Az elmúlt év is az építkezések éve volt és elindult a bölcsőde és óvoda program - Püspöki jelentés a 2017-es évről

2018. május 04., péntek

A számbavétel, a határozatképesség megállapítása és a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztása és a beterjesztett programpontok elfogadása után, bár volt kísérlet arra vonatkozólag, hogy azt még eggyel kibővítenék, végül az erre vonatkozó javaslat nem nyert támogatást, így az eredeti programpontot hagyták jóvá a zsinati képviselők.

Első tárgysorozati pontként szerepelt az előző év 5. és 6. ülése jegyzőkönyvének az elfogadása, amelyekkel kapcsolatban többen is véleményt nyilvánítottak, s elhangzott az is, hogy a november 17-én megtartott ünnepi zsinatot, - amelyen lelkészeket szenteltek fel, kiosztották a Pálóczi Czinke István-díjat és a nyugalomba vonult lelkészeknek megköszönték eddigi munkájukat, - formai hiányosságok miatt lehet-e zsinatként számon tartani. Végül a zsinati képviselők jelentős többsége támogatta a két legutolsó zsinati ülés beterjesztett jegyzőkönyvének elfogadását.

A jelentések sorát Fazekas László püspök kezdte el, aki először a 2Tim 3,1 alapján fogalmazta meg igei üzenetét. Elmondta, hogy Isten minden korban nem csak az örök élet reménységével táplálta népét, hanem számtalan esetben szólt a próféták, de talán legteljesebben Krisztus által arról, hogy mire kell odafigyelniük a tanítványoknak életük és szolgálatuk folyamán. Pál apostol is tisztában volt azzal, hogy az ember egész élete Isten dicsőségére élt élet kell legyen, tudva azt, hogy ez a világ minden kívánságával együtt elmúlik, és csak az Isten akaratát cselekvő ember marad meg (1Jn 2,17). Viszont egyértelművé teszi ő is azt, hogy a hívő emberre kiáradó kegyelem mellett nagyon sok olyan körülmény adódik, amely megrémít, félelmet kelt és elkeserít. Az apostol a Timóteusnak írt levelében felsorolja azokat az emberi tulajdonságokat, amelyek kialakulásával a világ elindul a pusztulás útján. Ezek a tulajdonságok az önimádat, pénzsóvárság, kérkedés, kevélység, káromkodás, engedetlenség, hálátlanság, szentségtelenség, szívtelenség, kérlelhetetlenség, rágalmazás, mértéktelenség, féktelenség, vakmerőség, felfuvalkodottság, gyönyörnek élés. Lehet, hogy ezek az utolsó napok, amikor nehéz időt kell megélni a keresztyéneknek? Nem hiábavaló ezt szem előtt tartani, de mindezek mellett bizonyságtételünkkel buzdítani, erősíteni kell egymást és közösségeinket, s építeni az egyházat, mint Krisztus földi testét.

Arról, hogy ez miként sikerült a 2017-es esztendőben, álljon itt egy teljesség igénye nélküli jelentés - mondta igei üzenete után a püspök, majd részletesen ismertette az egyház helyzetét a világban, az országban, valamint képet adott az Egyetemes Egyház életéről.

I.EGYHÁZ A VILÁGBAN

A püspök jelentésében utalt arra, hogy a világban a politikai helyzet érezhetően egyre feszültebbé válik. A társadalmi és politikai fordulat óta eltelt évtizedekben nyilvánvalóvá vált, hogy megszabadultunk ugyan egy vallást és emberi szabadságjogokat elnyomó rendszertől, de szembe találtuk magunkat az embert és társadalmunkat alattomosan behálózni igyekvő másik rendszerrel. Megindult a polarizálódás, amely egyre jobban megmutatkozik a politikai döntések, a társadalmi életvitel és a jövőről alkotott elképzelések terén. Ez az Európai Unió tagállamai között leginkább a 2015-ben elindult migránsáradat megoldásának kérdésében csúcsosodik ki. Érezhetően nyomás nehezedik azokra az országokra, amelyek nem hajlandók feladni eddigi belső, talán több évszázados erkölcsi és társadalmi rendjüket azért, hogy egy kevert, inkább a szabadosság felé menő társadalom alakuljon ki. Egyházi vonalon is érezhető a nézetkülönbség a kelet és a nyugat között. Már az Ökumenikus Charta 2001-ben történő összeállításával, majd a következő esztendőkben az Európai Egyházak Konferenciájának tagegyházai által történt aláírásával egy olyan dokumentumot próbáltak létrehozni, amely lehetővé teszi nemcsak a különböző felekezetekhez tartozó, hanem a zsidósághoz és a mohamedánizmushoz tartozók együttélését, megértését, sőt párbeszéd kialakítását is. Az ökumenikus nyilatkozatot a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nem írta alá. A püspök másik komoly problémaként az ember veleszületett biológiai nemével szemben a szabadon választható társadalmi nemet forszírozó gender-ideológia átültetésére erősödő nyomást említette meg.

