Feketén-fehéren a lényegről
2021. július 21., szerda„Amikor azt mondjuk, Jézus Krisztus az életünk ura, akkor tényleg ő irányít és vezet?” – hangsúlyozza Kiss Miklós az idei ÉlesztŐ központi kérdését. A tervezetthez képest egy évvel később, de augusztusban annál nagyobb lelkesedéssel várnak minden résztvevőt a találkozó szervezői. Erre készülve a főkoordinátort a várható programokról, személyes elhívásáról és az eddigi tapasztalatokról kérdeztük.
A szervezők júniusban hosszú idő után végre személyesen is találkozhattak. Milyen volt az előkészítő hétvége?
Többször egyeztettünk már online, egyre tágabb körben tartottunk megbeszéléseket, de jó volt találkozni, megölelni egymást, saját szemünkkel látni a másikat, közösen énekelni és imádkozni. A szervezés olyan szakaszában járunk, amikor igazán számít a személyesség, mostanra fontossá vált kilépni az online térből, hálásak vagyunk, hogy erre lehetőségünk is volt. Elfáradtunk ugyan, minden megbeszélnivalót belesűrítettünk két napba, de ez hatékonyabb volt, mint a korábbi megbeszélések. Emellett voltak olyanok, akiket egy-másfél éve nem láttam személyesen, mégis úgy éreztük, mintha tegnap váltunk volna el, ez erőt ad a folytatáshoz is.
Idén nyáron valójában a 2020-as ÉlesztŐ-t tartjátok meg Várhosszúréten, így a téma már tavaly is adott volt. Módosult valamennyire az elmúlt időszak tapasztalatai alapján?
Látva a világ folyamatait, úgy gondolom, még aktuálisabbá vált a „Feketén-fehéren” mottónk: egyre erőteljesebben jelennek meg más színek és elmosódott határok az életünkben, többek között olyan kérdésekben, mint a kapcsolataink, az elköteleződés vagy éppen maga a keresztyénség. Úgy tűnhet, szögletes ez a fajta, fekete-fehér gondolkodás, de szükségünk van keretekre, Isten pedig ezeket a kereteket ki is jelölte igéjében – ehhez kell igazítanunk életünket. Szeretnénk ezt ezen a nyáron a fiatalokkal is megélni, mégpedig úgy, hogy felvetünk kérdéseket, amelyekre együtt keressük a választ.Mi a találkozó központi gondolata?
A mottóval azt szeretnénk kifejezni, hogy időről időre mérlegre kell tennünk a Krisztussal való kapcsolatunkat. Vizsgáljuk meg, miként állunk az igében olvasható kijelentéssel! Amikor azt mondjuk, Jézus Krisztus az életünk ura, akkor tényleg ő irányít, ő vezet, ő mondja meg a következő lépésünket? Hallgatunk rá? Engedelmesek vagyunk? Az ezekre a kérdésekre adott válasz mutatja meg, milyen alapokon áll az életünk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Istentől kaptuk hitünket, teremtettségünket, kapcsolatainkat és tehetségünket, ezért komoly felelősség, mit is kezdünk ezekkel.
Hogyan kapcsolódnak majd a különböző programok a témához?
Szervezünk előadásokat és beszélgetéseket például az időgazdálkodás, a teremtésvédelem, a minimál életstílus, illetve a digitális tudatosság témaköreiben, hiszen ezek mind összefüggenek az életvezetési kérdésekkel. Talán úgy tűnik, ezekről a témákról nem lehet kizárólag feketén vagy fehéren gondolkodni, azonban az ige segítségével mégis megtaláljuk az egyértelmű alapokat.Számodra ez hányadik ÉlesztŐ?
Egy bizonyos idő után az ember már nem számolja, de 2006-ban, az akkori Fiatal Reformátusok Találkozójának szervezésébe kapcsolódtam be először, azóta hol aktívan, hol pedig távolabbról, de részese vagyok – a közösségnek és az alkalom szervezésének is. Engem ezek a találkozók megerősítenek abban, hogy vagyunk: minden alkalommal, amikor fiatalokkal lehetünk, érzem és tapasztalom, hogy nem olyan reménytelen a helyzet, amennyire az idősebb generáció látja. Amikor látom a fiataljainkat dicsőíteni, imádkozni, érdeklődni az ige és a másik iránt, beleborzongok, hogy van jövőnk – és ez a jövő itt van. Ne azt mondjuk, hogy majd valamikor, esetleg megérkezik a jövő, hanem lássuk meg bennük már elérkezett! Emellett az ÉlesztŐ arra is emlékeztet, hogy mi vagyunk a Fiatal Reformátusok Szövetsége – és ennek eszköze is ez a találkozó, amellyel a kapcsolati hálónk, a szövetünk erősödik meg. Az a cél, hogy a szövetet alkotó pontok egyre erősebbek legyenek és így hálózzuk be a Felvidéket hívő fiatalokkal.
A vírushelyzet milyen nehézségeket okoz még a szervezésben?
Megnyugtat, hogy csodálatos a szervező csapatunk, hálás vagyok értük, kiváltságos helyzet olyanokkal együtt szolgálni, akik tudják, mi a dolguk és el is végzik. Emellett azonban még mindig van bennem feszültség, mert a körülmények folyamatosan változnak, még mindig bizonytalan néhány kérdés, nem látjuk tisztán, mi lesz pontosan augusztusban. Azonban amikor a teljes képet nézem, nyugodt vagyok, hiszem, hogy az Úrtól jött a találkozó lehetősége: fontos felismerés volt bennem is, hogy a vírushelyzet arra hív bennünket, csendesedjünk el, álljunk meg és értékeljük át a dolgainkat, de mostanra azt erősítette meg bennem az Úr, hogy találkoznunk kell, amint lehetséges. Arra van elhívásom ebben az időszakban, hogy erre a közös útra vezessem a fiatalokat, mert úgy érzem, ez fontos lesz számunkra.
A tábor 2021. augusztus 10-14. között valósul meg Várhosszúréten.
Farkas Zsuzsanna/ firesz.sk