A gyülekezeti életben aktívan részt vevő, tájékozottabb egyháztagok előtt bizonyára nem ismeretlen az a tény, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház az elmúlt évben egy jelentősebb támogatásban részesült a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma jóvoltából. A támogatás célja a felvidéki magyar református közösségek megsegítése, fellendítése volt. Az adomány jóvoltából országszerte újultak meg a templomok és a parókiák.

A támogatás sikeres felhasználását a hét magyar egyházmegyében mindenütt hálaadó istentiszteletekkel köszönik meg elsősorban a Mindenható Istennek, nem elfeledkezve el azonban azokról sem, akik erejükhöz mérten tevékenyen részt vállaltak abban a munkában, ami ennek a nemes ügynek a megvalósulását elősegítette.

A hálaadó istentiszteletek sorába kapcsolódott be a Gömöri Református Egyházmegye is 2016. november 13-án, vasárnap. A rendhagyó alkalomnak a bátkai gyülekezet adott otthont, mely egyébként maga is részesült a támogatásból.

Az istentisztelet a templomban vette kezdetét, ahol a helyi lelkipásztor, Boros István lelkészi főjegyző köszöntése, valamint néhány énekvers eléneklése után Nagy Ákos Róbert, a gömöri egyházmegye esperese szolgált igehirdetéssel. Az alapigéből (1Móz 45, 4–7), József és testvérei találkozásának történetéből kiindulva rámutatott, hogy amint a bibliai József és testvérei külön utakat jártak be, úgy hozzájuk hasonlóan történelme során a mi magyar népünk is hasonló sorsban részesült. Voltak mélységek és magasságok, már-már teljes bukással fenyegető történelmi pillanatok, de ennek ellenére mégsem adtuk fel. Gyülekezeteink most is élni akarnak, jövőt terveznek, hogy végezhessék a szolgálatukat. Jó meglátni, hogy ebben a helyzetben mellettünk van Isten, aki sohasem mond le rólunk. Ahogy József történetében, testvéri szeretet által menti meg az Ő népét. Jó látni, hogy mi sem vagyunk testvérek nélkül. Isten ilyen módon is gondoskodik rólunk. És jó látni azt is, hogy Magyarországon is vannak olyanok, akik még ha határral el is választottak bennünket egymástól, de segítő kezet nyújtanak nekünk, felvidéki magyaroknak. Jó érzés és fontos a felvidéki, gömöri magyarság megmaradása számára, hogy Magyarországnak olyan felelős kormánya van, amely felelősséget érez a határom túli nemzettársaiért.

A prédikációt követően dr. Rákos Loránt, mint az alkalom moderátora rövid köszöntést intézett az egybegyűltekhez, majd felkérte Fazekas Lászlót, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökét, hogy tartsa meg beszédét.

A püspök úr beszédében arra mutatott rá, hogy Isten nagy és csodálatos kegyelmének köszönhető az, amit mi ebben az évben megélhettünk. Isten nagy kegyelme az is, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, amely felismerte, hogy mennyire fontos az egyházi közösségek szolgálata azokon a vidékeken és országrészeken, ahol magyarok élnek. A közösségeknek ugyanis megtartó erejük van, értékeket továbbítanak és adnak át a fiatalabb generációknak, ezért semmiképpen nem mondhatjuk azt, hogy a mi szolgálatunk hiábavaló. Hálásnak kell lennünk továbbá azért is, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, amely a liberalizmus korában Európa-szerte élen jár abban, hogy ezek a közösségek épüljenek és erősödjenek. Isten nélkül az emberi élet üres, de az Úr meg tudja tölteni a mi életünket értékekkel. Református közösségeink feladata odavezetni mindenkit Istenhez, az élet forrásához. Épp ezért a mi szolgálatunk az élet szolgálata. Az elnyert támogatást ehhez a feladathoz kaptuk és erre is igyekeztünk felhasználni - mondta többek között Fazekas László.

A püspök beszédét dr. Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár köszöntése követte, aki a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának nevében szólt a jelenlévőkhöz. Már a beszéde elején kiemelte, hogy mivel egy hálaadó istentiszteleten veszünk részt, ő is a hálaadók sorába szeretne csatlakozni. Elmondása szerint hálás azért, mert a felvidéki magyarság közel száz esztendő elteltével is nem csupán erős, hanem továbbra is erősödni képes és erősödni vágyó közösség. Hálát adott azért is, hogy magyar nyelvű prédikációt hallgathatunk és magyar nyelven énekelhetjük a református zsoltárokat. Hálát adott Istennek a hitért és keresztyén értékeinkért, hogy az Úr képessé teszi az anyaországiakat arra, hogy a határon túli nemzettestvérekért felelősséget vállaljanak, hogy van hova és van kinek adni, hogy van olyan nemes cél, építő közösség és éltető szeretet, ahol az elvetett mag csírába szökken, ahol a befektetett forintok valódi lelki gazdagodáshoz járulhatnak hozzá. Mindannyiunk feladata megőrizni a keresztyén értékeket, mert a mostani zűrzavaros Európában ez vezethet az erős magyarság megmaradásához. A támogatás is erre irányult. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház magyar közösségeinek megerősítésére lett odaszánva, s a megújított templomok, parókiák, gyülekezeti központok, iskolák, valóban mind-mind a helyi magyar közösségek megerősödését szolgálják.

Az államtitkári köszöntés után az egyházmegye esperese képekkel illusztrált beszámolóval tájékoztatta az egybegyűlteket a támogatás felhasználásáról. A parókiák és templomok eredeti, majd pedig a támogatás felhasználása után készített képeit elnézve, mindenki megbizonyosodhatott arról, hogy a pénzadomány valóban körültekintően és felelősséggel lett felhasználva.

A magyar kormány, az egyház vezetősége, illetve a gyülekezetek közötti eredményes együttműködés végül egy testvéri kézfogással is meg lett pecsételve, amikor a püspök és az államtitkár személyesen is gratulált a támogatásban részesített egyházközségek gondnokainak.

A kiemelt vendégek megajándékozását követően az ünnepi alkalmat az igehirdetés és a felszólalók kedves szavai mellett még emlékezetesebbé tette a Gömöri Református Egyházmegye lelkészkórusa, valamint egy szavalat, melyet Góbis Réka, a Tompa Mihály Református Gimnázium diákja adott elő.

Az istentisztelt végül az ároni áldással és nemzeti imádságunk eléneklésével ért véget. Az ünnepélyes rész lezárását követően azonban bőven volt még lehetőség a beszélgetésre, ismerkedésre és baráti eszmecserére, a bátkai gyülekezet ugyanis bőséges szeretetvendégséggel készült. Akinek az ideje engedte, az a helyi alapiskola tornatermében, terített asztalok mellett kedves társaságban tölthette el a délutánt.

Dr. Abaházi Zsolt