Sajnálatát fejezte ki, hogy az elmúlt évben a Lipcsében megtartott Református Világközösség Nagygyűlésére, amelyre az Egyetemes Egyház ugyan kapott hivatalos meghívót, a részvételi feltételek miatt (kor, nem, lelkészi-világi) miatt azonban nem tudtak rajta részt venni más közép-kelet-európai egyházzal egyetemben. Elmondta, hogy a képviseletet csak akkor tudták volna biztosítani, ha az egyház hivatalos, tisztségben lévő képviselője vett volna rajta részt, akinek viszont térítenie kellett volna a teljes részvételi költséget, de amit az egyház – az anyagi helyzetére való tekintettel – nem tudott felvállalni.

Megemlítette az Egyetemes Egyház számára jelentőséggel bíró szervezetet, az Európai Egyházak Konferenciáját, amely szorosan együttműködik az Európai Parlamenttel, és próbálja érvényesíteni bizonyos kérdésekben a befolyását. Jó kapcsolatot tartanak fenn az Európai Evangéliumi Egyházak Közösségének (GEKE – Gemeindschaft Evangelischen Kirchen in Europa) Dél-Kelet-Közép-európai Regionális Csoportjával (Regionalgruppe Süd-Ost-Mitteleuropa) is, ahol Dr. Erdélyi Pál zsinati tag, vágfarkasdi lelkipásztor képviseli egyházunkat.

Az Egyetemes Egyház egy autóbusznyi résztvevővel képviseltette magát a 2017. május 24-28. között megrendezésre került Német Evangélikus Egyház Egyházi Napokon  (DEKT – Deutscher Evangelischer Kirchentag). Szintén egy küldöttség vett részt a Wittembergben megtartott Reformációi Világkiállításon.

A püspök jelentésében a támogatókról is szólt. Megemlítette azt is, hogy a Gustaw Adolf Segélyszervezettől (GAW) az elmúlt esztendőben is 24 000.- Euró támogatás érkezett az épületek javítására. A zsinati tanács döntése értelmében az egész összeget a szlovák ajkú egyházmegyék kapták meg, amelyből a kassai, a hernádcsányi és a bánóci gyülekezet igényelhet támogatást javítási célokra. Elmondta azt is, hogy a Partnerhilfétől és Észak-német Református Egyháztól is évek óta érkezik támogatás. Az Egyetemes Egyház kapcsolatokat ápol a németországi Rajnai Tartományi Egyházzal és a Svájci Evangélikus Egyházak Segélyszervezetével (HEKS). Megemlítette azt is, hogy Hollandiával főként az egyházat rendszeresen látogató holland testvéreken keresztül van kapcsolat. Harm J. Boiten a Stichting Jagtspoel Fond Alapítványt képviseli, amelyik általában kisebb javításokat és könyvkiadást támogat. Albert Heldorn a Stichting Hulp Oost-Europa alapítványt képviseli, amelyik főként iskoláknak és képzéseknek nyújt támogatást, s az ő közvetítésével jött létre a kapcsolat az 1901-ben alakult hollandiai GZB Missziós Szervezettel.

A jelentés kitért arra is, hogy a Csehtestvér Evangélikus Egyház képviselőivel a Reformáció 500. évfordulója kapcsán nyílt lehetőség a találkozásra, a Kárpát-medence magyar református egyházaival pedig a Generális Konvent keretén belül.

A püspök említést tett arról is, hogy Csáky Pál EU-parlamenti képviselő meghívására – több lelkipásztorral egyetemben – részt vett  Brüsszelben az általa kiadott könyv bemutatóján. Ekkor kapta meg a Kálvinista Szemle az Ex Libris Díjat.

II. EGYHÁZ AZ ORSZÁGBAN

Fazekas László püspök tájékoztatott arról is, hogy az elmúlt évben az állammal való kapcsolatot az Egyetemes Egyház finanszírozásának a kérdésében a megoldás keresése jellemezte. Készülve az államnak az egyházakkal köttetendő új finanszírozási törvényére többször is tanácskoztak a kompetens állami szerveknél az Egyetemes Egyház alulfinanszírozottsága miatt. A tavaly nyáron kialakult kormányválság óta azonban az új finanszírozás ügye leállt.  Elengedhetetlennek tartja viszont azt, hogy az egyház anyagilag a saját lábára álljon, ezért szükségesnek tartja egy komplex gazdasági tervnek az összeállítását, amelybe a gyülekezeteket is be kell vonni.

