Nehéz időket élünk, amikor egy láthatatlan ellenséggel állunk szemben, a koronavírussal. Nemcsak egészségünk van életveszélyben, de ez a mostani bezártság a családok, közösségek, népek, nemzetek közös próbája is egyben.

A fénysugár, amely tündököl és bevilágít hozzánk: Isten lehajolt hozzánk Egyetlen Fia által. Teremtő Istenünk a legnagyobb szeretetével szeret Téged és Engem, most is szeretne fölkarolni, lépteinket biztonságossá akarja tenni, kivenni a szívünkből a félelmeinket. Az Ige azt mondja: Higgyj és ne félj!

Mi a különbség az emberi és az isteni szeretet között? Először a Teremtő Isten felszólít minket, hogy szeressük egymást. Egy ideig-óráig ez sikerül, de hosszabban képtelenek vagyunk rá, egy idő után kudarcot vallunk. Miért van ez így? A valóság az, hogy az őseinktől ezt örököltük, hiábavaló természetünknél fogva képtelenek vagyunk folyamatosan, önzetlenül szeretni.

Isten azonban megígéri: Nem hagy minket egyedül. A Római levél 5,5 versében ez áll: „Az Isten szeretete kitöltetett a mi szívünkbe a Szentlélek által, aki adatott nekünk.”

Fontos a sorrend:

1. Előbb Isten szeretett minket

2. Szeretetét neked és nekem szükséges befogadnom

3. Ez a szeretet-ajándék, alázatos szívű, aki kapja, és kész elfogadni az Atya legnagyobb ajándékát: Jézus Krisztust

4. Jézus kész arra, hogy a hívő ember szívében lakjon a Lélek által. Az ilyen ember készen áll arra, hogy másokat szeressen.

A mai vesztegzár alatt a legnagyobb vesztesek a saját kapcsolataink. Mindig olyasmit próbálunk adni a másiknak, amit szerintünk megérdemel. Megbántottál, tehát én is megbántalak. Kapcsolatainkból hiányzik az irgalom, Isten számára azonban ez természetes.

Az irgalmas samaritánus a történetben először meglátja a bajban lévőt, megszánja, lehajol hozzá, olajat és bort önt sebeire, saját állatán elviszi a fogadóba, hogy gondoskodjanak róla. Ez egy folyamatos cselekvés, örömmel segít, szeretetből. A szeretet nem csak a szavakban, hanem a cselekedeteinkben nyilvánul meg.

Még ma közeledjetek a Biblia Istene felé, ő megígéri, hogy Ő is közeledni fog az Őhozzá közeledőhöz, és aki már megtapasztalta Isten szeretetét, az adja tovább az Istentől tapasztalt szeretetet, hálából és örömmel a szívében. Ámen.

Oros Csaba bősi beosztott lelkipásztor