Gyülekezetünk egyik alapelve, hogy családokban gondolkodunk. Hiszen családokbül épül fel a gyülekezet, a nemzet és természetesen Isten országa is. Közel 8 család, összesen 33 tagjával zajlott a program. Ideális helyszínként az Alsóörsi Endrődi Sándor Református Általános Iskola és Kézilabda Utánpótlás központ szolgált, aminek a kollégiumában és a tantermeiben aludtunk, és ugyanott történtek a foglalkozások is minden nap délelőttjén. Délutánonként hol strandoltunk, hajókiránduláson voltunk, métáztunk, fociztunk, túráztunk. Esténként pedig evangélizációra került sor.

Távirati stílusban így lehetne összefoglalni a rengeteg élményt, amelyek közül csak egyet szeretnénk kiemelni, a lábmosást.

Történt ugyanis, hogy a lábmosás bibliai történetének feldolgozásához elég különös módszert választottunk. Mindenki - szülők, gyerekek vegyesen - húzott egy nevet, akiért felelősséget vállalt kezdetben egy napra, aztán egész hétre. Kivétel nélkül minden résztvevőnek befestettük a lábát, és így a színes lábnyomot hagyhattunk egy hatalmas papíron. Ezt követte a lábmosás. Mindenkinek annak a lábát kellett megmosnia, akit húzott. A gyerekek kezdetben megilletődve, nevetgélve vették kezükbe a mosásra szánt lábat, a felnőtteken is látszott némi zavarodottság. Amikor az esti evangélizáción előkerült a lábmosás története, amiben Jézus kifejezésre juttatja az ember iránti szeretetét és elkötelezettségét, szinte mindenki a lábára pillantott: „Az enyémet is megmosták."

Innentől más lett a közösség hangulata. Bensőségesebb. Testközelben megelevenedett az, amit Jézus fűzött hozzá a történethez: „Ha tehát megmostam a ti lábatokat, én, az Úr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek." /János ev. 13/

Jó volt. Áldott lett ez a hat nap. Úgy jöttünk haza, hogy kivétel nélkül mindenki értette:

"Akik Istent szeretik, minden a javukra van." /Róma 8, 28/

György András