beiktatásának helyszíne szintén Rimaszombat lesz. A pontos időpontról az egyház új vezetősége később határoz.

Iski Ibolya

események továbbiak →