III. EGYHÁZ ÉLETE

Az Egyetemes Egyház életével kapcsolatban elhangzott, hogy az elmúlt év ismét az építkezések éve volt. Ennek egyik oka, hogy a 2015-ben kapott támogatásból csak a tavalyi esztendőben sikerült befejezni három nagy beruházást, amelyeknek az átadására fokozatosan került sor. Május 6-án  Komáromban az idősek otthonaként szolgáló Timóteus Házat, szeptember 17-én Kassán a Fiatal Reformátusok Szövetségének tulajdonát képező belvárosi épület, a Magyar Református Központot, november 17-én Rimaszombatban pedig a Csillagház Egyházi Központot adták át a Reformáció 500. évfordulója alkalmából tartott ünnepi zsinat keretében.

A püspök jelentésében tájékoztatott arról is, hogy Magyarország Kormánya a Bethlen Gábor Alapon keresztül a 2016. decemberi kormányhatározat értelmében egyházunk magyar egyházmegyéit stratégiai terveinek és beruházásainak megvalósítása céljából 1 750 270 000.- forinttal (azaz 5 662 870,24 euró) támogatta. Ebből az összegből 160 gyülekezet újíthatta meg ingatlanjait, hat iskola pedig fejlesztésre és beruházásra kapott támogatást.

Megemlítette az Egyetemes Egyház területén, ugyancsak Magyarország Kormánya jóvoltából futó óvodaprojektet, amely szerint 16 óvoda és 4 különálló bölcsőde épülhet. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy az előrehaladás lassan megy , de Isten segítségében bízva abban reménykednek, hogy ezáltal egy tág missziói terület nyílhat meg előttünk. Elmondta, hogy a projektbe bekapcsolódott gyülekezet nagy részénél már folyamatban van a tervdokumentáció készítése, vagy az építkezés engedélyeztetése van folyamatban. Komáromban 2017. december 17-én sor is került az épülő Csillag Óvoda és Bölcsőde alapkőletételére.

A püspök az elmúlt évi jelentésében számot adott a reformáció 500. évfordulójáról való megemlékezésről. Tájékoztatott arról, hogy a  zsinati tanács és a zsinat már a 2016. év végén hozott döntést egy összegyházi gyűjtés meghirdetéséről  és a Közalapból 30 000 euró elkülönítéséről. Ezen kívül az egyház pályázatot nyújtott be a magyarországi reformációi emlékbizottsághoz, ahonnan más kisebb támogatások mellett 15 millió forint támogatás érkezett a Rimaszombatban felállított gályarab-emlékmű és leleplezésének finanszírozására.

Az évforduló jegyében az Egyetemes Egyház a Selye János Egyetem Református Teológiai Karával és a Calvin János Teológiai Akadémiával közösen „Új reformáció” címmel március 22-én Komáromban, szeptember 16-án pedig Kassán konferenciát tartott neves előadók részvételével. Részletes tájékoztatást adott a november 17-én Rimaszombatban megtartott emlékzsinati  ülésről, amelynek a keretében lelkészszentelésre, nyugalomba vonult lelkipásztorok köszöntésére és a Pálóczi Czinke István-díj átadására is sor került, valamint leleplezésre került a Daxner utcában Gáspár Péter szobrászművész által készített gályarab-emlékmű.

A jelentés kitért az egyházi iskolákra is, amelyeket az elmúlt két évben megvalósult fejlesztések magas színvonalra emeltek, s ez megmutatkozott az iskolába jelentkezők számbeli növekedésén is.

Az elmúlt évben 190 anya- és 130 leányegyházközséget jegyeztek, a szórvány gyülekezetek száma 62 volt. Az Egyetemes Egyháznak – az egyházközségi kimutatási összesítés alapján – 60 ezer tagja van, ebből 36 ezer név szerepel a választók névjegyzékében. 300 templom, 75 gyülekezeti ház, 120 gyülekezeti terem szolgálta a híveket a lelki megerősödésben és  183 parókia biztosította a lelkipásztorok lakhatóságát. 228 lelkipásztor szolgált az Egyetemes Egyházban különböző beosztásban. Az elmúlt évben 822 gyermeket kereszteltek meg, 536-an tettek vallást a hitükről, 273 házasság köttetett a református templomokban és 1 269 személytől kellett búcsúzni református szertartás szerint.

A püspöki beszámoló tartalmazta a kilenc egyházmegye esperesének az elmúlt évről szóló jelentését is. Beszámolója végén pedig köszönetet mondott mindazoknak, akik hitvalló életükkel, hűségükkel és kitartásukkal segítették Krisztus evangéliumának terjedését.  Fazekas László püspök jelentését néhány megjegyzést követően a zsinat világi és egyházi képviselői elfogadtak.

-folytatás következik-

A zsinati ülésről készült első beszámoló itt olvasható.

Reformata, Iski Ibolya

Fotó: Szarvas László

események továbbiak →