Az evangelizációs alkalmak a református gyülekezetben kezdődtek március 12-én Zimányi József lelkipásztor szolgálatával. Mint felesége a bevezetőben elmondta, különös istentiszteleti alkalmak következnek, hisz akik régen ismerték férjét tudják, hogy nagyon sok helyen járt, aktívan tevékenykedett az Úr munkájában, s erőteljesen hirdette az igét. Sokat kérte Istent imádságban, hogy még közelebbről ismerhesse meg, érezhesse át szeretetét. Isten egy betegséget adott neki, 11 éve van parkinson-kórja. Mint elmondta, azóta sokkal közelibb kapcsolata van az Úrral. Azelőtt csak értelmileg fogadta el Isten szeretetét, most már érzi is, hogy szeretetteljes kapcsolatba kerülhetett vele. Mivel a betegség által nehezen érthetővé vált beszéde az alkalmakon felesége tolmácsolta mondanivalóját.

A kezdő istentiszteleten Márk 1,15 alapján hirdette az igét: „Beteljesedett az idő, és elközelített az Istennek országa; térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban." Igehirdetésében elmondta, hogy Isten szólni szeretne hozzánk. Itt áll az Úr Jézus most is és azt mondja - betelt az idő. Itt vagyok, hogy megmentsem a lelkedet, eljött Isten országa, uralkodása. Isten országának uralkodása a fiában jött el. Térjetek meg és higgyetek az örömhírben. Úgy kell cselekednünk, ahogy a gazdag ifjú kérdezte: Mit cselekedjek, hogy örök életem legyen? A filippi börtönőr is ezt kérdezte Páltól. A válasz: Térjél meg, és higgyél az örömhírben.

„De kérdezheted miért térjek meg, ha olyan jó bűneim vannak?“ – tette fel a kérdést igehirdetésében. „Mert az Úr Jézus több lesz Neked, mint a bűn, az ő szeretete sokkal többet ad“. Elmondta, hogy 16 éves korában elgondolkodott azon, ha most meghalna, akkor mi lenne vele? 98%-ban biztos volt, hogy a mennybe megy, de ott volt az a két százalékos kételkedés. Annyira szíven ütötte, hogy rögtön elkezdett imádkozni. Öt napon át csak imádkozott. Isten ez idő alatt nem válaszolt. Az ötödik nap este meglátott az egyik asztalon egy szórólapot. Ezt olvasta benne: Bízd rá magad Te is az Úrra. Várjál nagy dolgokat Tőle. Ne bánkódj, ha késik az áldás, csak imádkozzál. „Azt mondtam magamban: hát ezt csinálom… Ez következett: Bízzál megváltó Jézusod érdemében. Nem a te érdemedért, hanem az Úr Jézus érdeméért imádságod meghallgatást talált. Akkor értettem meg, hogy nem én érdemlem meg az örök életet, hanem egy valaki érdemelte meg azt, az a Jézus, aki felment a keresztfára az én bűneimért is. Ez a Jézus most is itt van. Nem a te érdemedért fogsz üdvözülni, hanem az Ő érdeméért. Jézus az üdvösséget érdemelte, nem a kereszthalált. Az ő tökéletes érdeméért mehetsz a mennybe. Ez az evangélium. Isten nem rovátkázza a mi bűneinket, hanem azt várja, hogy szeressed. Isten üdvözítő szeretettel szeret téged. Betelt az idő, eljött Isten országa. Isten szeret téged és azt akarja, hogy megtérjél, hogy elkezdődjön benned Isten országa. Tedd meg még ma“ – mondta igei szolgálatában Zimányi József.

Második nap a halál és az élet vonaláról volt szó. Elmondta többek, hogy Isten először megteremtette a láthatatlan világot. Lucifer is teremtmény volt. Amíg a kapcsolata rendben volt Istennel,  akkor, ha valaki mondta neki milyen szép vagy, azt mondta: Istené a dicsőség, mert Ő teremtett. A megromlott állapotban már azt mondja: Köszönöm szépen. Már magának tulajdonítja a szépséget. Mi semmivel nem rendelkezünk, mindent Isten ad, mindenért övé a dicsőség, semmiért nem nekünk kell hálát adni. A láthatatlan világban Lucifernek sikerült elcsábítani az angyalok egyharmad részét, ami hatással van a földi élet minden területére. A láthatatlan világ teremtése után jött a látható világ.

