Rimaszombati református templom 

Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke  az ünnepi istentiszteleten a 2 Tim 1, 12-14 alapján szólt a megjelentekhez. „Isten szeretete és kegyelme által egy ilyen ünnepi alkalommal nyitjuk meg az előttünk álló tanévet. Nagyon sokszor hangzott már el az az üzenet: Őrizd meg a drága kincset. Egy oktatási intézménnyel kapcsolatosan a drága kincs nem más, mint a gyermek, aki a családjában nevelkedik, az oktatási intézményben épül és tanul – s  aki a szüleinek a szeme fénye” – ezekkel a gondolatokkal vezette be igehirdetését a püspök.

Beszédében utalt a keresztyén közösségek, intézmények, gyülekezetek, társadalmi szervezetek felelősségére, kérve őket, hogy őrizzék meg a rájuk bízott drága kincset, a szeretteik életét. „Ez a gondolat összhangban van a mi keresztyén bizonyságtételünkkel is” – tette hozzá, majd emlékeztetett arra, hogy már harminc éve élünk egy szabadabb világban, amelyben az egyházak a Kárpát-medencében lehetőséget kaptak intézményeik létrehozására: óvodák, iskolák alapítására és működtetésére. Vannak olyan intézmények, amelyek mögött több évtizedes szolgálat áll, s vannak olyan közösségek, itt a Felvidéken is, amelyek az intézményalapitás helyzetében vannak.

Bevonulás az ünnepélyes tanévnyitóra

„Egy dinamikus változásnak a valóságát tapasztaljuk meg az egész Kárpát-medencében” – nyomatékosította Géresi Róbert. Az embereknek és a hitvalló közösségeknek is pontosan látniuk kell a kiindulási alapot: azt a kősziklát, amelyre rá tudja építeni az életét az egyén, a család, a gyermek, az egyházi közösségek és az egyházi oktatási intézmények is – tette hozzá. 

Hitből fakakó tudás nélkül nem lehet keresztény életet élni, de keresztény intézményt sem működtetni. Ha mi, hitben járó emberek megfeledkezünk a hitünknek az alapjáról, – kiben hiszünk, s ki az, aki számunkra fontos, kiben reménykedünk, s hogy Krisztusban eljött isteni kegyelem jelenti számunkra az életet, a megtartatást – akkor teljesen mindegy, hogy mi van kiírva egy intézménynek a falára, s az is, ha keresztyén közösségnek nevezi önmagát egy-egy emberi csoportosulás – intett beszédében a püspök. „Enélkül az alap nélkül nem lehet sem gyülekezetet, sem keresztény családot, sem keresztyén közösséget, sem egyházat, sem ahhoz kapcsolódó intézményt működtetni.”

Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke

Igehirdetése végén hangot adott annak a meggyőződésének, hogy ha hagyjuk a keresztyén hitünknek a sarokköveit szétfolyni és háttérbe szorítani, akkor a lényegét veszítjük el a dolgoknak. „De ezt soha nem szabad megtennünk. Mindig hozzá kell mérnünk saját életünket ahhoz a bibliai igazsághoz, amit Kriszus által az ige jelenít meg mindannyiunk életére nézve” – zárta ünnepi gondolatait Géresi Róbert.

A püspök igehirdetése után Édes Enikő, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Közoktatási Tanácsának elnöke köszöntve a megjelenteket, elmondta: „Örömükre szolgál, hogy tizenegy év után ismét a Felvidék adhat otthont a Kárpát-medencei Református Tanévnyitónak.” Majd tolmácsolta a partiumi és erdélyi református egyházkerületek oktatási intézményeinek köszöntését is, akik szintén ezen a napon tartják a tanényító ünnepségüket Nagyenyeden megemlékezve egyúttal az ottani kollégium fennállásának 400. évfordulójáról.

