A gyülekezeti központ látványterve

Hogyan született meg az az elképzelés, hogy Kövecsesen parókia épüljön?

Kövecses már nagyon régóta nem rendelkezik saját parókiával, illetve pontosabban áll ugyan egy régi parókiaépület közvetlenül a református templom mellett, csakhogy azt az elmúlt rendszer elkobozta az egyházközségtől, és azóta sem sikerült visszaszerezni. Az épület jelenleg az önkormányzat tulajdonában van, amiben óvodát működtet.

Valójában nagy esély nincs arra, hogy ezt az épületet – bár annak ellenére, hogy nagyon frekventált helyen fekszik – valamikor is visszakaphatná az egyházközség. Ha pedig már így alakult, akkor tekintsünk rá úgy, mint egy ajándékra a református gyülekezettől a községnek.

Ebből kiindulva született meg az elképzelés, hogy akkor épüljön egy új parókia, ami tulajdonképpen a négy egyházközségből álló körzetet szolgálna ki, illetve az azok szolgálatával megbízott lelkipásztornak és családjának nyújtana lakhatást. A telket az önkormányzattól vásároltuk meg az infrastruktúra szempontjából is ideális helyen, ahol a villany-, a víz- és a gázvezeték is ki volt építve.

Ezekben az egyházközségekben már sehol sincs lakható parókia?

Naprágyban, a másik anyaegyházközségben ugyan van parókiaépület, de mára elavulttá vált, falai megrepedeztek, statikailag rossz állapotban van, jelen állapotában lakhatásra alkalmatban. Így most a helyi közösségnek a tájházaként funkcionál Füleki István Tájház néven, és gazdag néprajzi gyűjteménynek ad otthont.

Rákos Loránt

Emellett az is elmondható róla, hogy – mind az egyházközség, mind a község alkalmait szolgálva – a helyi lakosság „élő bázisaként” is szolgál az idős épület. Sajnos Naprágy, mint község is eléggé az elnéptelenedés útján jár. Ennek következtében úgy gondoltuk, hogy talán egy ilyen nagy volumenű beruházást olyan stratégiai szempontból előnyösebb helyen kellene kivitelezni, mint például Kövecses.

A négy egyházközség közül – Naprágy, Kövecses, Sajórecske, Sajószentkirály – Kövecses lélekszámban a legnagyobb egyházközség. Egy központi helyen elterülő községről van szó, amely a nemzetközi út mentén fekszik, emiatt, illetve gyülekezetigazgatási szempontból is előnyösebbnek véltük, hogyha itt épül fel a parókia.

Csak a parókia szerepét fogja betölteni ez az épület vagy esetleg más funkciója is lesz, illetve akár számolnak azzal is, hogy majd egyházmegyei alkalmaknak is helyet adjon?

A parókiaépület egy komplexum: egy lakóegységből, illetve egy nagy gyülekezeti teremből áll, amelyhez kiszolgáló helyiség is kapcsolódik. Ezt már abból a megfontolásból terveztük így, hogy ne csak e közösség számára álljon rendelkezésre az épület – mivel e négy gyülekezetből álló körzet ebben a régióban, a Sajó bal partján, egy központi helyet foglal el stratégiai szempontból is –, hanem adott esetben az egyházmegye vagy éppen az egyetemes egyház által szervezett programoknak is egy alkalmas helyszínt, illetve környezetet is tudjon biztosítani.

Milyen helyiségeket foglal magába az épület?

A közel háromszáz négyzetméteres alapterületű épület teljes ellátást nyújt mind a lelkészcsalád, mind pedig a gyülekezeti közösség számára. Van benne egy nappalival közös légtérben lévő konyha, amelyhez tartozik egy kis kamra is. Ebből nyílik egy folyosó, ahonnan két gyerekszobának alkalmas helyiség és egy mosdó található. A folyosó végén helyezkedik el a lelkészcsalád hálószobája, amelyhez kapcsolódik egy fürdőszoba, illetve egy gardrób.

Az épülő gyülekezeti központ az utca felőli részről

A gyülekezeti helyiség, illetve a lakóegység közé  terveztük az irodát, amely a mindennapos gyülekezeti igazgatást fogja majd ellátni, itt fogadja majd a lelkész a híveket. Az iroda mellett lesz egy teakonyha, amelyből a 60 fő befogadására alkalmas gyülekezeti teremhez lehet eljutni.  

A gyülekezeti egység alatt egy teljes alapterületű pince is ki lett alakítva. Úgy gondolom, egy parókiának mindenképpen szükséges egy pincehelyiség, hiszen tudjuk a történelemből, hogy nagyon sok parókia szolgált háborús időszakban bujdosók, üldözöttek menekítésére, bújtatására, elrejtésére.

