Doktorokat is képeznek a Református Teológiai Karon

2018. március 20., kedd

A komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Kara a református teológusok képzése mellett a missziológiai, diakónia és szociális gondoskodás területen szolgálatot vállalók felkészítésén túl doktori képzést is nyújt a kritériumnak megfelelő érdeklődők számára. A doktori képzés célja a doktorjelöltek ismereteinek bővítése egy eredeti, önálló tudományos kutatás alapján. Lévai Attila dékánnal beszélgetünk.

2006-tól, több mint 10 éve tudományos fokozatot is lehet szerezni a Református Teológiai Karon. Milyen követelménynek kell megfelelni annak, aki doktori tanulmányokat tervez folytatni?

A Teológiai Karon kis- és nagydoktori képzésre is van lehetőség. A kisdoktorinál individuálisan folyik a felkészülése a képzésben résztvevő hallgatónak, a nagydoktori fokozat elérését nappali és levelező tagozaton is meg lehet szerezni. A kisdoktori képzés egy éves, a nagydoktori nappali tagozaton három, levelező tagozaton négy éves tanulmányi időt jelent. Kisdoktorira azok jelentkezhetnek, akik református teológiai szakon végezték a magiszteri tanulmányukat, ez a képzés tehát egy szűkebb kör számára biztosítja a kisdoktori, rigorózus /ThDr/ fokozat elérését. Ugyanakkor a nagydoktorira sem jelentkezhet bárki, akinek egyetemi végzettsége van, hanem csak azok, akiknek teológiai vagy az ezzel rokon humán szakterületről van diplomájuk, s lényeges a tanulmányi átlag is, amely 1,5-től nem lehet rosszabb. Amennyiben ezek a kritériumok teljesülnek a jelentkező részéről, akkor a felvételi eljáráshoz be kell nyújtania egy jelentkezési lapot, csatolva hozzá az eddigi publikációinak jegyzékét, beleértve egy szakmai életrajzot és egy motivációs levelet is. Ebben fel kell vázolnia, hogy az általa választott doktori témát miért tartja fontosnak, miért szeretne azzal foglalkozni és a milyen előzetes ismeretanyaga van a témával kapcsolatban, illetve milyen módon képzeli el annak kifejtését, amelyből a későbbiek során egy megvédésre való disszertációs munka készülhet.

Ennek alapján döntik el, hogy ki nyer felvételt a tudományos képzésre, vagy ezen kívül még felvételizni is kell?

Igen, természetesen, felvételizni is kell. Ez azonban inkább egy olyan jellegű beszélgetés, amely teljes egészében felméri a teológiai tudásszintet a biblikától kezdve egészen a rendszeres és gyakorlati teológiai, valamint a történeti tárgyak ismeretéig beleértve egyház, vallás, filozófiatörténetet is és ily módon ez a komplex beszélgetés végül, - amelyet pontoznak - megadja azt a végső eredményt, amely alapján kiderül, hogy felvételt nyert-e a doktori tanulmányokra vagy sem. Az elmúlt tizenkét év folyamán a doktori képzésben sokan megfordultak nálunk, igaz, nem mindenki fejezte be, de  több, mint húszra tehető a Komáromban végzettek száma, akik megszerezték a nagydoktori címet. Ezek közül vannak olyanok, akik Magyarországról vagy Erdélyből jöttek, de voltak már hallgatóink Ausztriából és Finnországból is. A kisdoktori képzésben pedig olyan is részt vett, aki jelenleg Ausztráliában végez lelkipásztori szolgálatot. Ez azt is jelenti, hogy meglehetősen sok helyről jönnek hozzánk hallgatók, s talán nem túlzás, ha azt állítom, hogy a világ számtalan helyén megtalálhatóak egykori végzetteink. 

Gondolom ez nemcsak a doktori képzésre érthető, hogy különböző helyekről érkeznek az érdeklődők a tudományos fokozat eléréséhez, hanem a teológiai szakra is.

Ez így igaz. Jelen pillanatban a mesterszintű képzésben, tehát a református teológiai szakon Szlovákiából, Erdélyből és Magyarországról is vannak hallgatóink. Tavaly egy Svájcból származó, brit állampolgár fejezte be nálunk a teológiai tanulmányait és szerzett mesteri fokozatot, egyáltalán nem beszélt magyarul, de biztosítottuk számára, hogy az általa ismert nyelveken angolul vagy németül le tudjon vizsgázni a tantárgyakból. Pár évvel korábban voltak hallgatóink Horvátországból is, sőt, még Kárpátaljáról és Hollandiából is, de sajnos mára már nem igen jellemző ez a fajta sokrétűség. Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy jelenleg a Kárpát-medencében hat teológiai intézmény biztosít magyar nyelvű teológiai képzést, másrészt pedig csökken a teológiai képzés iránti érdeklődés, ami viszont nemsokára a lelkészhiányban fog megmutatkozni.