Édes Enikő, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Közoktatási Tanácsának elnöke

„A reformáció a 16. századtól kezdődően Magyarországon nemzetmegtartó erővel bír. Ahogy a török és osztrák elnyomás idején, úgy ma is ez az erő kell, hogy áthassa gyülekezeteink, iskoláink, közösségeink életét” – fogalmazott Édes Enikő, a Közoktatási Tanács elnöke, majd kifejtette, hogy a határon túli, külhoni magyarok jobban érzik a rájuk nehezedő többség veszélyeztető behatásaival szemben a reformáció nemzetmegtartó erejét. „De tudjuk azt is, hogy ez nem egy emberi eszmének köszönhető, hanem a történelem Urának, aki szólt a reformátorok szájával, és hisszük, hogy cselekszik ma is” – tette hozzá.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinatának nevében Porubán Ferenc főgondnok, a Zsinat világi elnöke köszöntötte a Kárpát-medencei református oktatási tanintézmények küldöttségét, a Magyar Református Egyház tagegyházai oktatási hivatalainak képviselőit, a Zsinati Elnökség megjelent tagjait, valamint a szlovákiai és magyarországi egyházi és közjogi méltóságokat. „Köszönjük, hogy elfogadták meghívásunkat és osztoznak örömünkben. Isten áldja meg együttlétünket!” – mondta rövid köszöntőjében a főgondnok.

Porubán Ferenc, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház főgondnoka

Somogyi Alfréd, a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja a felvidéki református oktatás elmúlt száz évének rövid összefoglalóját a jelenlegi helyzet ismeretésével kezdte. Elmondta, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban az elmúlt évben 4 747 gyermek járt hittanórára - 77 alsó tagozatos, 202 teljes szervezettségű alapiskolában, valamint 110 középiskolában.

„Ez statisztikailag azt jelenti, hogy iskolánként - átlagosan 12 hittanosunk volt a 2021-es évben” - jegyezte meg a dékán, aki a tavalyi népszámlálási adatokból kiindulva közölte, hogy a Szlovákiában 86 437 református él, közülük a református hittanosok aránya 5,49 százalék. Szlovákiában 9,29 százalék az alapiskolások aránya az összlakosságon belül, s ebből következtetve a reformátust hittant látogatók aránya jóval az átlag alatt van – közölte a dékán. 

Somogyi Alfréd, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház - Magyarország Kormányának köszönhetően – a Kárpát-medencei bölcsőde- és óvodaprogram keretében 24 oktatási intézménnyel gyarapodott. Ezek egy része már működik, illetve az indulás előtt állnak. „Nagy dolog ez, hiszen önerőből talán soha nem tudtuk volna elérni ezt az állapotot, másfelől pedig a szlovák állam által generált ellenszélben elérni ezt az eredményt .... valóban rendkívüli” - tette hozzá.

Felidézte, hogy a 89-es rendszerváltás óta öt református alapiskola kezdte meg működését: Alistálon, Érsekkétyen, Martoson, Rozsnyón és Vajánban, valamint két gimnázium: a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium, amely az elmúlt évtől Református Oktatási Központként működik, illetve az azóta a diáklétszám miatt megszűnt lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium.

A református iskolák képviselői

Somogyi Alfréd előadásában beszélt arról is, hogy Szlovákiában a hittan 2004-től vált kötelezően választhatóvá az állami iskolákban, köszönhetően a szlovák államnak a Vatikánnal 2000-ben kötött államközi szerződésének. A hittankönyvekkel kapcsolatban elmondta, hogy az alapiskolákban a magyarországi Református Pedagógiai Intézet hittankönyveinek a felvidéki viszonyokra adaptált, saját kiadást használják a hitoktatók.

Emlékeztetett arra, hogy 1948-89-es kommunista diktatúra egyházellenes évtizedeiben nem, vagy csak alig volt hitoktatás, holott nem volt megtiltva, viszont megfélemlítésekkel az állam elérte, hogy ne legyenek hittanórák az iskolákban. A hontalanság 1945-48 közötti időszakra utalva közöle: akkor még magyar nyelvű oktatás sem volt Csehszlovákiában.