Most ugyan békeidőket élünk, bár ez igencsak relatív, hiszen sosem tudhatjuk, hogy a folytatásban milyen időszak fog még ránk köszönteni. A pince eredetileg két részre lesz tagolva: egy zoldség-tárolásra alkalmas részre és egy archívum részre. Egy parókiát azonban nem 1, 2 vagy 10 évre vagy 20 éve építünk, hanem száz-kétszáz évre. Az építőanyagok is ezt tükrözik. Reménységünk van abban, hogy az Úristen Igéje mindig fog hangozni itt is, ha másképpen nem, akkor a köveket is életre fogja kelteni.

Mikor kezdődött el ez a nagyméretű, valószínűleg jelentős anyagiakat is magába foglaló beruházás, és várhatóan mikorra fejeződik be?

2019-ben kezdődött el az építkezés, illetve mondhatnám úgy is, hogy akkor ejtettük meg az első kapavágást. Azóta folyamatosan építkezünk kisebb-nagyobb kihagyásokkal. Úgy hiszem, nem árulok el újdonságot azzal, hogy bizony ezt a beruházást is jelentősen befolyásolja a szükséges anyagi fedezetnek az előteremtése. Amikor sikerül forráshoz jutunk, akkor belelendülünk, elvégezzük a kijelölt  munkarészletet, majd tovább kutakodunk, keressük a pályázati lehetőségeket, hogy forrásokat biztosítsunk az újabb munkafolyamatoknak.

A gyülekezeti központ látványterve

Szakaszosan építkeznek?

Igen. Ebből kifolyólag ezért a jelen pillanatban nem tudom megmondani, hogy mikor fogjuk tudni befejezni az épületkomplexumot. A külső falak állnak, tető is van az épületen, illetve a nyílászárókat is beszerelték a szakemberek. A többi  valóban az Úristen kegyelmére van bízva.

A gyülekezeti központ az udvar felől nézve

Szeretnénk azonban, hogyha a parókia lakóegysége ez év őszére beköltözhetővé válna. A felkért vállalkozóval egyeztetve egy olyan költségvetést készítettünk el, ami csak erre összpontosít. Így elsősorban azokat a funkciókat próbálják kivitelezni, amelynek a következtében lehetővé válik, hogy a lelkészcsalád minél előbb beköltözhessen.

Milyen költséggel épül a gyülekezeti központ?

A tervezői költségvetés, ami általában mindig sokkal magasabb összegű a kivitelezőinél, az közel félmillió euróra rúgott. A kivitelezői költségvetés ennél száz euróval kevesebb volt. A beruházás megkezdése óta azonban ez az összeg már teljesen tarthatatlan, hiszen oly mértékben megváltozott a világ, hogy magával hozta a megélhetési költségek jelentős emelkedését, belelértve az építkezési anyagok árát is. Az infláció nagymértékben növekedett, minden drágább lett, gyakorlatilag pontos végszámot nem is merek, illetve tudok mondani.

Milyen forrásból fedezik az építkezéssel együtt járó költségeket? Hiszen még, ha említette is, hogy négy egyházközségnek ez lesz a közös parókiaépülete, nem biztos, hogy önerőből, illetve némi külső forrás bevonásával ez megoldható lenne.

Semmiképpen sem a négy egyházközség állja a beruházással járó teljes költséget, hiszen anyagi szempontból nem kondicionált gyülekezetekről van szó. Természetesen az erejükhez mérten hozzáteszik a maguk önrészét az építkezéshez is, illetve a gyülekezeti munkához, de az építkezésnek a nagy részét a Magyar Kormánynak a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.  által egyházunknak nyújtott forrásából finanszírozzuk.

Az ablakból rálátni a kövecsesi református templomra

Éves rendszerességgel nyújtottuk be pályázatunkat, így mindaz az eredmény, amit itt látunk a parókia és a környezete tekintetében, az tulajdonképpen 90 százalékban ennek a forrásnak köszönhető. A szükséges tíz százalékos önrészt viszont mindig igyekeztünk előteremteni. Hála Istennek, ez idáig sikerült. Kaptunk támogatást egyházunk Közalapjától is, a németországi Diakonisches Werk segélyszervezet által egyházunknak nyújtott keretforrásán keresztül. Mindez az anyagi odafigyelés annak az elvi döntésnek is köszönhető, hogy a Gömöri Református Egyházmegye a kövecsesi parókiáépítést kiemelt programként tartja számon az egyetemes egyház előtt.

Ha elkészül az épület, mit fog majd az jelenteni a gömöri régió, illetve a Gömöri Református Egyházmegye számára?

Egy biztos bázist a szolgálatok tekintetében. Egyrészt tudjuk, hogy ahol helyben lakó lelkész szolgál, ott mindig erősebb és lendületesebb hitéletet lehetséges megélni, hiszen van egy olyan állandó bázis, ahová bármikor lehet fordulni lelki táplálékért, lelki üzenetért, tanácsadásért, beszélgetésért. Másrészt pedig a parókia és udvara egy olyan biztos környezetet is nyújt majd akár az egyházmegye számára is, ahol esetlegesen beltéri vagy éppen szabadtéri alkalmakat tarthatunk, azaz egy közösséget alkothatunk Krisztusban.

Iski Ibolya

Fotó: Szarvas László