A Petőfi-ház udvarán Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Református Egyházmegye esperese nyitó áhítatában a Gal 5,13-15 versek alapján az igazi szabadságról és a szeretetben való szolgálatról fogalmazta meg gondolatait. 

Arra készülünk, hogy a bennünket körülvevő világban szolgálatot, munkát vállalva jelenjünk meg mi, református keresztyének. Nem csupán önmagunkért cselekedve, hanem a teremtett világunkért is téve valamit. Közben pedig ünnepélyesen átadjuk a Cédrus szociális üzletet, amelynek rendeltetése szintén a segítségnyújtás a nehezebb helyzetben levők számára – mondta beszéde elején az esperes, majd elárulta, miért választotta a jelzett igeszakaszt erre a kettős alkalomra.Nagy Ákos Róbert

Nagyon megszólított az a mondat, amely arról szól, hogy az igazi szabadság nem más, mint a szeretetben való szolgálat. Pál apostol nem csupán a levél címzettjeinek, hanem mindannyiunknak a szívünkre helyezi: szeretetben szolgáljatok egymásnak – fogalmazott Nagy Ákos Róbert, majd rámutatott arra, hogy az individualistaként is jellemzett világunkban, amikor az önző egyéni érdek és kívánság kerül a középpontba, nem szabad, hogy a keresztény gondolkodásunkban és cselekedeteikben is ez legyen az uralkodó.A megnyitón elhangzottakat szlovák nyelven Demeter Ibos Henrietta, a Diakóniai Központ igazgatőja foglalta össze.

Bennünket Isten arra teremtett, hogy egymásnak felelős segítőtársai legyünk és szolgálatunkkal egymást segítsük és támogassuk – nyomatékosította az esperes. Pál apostol szavai olyan aktív szeretetben, szolgálatban kiteljesedő életre hívnak, amely nem be-  és elzárkózik a másik ember elől, hanem oda tud fordulni a másik ember felé, betöltve a szeretet nagy parancsolatát: Szeresd az Urat, a te Istenedet és szeresd felebarátodat.

Szabó Krisztián

Majd a szomszédos országban dúló háború miatti feszültség és bizonytalan jövő kapcsán azt üzente, hogy a nehéz kérdések helyett bízzuk rá magunkat Istenre, és de amit lehet, azt tegyük meg. Szeretettel forduljunk és szeretettel szolgáljuk egymás felé, mert erre hív Isten igéje – hangsúlyozta Nagy Ákos Róbert esperes.Haris Szilárd

A megjelent egyházi vezetőket és a rimaszombati szociális és a városi hivatal képviselőit  Haris Szilárd, a Diakóniai Központ lelkésze köszöntötte. – Ha egyetlen kulcsszót kellene választanom, amely a mai napon lezajló legtöbb tevékenység köré csoportosítható, akkor az nem más, mint az önkéntesség. A Szeretethíd programja automatikusan összeforr az önkéntességgel, amely része a Kárpát-medencei Református Önkéntes Napoknak – mondta bevezetőjében, majd szólt a már fél éve üzemelő, a Simonyi Alapítvány által működtetett, történelmi értékű Petőfi-házban 12 m2-en helyt kapott  Cédrus - Szociális Ruhabolt és Élelmiszerbankról, amelynek a hivatalos átadását a járványügyi szabályozások miatt novemberben el kellett halasztani, de most lehetőség nyílt arra, hogy a Szeretethíd megnyitóján ezt pótolják.

Cédrus szociális ruhabolt

Az adománybolt kapcsán elmondta, annak lényege, fogadni azok felajánlásait, akik nem szeretnék a szemétbe dobni a számukra feleslegessé vált dolgaikat, elsősorban ruháikat, hanem tudatosítják, hogy mások számára még értéket jelenthetnek. Az adománybolt ezen felül védett műhelyként működik, így munkalehetőséget biztosít megváltozott munkaképességű személyeknek.

Ugyanebben a helyiségben élelmiszerbank is üzemel, amely az áruházak feleslegessé vált, de fogyasztható termékeit és a Diakóniai Központ saját gyűjtéseiből származó élelmiszert juttatja el a legrászorultabbaknak.Pilát Tünde, a Cédrus ruhabolt koordinátora

A boltban bárki szabadon válogathat. A ruhák ugyan ingyenesek, de a piaci ár 10%-át kezelési költségként felszámítják. Egy-egy termék 20, 50 cent vagy 1-2 euró fejében vihető el.

Haris Szilárd az adománybolt neve kapcsán beszélt a cédrusról, amelyet a Szentírás az egyik legértékesebb fának tart. Ezékiel próféta könyvében a választott népet a cédrusfához hasonlította.

Gazdára váró adományok

A cédrus értéket jelent, de akár menedéket vagy új kezdetet is.  Amikor a királyhelmeci Liliom ruhabolt és a komáromi Írisz ruhabolt után a Cédrus nevet választottuk, akkor azt abban a reményben tettük, hogy sokaknak jó hatással lehetünk az életére. Pontosabban nem is mi, hanem maga az Úr, aki rajtunk keresztül cselekszik, ő az, aki plántál, és ő az, aki gondozza és öntözi, növeszti azt, amit létrehozott – foglalta össze az adománybolt küldetését Haris Szilárd.