A Biblia az ember teremtésével kezdődik. Az embert az Isten az élet vonalra teremtette. Az élet azt jelenti, hogy az ember az Istennel közösségben van. Ádám és Éva szeretet kapcsolatban élt Istennel az élet vonalon. Az ember megtarthatta volna ezt a kapcsolatot, hisz Isten csak egyetlen egy dolgot nem adott neki. Elfogadhatta volna ezt. De nem engedelmeskedtek, és szakítottak a tiltott fa gyümölcséről. Ezzel a bűnnel az ember az élet vonalról leesett a halál vonalra. Minden ember a születésekor ide születik, erre a halál vonalra. Ezt bizonyítja az is, ha a kisgyerek megszületett, senki sem tanítja a rosszra, mégis benne van a rossz.

Hogyan lehet a halál vonalról átmenni az élet vonalra. Ahhoz bizony tenni kell valamit. Meg kell térni. Szembefordulok a bűneimnek és elfogadom az evangéliumot. Mi az evangélium? Az, hogy Isten szeret engem és megbocsájtja a bűneimet és gyermekévé fogad. Ez az evangélium. Ezt kell elfogadni, hogy Isten szeret engem. Ezt hirdetem Nektek. Isten örökkévaló szeretettel szeret. Fogadd el a Fiát. Ha ezt elfogadjuk akkor átmegyünk az életvonalra – mondta a lelkipásztor.

Az evangelizáció harmadik napján Krisztus kereszthaláláról volt szó Máté 27,45-54 alapján. Először a kereszten lévő szenvedést Nóé bárkájával hasonlította össze. Amikor Jézus a kereszten volt a sátán minden hatalmát bevetette. Azt mondta: Ha Isten fia vagy szállj le a keresztről. Ezt suttogta: látod elhagyott az Atya. Amikor Nóé bárkája a vízen volt, alulról jöttek a mélység forrásai. A keresztfán a sátán Jézust a mélységből támadta. Aztán jött az ördög oldalról. Az ellenségei és barátai részéről. Ellenségei az írástudók és a farizeusok azzal csúfolták, hogy mindenkit meg tudott szabadítani, de magát nem tudja megszabadítani. Köpködték, gúnyolták… És mi volt a barátaival? Eltűntek onnan. Elmenekültek. Nóé bárkája felülről kapta a legtöbb vizet. Azt olvassuk a Bibliában, hogy az ég csatornái megnyíltak. Ömlött a bárkára az eső. Így volt a kereszten is. Isten az ő Fiát haraggal büntette. Jézus a kereszten nem mondhatta, hogy Atyám. Máskor mondta, de itt nem mondja. Az evangéliumban Jézus egyszer sem mondta, hogy Isten, hanem mindig azt, hogy Atyám. A kereszten viszont azt mondta: Én Istenem, én Istenem miért hagytál el engemet?

„És íme, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt, a föld megrendült, és a sziklák meghasadtak.” Máté 27,51 Ez azt fejezte ki, hogy az Úr Jézusban Isten kinyitotta az ajtót önmaga felé. Te is csak úgy mehetsz az atyához, ha Jézus Krisztusban mész hozzá.

A törvény azt mondta, ha az ember vétkezik, akkor menjen el az Úr házába és vigyen egy bárányt. Amikor megkérdezte a pap: miért jöttél? Az volt a válasz, mert vétkeztem. Akármilyen az a bűn, a következménye mindig a halál. A báránynak mindig meg kellett halnia. Te is csak úgy mehetsz be a mennybe, hogy helyetted meghalt a Bárány, vagyis Jézus Krisztus.

A pap megkérdezte, mit vétkeztél? Aki vitte a bárányt elmondta, miben vétkezett. A pap azt mondta, hogy tedd a kezedet a bárány fejére. Ez azt jelentette, hogy egyesült a bárány a bűnnel. Azonosult a bűnössel. Aki a bűnt megvallotta, annak kellett a bárányt megölni. Nem a pap ölte meg a bárányt, hanem az, aki vitte a bűne miatt. Ez azt jelenti, hogy mi is a bűneinkkel megöltük Jézust.

Egy cserépedénybe fogták a bárány vérét, a pap elvitte és azt az oltár oldalához hintette. Az oltáron lévő tűz az Isten haragját jelentette. A lángoló tűz a harag jelképe. A pap visszajött az oltártól és azt mondta, Izrael Istene megbocsájtott neked.