Ünnepélyes tanévnyitó

A két világháború közötti időszak érdekes a számunkra, amikor a trianoni határok nyomán, mintegy 220 ezer felvidéki református került az 1918-ban kikiáltott Csehszlovákiához, s ezzel 137 református iskola és 150 tanító is. A huszas évektől érezhető volt a tanítóhiány az alacsony bérezés miatt, illetve a hűségeskű nyilatkozat miatt. Több iskolát államosítottak, ennek ellenére a református egyház a 30-as évek elején célul tűzte ki ezek visszaszerzését és új iskolák indítását. 1925-ben elindult a saját lelkészképző intézet Losoncon, majd 10 évvel később a Tanítóképző Komáromban. Az 1918 és 38 közötti időszakban az egyház vezetése mindent megtett az egyház és az egyházi iskolarendszer autonómiájának megtartása érdekében - foglalta össze a jelzett időszakot a dékán.

Zárásként, s mintegy bíztatásként felidézte az 1934 júniusában, Losoncon megtartott konventi ülés jegyzőkönyvének egyik passzusát: „Legyenek bármily nehéz körümények, kényszerítő akadályok, korlátozások, vagy törvényadta gátlások, az iskoláink felett való rendelkezési jogot gyakorolnunk kell. Nem mondhatunk le arról, hogy a mi iskoláinkban a tanítás szelleme ne legyen egyházias, református és magyar! Az iskoláinkat pedig fenn akarjuk tartani utolsó erőnkig, a róluk való gondoskodásnak, az irányításuknak és vezetésüknek a mi kezünkben kell maradni!” – hangsúlyozta Somogyi Alfréd dékán történeti visszatekintésében.

Molnárné Pelle Beáta, a rimaszombati Református Oktatási Központ vezetője

A 2022/23-as tanévet Molnárné Pelle Beáta, a Református Oktatási Központ vezetője nyitotta meg. „Öröm számunkra, hogy második alkalommal adhatunk otthont ennek a rendezvénynek, amely kifejezi a közös múltból táplálkozó összetartozásunkat, a jelen hasonló kihivásait és a jövőre vonatkozó közös terveinket függetlenül attól, hogy melyik ország állampolgárai vagyunk” – fogalmazta meg tanévnyitói beszédének elején.

Röviden összefoglalta a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázium történetét a kezdetektől a mai napig, rámutatba arra, hogy az intézményt 1999-ben indították újra Tompa Mihály Református Gimnázium néven. Rimaszombatban a református oktatási kínálat 2019-ben óvodával, 2020-ban pedig általános iskolával bővült ki, amelyek 2021 szeptemberétől közös közigazgatás alatt működnek.

Ferenc Zsolt, a Református Oktatási Központ diákja Wass Albert Előhang című verset adja elő

„Minden iskolafokozatnak megvannak a maga céljai, hogy a növendékek elsajátítsák a korosztályuknak megfelelő készségeket és ismereteket. Az óvodai nevelés célja a közösségbe való bekapcsolódás elősegíése és az iskolaelőkészítés. Az általános iskolai nevelés és oktatás céja pedig azoknak az alapkészségekenek a megszerzése, amelyek a munka és a további tanulás szempontjából elengedhetetlenek. A középiskolában a cél az általános műveltség vagy a szakmai képességek és készségek megszerzése” – ismertette az egyes oktatási intézmények célját.