A Cédrus – Szociális Ruhabolt és Élelmiszerbankot Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Református Egyházmegye esperese, a Szeretethíd egyházi és Szabó Krisztián, a Szeretethíd világi védnöke szalagátvágással hivatalosan is átadták.

A Szeretethíd Református Önkéntes Napok megrendezésére 2009 óta kerül sor a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban. Kivételt képez a 2020-as év, amikor a koronavírus-járvány miatt a program –  amelynek ötletgazdája  a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány – nem valósulhatott meg – fogalmazott Lőrincz Ildikó, a Diakóniai Központ királyhelmeci koordinátora.Lőrincz Ildikó

A Szeretethíd eredeti célja a kapcsolatépítés, egyfajta hídépítés az egyház, a helyi gyülekezet és a közvetlen környezete között. A résztvevő csoportok tagjai különféle formában nyújtanak önkéntes segítséget a környezetükben élőknek. A program népszerűsége pedig annak is köszönheti, hogy szinte mindenki, akiben megvan a segítő szándék ki tudja belőle venni a részét.

A Felvidéken az idén mintegy kétezer önkéntes regisztrált 41 csoportban. Ezek a számok már közelítik a járvány előtti adatokat, bár még nem érik el – utalt a korábbi évek nagyobb arányú megmozdulásaira, hozzátéve, hogy a számok képtelenek kifejezni a  Szeretethíd igazi lényegét: a hálás szavakat, a párás tekinteteket a halk köszönömöt, amellyel valóban híd épül két ember között.A Szeretethíd megnyitója

Lőrinc Ildikó utalt az orosz-ukrán háborús konfliktus kapcsán arra, hogy továbbra is várják az önkéntesek jelentkezését a felsőnémeti határon való szolgálatra a szlovák Fegyveres Erők Ökumenikus Lelkigondozói Szolgálata által felállított sátorban. A szolgálatra előzetes regisztrációt kérnek a Sivmojomsrdci.sk – Pomoc Ukrajine oldalon. Majd megköszönte az eddig ott önkénteskedők munkáját, illetve a szendvicseket készítőkét is, de a különféle felajánlások mellett a tárgyi és pénzbeni adományokat a menekültek részére.Az alkalmon az örösi Karcsa-parti Dicsőítők csapatának tagjai, Hornyák István és Melinda szolgált zenével és énekkel.

Az Szeretethíd ünnepélyes megnyitója után a Református Oktatási Központ dísztermében pódiumbeszélgetésre került sor a Szeretethíd világi fővédnökével, Szabó Krisztián, építészmérnökkel, aki tíz éve tölti be a szórvánnyá zsugorodott Pokorágyi Református Egyházközség gondnoki tisztségét.  

A közel negyven perces beszélgetés során többek között beszélt arról, hogyan vált a szakmája, tíz év tapasztalat után hivatásává, illetve az akkor alig húsz főt számláló gyülekezetről, amely elhatározta temploma felújítását. – Valahogyan el kellett kezdeni, s tőlem kértek segítséget,  majd megválasztottak gondnoknak. A templom felújítása lendületbe hozta a kis közösséget, szinte fölélett, s azóta is rendszeresen vannak istentiszteletek – mondta Szabó Krisztián, majd felidézte, hogy az  önzetlenség, a segítés szolgálata a szülei és nagyszülei példáján keresztül mindig jelen volt az életében. Az egyetemi évek alatt a Diákhálozat Ybl Miklós Klubban vállalt szervezői munkát, később létrehozta a felvidéki magyarajkú építészek Fiatal Építészek Fórumát.

Küldetésként éli meg, hogy pótolja a helyi közösség emlékezéstudatát a sokat próbált huszadik század megpróbáltatásainak történéseiről. Ennek részét képezi az Alsópokorágyon jelenleg előkészítés alatt álló kitelepítettek emlékműve, amely a helyre jellemző fejfák mintájára tölgyfákból faragják ki. A jelenlévő diákoknak elmesélte, hogyan vezette Isten az útját a festészet felé, milyen utat járt végig ezzel kapcsolatban, illetve, hogy milyen ihletés alapján születnek meg a vásznon megjelenített témák. Az önkéntesség hasznával kapcsolatban pedig kifejtette, hogy a pokorágyiak már értékként tekintnek a templomukra, s mivel a gondnokuk a Szeretethíd világi fővédnöke lett, így az idén szeretetnének ők is bekapcsolódni ebbe programba.

Lőrincz Ildikó, a Diakóniai Központ királyhelmeci koordinátora az önkéntességgel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azt nem lehet szív nélkül tenni, s akkor, ha az Úr nem fogja a kezünket. Számára nem inkább a haszon a hangsúlyos, hanem a mosoly, amellyel a  hátrányos helyzetűek megköszönik a segítségnyújtást.

A pódiumbeszélgetés után pedig elkezdődött a tényleges önkéntes tevékenység, amelybe az iskolások is bekapcsolódnak több csoportban: részt vettek a temető szebbé tételében, az önkéntes szemétszedésben, szeretetkártyák szétosztásában, sütemények kínálásában, a templom környékének a megtisztításában.

A képek a galériában is megtekinthetőek.

Iski Ibolya

Fotó: Szarvas László