Déltől háromig csend volt a kereszten. Ez alatt az idő alatt Jézus Krisztus szenvedett. Hogyan? Testében és lelkében. Tudjuk, hogy ez idő alatt sötétség lett. Isten bezárta az eget Krisztus felett. Ez nem a bűnnek, hanem Isten haragjának a megjelenése. Itt Jézus volt a bárány. Tudjuk, hogy mindenki megérdemli az örökké tartó kárhozatot, Isten ítéletét, haragját mégis sokan a mennybe megyünk. Hogyan lehetséges ez? Úgy hogy Jézus elszenvedte helyettünk bűneink büntetését. Az, hogy mi a mennybe megyünk az azért van, mert valaki elszenvedte helyettünk bűneink büntetését. Szeressétek őt… Három órakor az Úr Jézus meghal. Halála előtt ezt mondta: Atyám a te kezedbe teszem le a lelkemet. Itt már megint azt mondta: Atyám… Elvégeztetett a megváltásunk – mondta a harmadik napi szolgálata befejezéseként a szolgálattevő.

Utolsó nap Máté 7,13-ból vett ige alapján hirdette az igét: „Menjetek be a szoros kapun.” Valaki már átment, valaki még nem. Lehet, hogy ott vagy a szoros kapu előtt, tanulmányozod, de még nem mentél át. Hiába tudsz sokat, a lényeg az átmenetel. Minden, ami bűnnek látszik az életedben a szoros kapun azzal nem lehet átmenni. Csak bűn nélkül tudsz átmenni. Semmit sem lehet átvinni. Van még egy szoros kapu, ez a halál. Hiába gyűjtöttél aranyat, dicsőséget oda nem viszel át semmit. Ilyen a megtérés is. Semmi dicsőséget nem viszel át. A bűneinket sem visszük át.

A megtérés kapuja nagyon szoros, itt bukik el az, aki nem megy a mennybe. Az emberben kezdettől fogva ott van a büszkeség. Isten adta az életet Nóé idejében is. Az Isten azt mondta a halálba lévő embernek: Menj az életbe. De ő azt mondta nem megyek. Isten azt mondja, hogy a bárkán kívül megöllek, de a bárkában szeretlek, magamhoz ölellek. Ez a Krisztus. Krisztuson kívül elpusztítalak, kárhoztatlak, Krisztusban szeretlek. Isten így rendelkezett. Csak Jézus Krisztuson keresztül fogad be mindenkit. Isten a Fiában akar szeretni minket. Isten nagyon szeret téged a Fiában és ha te ezt elutasítod, akkor elkárhozol. Ez olyan volt mintha Nóé azt mondta volna, én nem megyek a bárkába, Felmegyek egy magas hegyre és kész. Így vannak az emberek is, nem akarnak Jézushoz menni, kerülgetnek mindenfelé, de nem akarnak Jézushoz menni. Nem akarnak lemondani az önmegváltásról. Az ember magának akarja a dicsőséget. Azt mondja, hogy majd ráhajtok a jó cselekedetekre. Isten azt mondja: csakis a Fiamon keresztül. Ez a legszorosabb kapu: lemondani az önmegváltásról és elmondani,  te válts meg engemet, Uram. Az önmegváltásban az a lényeg, hogy nem kell Istennek elmondani, hogy bűnös vagyok. Amikor az Úr Jézus érdemében kezdesz bízni, akkor leteszed a magad érdemét. Ha lemondok a magam érdeméről, akkor elismerem, hogy kárhozatot érdemelek. Az Úr azt mondja: Menj be a szoros kapun.

Isten felé megnyílt az út. Hívlak téged, jöjj át, nézz Jézusra. Teérted halt meg, ez volt az üdvösséged ára. Ma itt van a szoros kapu. Felszólítlak téged az Úr Jézus nevében: gyere a szoros kapuhoz, gyere Jézus Krisztus átszaggatott testéhez, ott menj át. A szíved ne féljen, mert nem téged szakított az átok. Nyugodj meg, Jézus viselte ezt el, mert szeret – mondta zárásként a lelkipásztor.

A következő nap a katolikus templomban folytatódott az evangelizációs hét, a balassagyarmati Karizmatikus Közösség tett bizonyságot arról, hogy nem elég a vallásosság, élő közösségben kell lenni Krisztussal.

Az alkalmak a következő hét elején folytatódtak az evangélikus templomban, ahol Barkóczi Sándor hirdette az igét szlovák nyelven.

Az evangelizációs alkalmak megnézhetők az Ipolysági Református Egyházközség youtube oldalán.

Izsmán Jónás