Beszédében rámutatott arra, hogy a nevelés mindig értékközvetítés, amellyel a kipróbált értékeket szereték átadni. A református iskolák értékrendjének középpontjában a teremtő Istenről, a megváltó Krisztusról, Isten kegyelméről szóló tanítás állt. „Az életre való felkészítésen túl a református iskolákban fontosabb küldetés is van: felmutatni a tanítványoknak az örök élet lehetőségét. Ezért szeretnénk az évszázados példákat követve, figyelembe véve a jelen kihívásait, értékteremtő és értékformáló munkát végezni ebben a tanévben is” – hangsúlyozta Molnárné Pelle Beáta.

Szőke András pánsípon adja elő a Via Dolorosat

A közös tanévnyitóval kapcsolatban utalt arra, hogy ezzel nemcsak az összetartozást fejezhető ki, hanem lehetőség van a személyes találkozásokon keresztül az egyes intézmények közötti kapcsolat megerősödésére is.

„Céljaink megvalósításában nem kell egyedül harcolnunk. Egymással való közösségben tehetjük ezt meg elkötelezett munkatársainkkal és bízva az Úr Isten gondviselő kegyelmében” – ezekkel a gondolatokkal zárta tanévnyitó beszédét a Református Oktatási Központ igazgatója, Molnárné Pelle Beáta.

Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár

Dr. Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár Magyarország Kormánya nevében köszöntötte a Kárpát-medencei református oktatási intézmények megjelent képviselőit és az ünneplő gyülekezetet. „Új tanév kezdődött. A diákok arcán kevésbé látom az örömet, de ebben sok minden keveredhez” – utalt a padsorokban, református iskolákat képviselő diákokra tekintve.

Köszönetet mondott a pedagógusoknak a vírussal terhelt időszakban tanusított elkötelezettségükért, rugalmasságukért és színvonalas szakmai munkájukért, majd a szomszédban dúló háború kapcsán beszélt arról, hogy milyen törékenyek az emberi építmények, de a béke és a jólét is, amelyről azt hittük, örökre a miénk. „A megszokott kihívások mellé újakat kapunk: a hozzánk érkező menekült gyermekek befogadását és oktatását is meg kell oldanunk, a növekvő árak mellett biztosítani kell a jelenléti oktatás feltételeit. Ezek a pedagógusokat, az intézményfenntartókat, a családokat, s a kormányokat együttműködésre és cselekvésre, együttgondolkodásra szorítják.”

A magyar református hitvallók példát mutattak a nehéz időkben is. A keresztyénség ezért nemcsak kultúránk táplálásában és megóvásában játszott kulcsszerepet, de méltóságunk és cselekvőképességünk megőrzésében is. Hiszem, ha keresztyén hitünk és kultúránk ezer éven át kőszikla lehetett a magyarság és Európa számára, akkor a követekző ezer évben is ez adja majd az alapot. S ezért dolgozni kell - hangsúlyozta Fürjes Zoltán, s emlékeztetett arra, hogy az elmúlt tizenkét esztendőben a Kárpát-medencei reformátussság hitből fakadó közösségépítő munkájához az Anyaország igyekezett minden segítséget megadni. Ennek köszönhetően megerősödtek a kárpát-medencei református egyházközségek, javultak a lelkipásztorok munkakörülményei, szépültek a templomok és fejlődtek az oktatási intézmények, illetve épülhettek.

Szaniszló Judit Kincső Reményik Sándor Kegyelem című versét adja elő

Beszédét Reményik Sándor intésével, a megmaradás parancsával fejezte be: „Ne hagyjátok a templomot és az iskolát!" Majd hozzátette: Emberlétünk fontos helyszíne a templom, míg emberré válásunk fő színtere az iskola. Biztos tudás és erős hit. E kettőre épülhet sikeres jövőnk.

Géresi Róbert, e Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke

A Kárpát-medencei református iskolák közös ünnepélyes a tanévnyitóján adakozást hirdettek a Kárpát-medencei Oktatási Alap számára. Az ünnepi istentisztelet Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének áldásával és a nemzeti imádság eléneklésével zárult.

Kivonulás a rimaszombati református templomból

Iski Ibolya

Fotó: Szarvas László