Miklós István losonci-füleki lelkipásztor

A megnyitón köszöntőt mondott Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, majd a tárlatot Miklós István losonci és füleki lelkipásztor nyitotta meg. Ezt követően a műtárgyat Kiss Erika művészettörténész-főmuzeológus mutatta be.

Ötvös Gergely és Ötvös István rimaszombati mesterek remekművéről egészen a közelmúltig azonban tudomásunk sem volt: egyetlen kiállításon, gyűjteményben, de még írott forrásban sem volt nyoma. Mivel a református történetírásban ismert „gyászévtizedben” (1671–1681) az akkori füleki református gyülekezet is felbomlott és tagjai minden valószínűség szerint elmenekültek, a közösségi emlékezetből is kiveszett a kanna híre.

Az úrvacsorai kanna

Az elegáns, kora ötvösművészetéből is kiemelkedő mű 2021 karácsonya előtt bukkant fel a párizsi műkereskedelemben. Egy külföldön élő, de magyar származású műgyűjtő hívta fel a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai figyelmét egy apró francia aukciósház készletében lévő kincsre. Mivel a pandémia miatt a műkereskedelem is átállt online értékesítésre, a Nemzeti Múzeum munkatársai egy sikeres licitálási folyamatot követően meg tudták vásárolni az úrvacsorai kannát.

A magas, karcsú kanna hengeres testén oszlopos díszítés fut körbe. Az előoldalon antikvabetűs magyar nyelvű felirat olvasható: „ANNO 1649 /EZ KANNAT CINALTATA AZ/ NEMES BODOGHAZI KIS IANOS /AZ FILECKI ECLEZIIAHOZ/ 40 TALLERBOL”.

A kanna készíttetője az akkor Füleken élő, Nógrád és Heves vármegyékben birtokos Boldogházi Kis család egyik tagja. Valószínűsíthetjük, hogy a család tagjai birtokaik oszmán megszállását követően Füleken találtak menedéket. A nagyértékű adományból arra is következtethetünk, hogy a város akkoriban a protestáns hitéletnek, művelődésnek is egyik fontos helyszíne volt, mely pezsgésnek központi eleme lehetett a prosperáló református gyülekezet. 

Benko Pál füleki gondnok és Gáspár Tibor gondnokhelyettes

A kanna, amelyben minden bizonyossággal Miskolczi Bodnár Mihály füleki gályarab prédikátor is kiszolgáltatta az úrvacsorai bort, a képzőművészeti érték mellett egy nagyon fontos üzenetet is hordoz. Mégpedig azt, hogy a „romlások százada”-ként ismert időszakban is a közösségeink szinte erejükön felül áldoztak arra, hogy létrehozzák azokat a tárgyakat, amelyek egyedien jellemzik a közösséget, és amely tárgyak használatakor az úrvacsora szentségének megélésében is még erősebben kapcsolódjanak az Úrhoz, és egymáshoz.

A kiállított úrvacsorai kanna 2023. november 25-ig megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum Rotundájában.

Gáspár Dániel

Fotó: Gáspár Tibor