Említettük a hallgatók létszámának a csökkenését.  A kevés létszám függvényében, hogy túl éljék ezt az időszakot, jelezte, hogy megpróbálnak majd elindítani egy újabb tanulmányi szakot. Amennyiben ez mégsem valósulna meg, vagy nem növelné jelentősen a létszámot, akkor egy időre még inkább a tudományos munkára összpontosítanának?

A Református Teológiai Kar egy állami egyetemnek az egyik kara és éppen ebből kifolyólag vonatkoznak rá a felsőoktatási intézményre szabott elvárások. Ez azt jelenti, hogy az oktatás mellett jelentős szerepet kap a kutatás és azok eredményének a láttatása valamilyen formában. Óhatatlanul a mi karunk esetében is súlyos költségvetési vonzata van annak, hogy a karon állásban lévő oktatók milyen tudományos munkát fejtenek ki az oktatói tevékenységük mellett, azaz mennyi tudományos projektet tudnak hozni, s azoknak milyen költségvetési vonzata van, milyen publikációkat írnak, illetve azok milyen besorolást kaptak. Ezek váltódnak majd aprópénzre akkor, amikor a költségvetési besorolásban egy-egy publikációnak az értékét euróban is megjelenítik, amelyet az intézmény kap meg. Nekünk is nagyon fontos és egyre inkább törekszünk arra, hogy ha csak lehet, akkor a tudományosságban is a lehető legjobb eredményeket érjünk el. Nemsokára egy olyan jellegű találkozón veszünk részt, amely egy nemzetközi kutatási projektnek az elősegítésére hivatott és reméljük el tudunk indulni ezen az úton is. Az pedig egy állandó jellegű folyamat, hogy a karnak az oktatói, doktoranduszai konferenciákra járnak, előadnak, publikációkat jelentetnek meg, önálló monográfiákon dolgoznak, s ez egyre inkább előtérbe kerül. A kar oktatói közül is egyre többen mondhatják el magukról, hogy az itteni szlovák tudományos közéletben legjobban ítélt karentált tudományos publikációval is rendelkeznek. A célunk az, hogy ha csak lehet, akkor ebben a tudományosságban tovább erősödjünk. A kérdésben valamilyen módon dekódolva van a válasz is, ugyanis amennyiben csökken a hallgatói létszám, akkor az átmeneti időszakot csak úgy lehet átvészelni, hogy ha a hallgatói létszám csökkenése mellett a tudományosság erősödik meg. Nagyon remélem azt, hogy a létszám csökkenése csak átmeneti jellegű, ugyanakkor remélem azt is, hogy a mi tudományosságunk fejlődik és fejlődjön továbbra is. De ez ne csak azért fejlődjön, mert az a kar érdeke, s ne is azért, hogy áthidaljuk, kibírjunk a létszámcsökkenést, hanem inkább azért, hogy az a tudományosság, ha csak lehet olyan tevékenység lehessen a részünkről, amelyre büszkén tudjon hivatkozni akár az egyetem vagy az egyház vezetése is. Ilyen módon ezzel a tudományossággal a hazai magyar felsőoktatási és a hazai református egyháznak a javát is szolgáljuk.

Hogyan látja a jövőt?

Optimistán. Egy keresztyén ember mindig így kell lássa a jövőt. Én magam is optimistán látom a Református Teológiai Karnak a jövőjét, még akkor is, ha vannak olyan jellegű borús fellegek az égen, amelyek pesszimizmusra adnának okot. Nekünk viszont nem a félelem lelkét adta az Isten. Nekem magamnak sem. A kar élén álló dékánként jelenleg az a dolgom, hogy ha csak lehet, próbáljam meg elősegíteni a kar népszerűsítését, hogy minél többen válasszanak bennünket. Azok pedig, akik előadóként, tudományos munkatársként vagy oktatókként vannak ott a tudásuk legjavát nyújtva - az oktatásban és a tudományban is - a lehető legjobban műveljék a teológia tudományát.

Reformata, Iski Ibolya

Kapcsolódó cikkek:

http://reformata.sk/mutat/felvetel--thdr-cim-megszerzesereko/

http://reformata.sk/mutat/felvetel-doktorandusz-kepzesre-/

http://reformata.sk/mutat/missziologa-diakonia-es-szocialis-gondoskodas-szak-is-varja-az-erdeklodoket-/

http://reformata.sk/mutat/kihivasok-elott-a-reformatus-teologiai-kar/

események továbbiak →