Olyan korban élünk, hogy egyre ritkábban lehet részünk a lelkészbeiktatás felemelő eseményében. Hiszen tudjuk, tapasztaljuk, kevés a lelkipásztor. Különösen az Abaúj-tornai Egyházmegye szenved a jópásztorok hiányától. Így hát ritkábban élhetjük át templomainkban a ceremónia magasztos, méltóságteljes és felemelő érzését, amikor az évszázados padok zsúfolásig megtelnek, az Isten Háza előtti tér a be nem fért hívekkel népesül be, a zsoltárok és dicséretek énekszója pedig teljesen betölti a templomot. Hatalmas öröm, ha egy-egy gyülekezetnek mégis megadatik, hogy „saját” lelkipásztora legyen.

Pándy Kovács Tímeát 12 év abaújszinai és miglécnémeti, perényi gyülekezetekben végzett szolgálat után hívta meg a szádelői gyülekezet presbitériuma, de az  áji és a bódvavendégi gyülekezetek, valamint a szádudvarnoki református szórvány közösség is nagy szeretettel fogadták a lelkipásztort.

Nem is csoda, hiszen Tímeát nem nehéz megszeretni közvetlensége, kedvessége, lényének kisugárzása révén - és ahogy azt köszöntőjében egyetemes egyházunk főgondnoka, Porubán Ferenc is elmondta, nevének eredete is „jó”-t és „tisztelet”-et jelent.

Pár hónappal korábban már szívükbe zárhatták azok az ifjú konfirmandusok is, akiket felkészített és kezüket el nem engedve elvezetett a megmérettetésig, hiszen bebizonyította, milyen jól ért a fiatalok nyelvén. 

Az ünnepélyes istentiszteletet Varga Zoltán, az abaúj-tornai egyházmegye főjegyzője vezette. Géresi Róbert püspök pedig igehirdetésében a talentumokról szóló példázatról beszélt, valamint arról, hogy miként tudott a keresztyénség az évszázadok során minden üldöztetés, megpróbáltatás, veszély, megaláztatás, tiltás ellenére is gyarapodni.

Az ünnepi beiktatást szolgálatát Orémus Zoltán esperes végezte, aki átadta Pándy Kovács Tímeának az egyházközség pecsétjét és a templom kulcsát. Ebből az alkalomból a gyülekezet egy új palásttal ajándékozta meg a beiktatott lelkipásztort.

Szószékfoglaló igehirdetésében egy történettel világított rá arra, hogy aki közel engedi magához Istent, annak számára Ő hatalmas lesz, de aki csak távolból szemléli, annak Isten is csak olyan parányi és olyan távol marad, mint a történetben a messze égen szálló repülők.

Személyes hangvételű köszönetet mondott a családjának, szüleinek és a gyülekezeteknek is a sok-sok támogatásért és szeretetért, amellyel őt körbevették és fogadták. Végül mindenkit - akinek füle volt rá, és hallotta - mélyen megérintett az az ima, amit elmondott, és amelyben arra kérte Istent, hogy szilárdítsa meg benne a jó erényeket, ugyanakkor esendő emberi tulajdonságait halványítsa el, hogy mindenkor teljes odaadással és szívvel tudja szolgálni a rá bízott gyülekezeteket.

A jelenlévő palástos lelkipásztorok - köztük Tímea szülőfalujából, Kisgéresből érkezettek is,  áldásukat adták újonnan beiktatott kollégájukra. Köszöntő sorok hangzottak el a szádelői anyaegyház gondnokától, a szinai gyülekezet gondnokától, valamint az érintett települések elöljáróitól is.

A templomból kimenet Pándy Kovács Tímea lelkipásztor hosszasan fogadta a hívek szívből jövő gratulációit, majd a helyi Infócentrumban szeretetvendégségre került sor a rábízott gyülekezetek tagjaival. Ezt követően pedig a tornai kultúrházban a meghívott vendégekkel együtt egy közös vacsora alkalmával ünnepelhette meg életének ezt a minden bizonnyal mérföldkőnek számító eseményét.

Kovács Ágnes, a bódvavendégi gyülekezet gondnokhelyettese

Fotó: Pándy Gábor