„A Selye János Egyetemnek jelenleg 1831 hallgatója van. A létszám az előző akadémiai évhez képest enyhén növekedett, amely pozitív tendenciát mutat” – mondja a rektor, aki bízik abban, hogy a nyílt napra eljött érdeklődők jelentős része szeptemberben, az új akadémiai évben itt kezdi meg egyetemi tanulmányait. Majd azzal folytatja, hogy a mai nap egyrészt prezentációja az egyetemen oktatók munkájának, másrészt szeretnék bemutatni az egyes karokat, a tanulmányi programokat és a képzési lehetőségeket, amelyekre várják a középiskolák érettségiző diákjait, illetve azokat is, akik tudományos fokozatot szeretnének elérni.”A Selye János Egyetemen a Tanárképző Kar a legnagyobb, de a Gazdaságtudományi és Informatikai Karnak is jelentős számú hallgatója van. A harmadik, a Református Teológiai Kar, amely ugyan a hallgatók és az oktatók számának tekintetében a legkisebb, de mint fogalmazott, az egyetem egyik legfontosabb kara. Nemcsak doktori képzés folyik már évek óta a karon, hanem az idei évtől docenseket is kinevezhetnek. „Ez egy mérföldkő az egyetem számára, amelyre egyelőre csak a Teológiai Kar jogosult. A sikeres inaugurációs eljárás után pedig felterjeszthetik a köztársasági elnöknek az egyetemi tanárok, professzorok kinevezését. Nagyon örülünk ennek a sikernek és bízom abban, hogy úgy fogunk dolgozni a jövőben, hogy más tudományterületek is rendelkezzenek ezzel a joggal” – mondta Juhász György rektor hozzátéve, hogy várják is a jelentkezőket a teológiai karra, amely egyrészt teológusokat képez a református egyház számára, másrészt a missziológia-diakónia-szociális gondoskodás tanulmányi programot is lehet választani.„Úgy vélem, akik ezen a szakon végeznek, szintén megtalálják a számításukat a diakóniai központban, vagy gondoskodhatnak a rászorulókról. Ami csábító lehet az az, hogy a munkaügyi minisztérium adatai alapján egyedül a Református Teológiai Karon végzetteknél nincs kimutatott munkanélküli. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a diploma megszerzése után mindenkinek sikerül elhelyezkednie. De a többi karon is hasonló a helyzet, nagy részük saját szakmájában helyezkedik el a munkaerőpiacon” – latolgatta a végzősök elhelyezkedési esélyeit Juhász György rektor.A konferencia-központ első emeletének folyosóján közel húsz interaktív stand, valamint számos tájékoztató előadás várta az érdeklődőket. A tanácstalanokat vagy a kérdésekkel érkezőket az egyetem Hallgatói Önkormányzata és a Karrier-tanácsadó Központja is segítette a válaszadásban, de a felvételi eljárásról és az e-jelentkezés menetéről is eligazítást kaphattak. Egy kiállítás pedig az egyetem névadóját, Selye János életét és munkásságát kívánta bemutatni, egy egész folyosót végigkísérő egyetemi életképek pedig az érdeklődők döntését igyekeztek meg megerősíteni.A Református Teológiai Kar bemutatójára mintegy húszan voltak kíváncsiak. A kar élén 2013 óta álló Lévai Attila dékán köszöntője után Somogyi Alfréd dékánhelyettes mutatta be a kar tanulmányi programjait. Ismertetőjét híres reformátusok bemutatásával kezdte, majd a teológusképzés történetével folytatta. Elmondta, hogy Trianon után, amelynek idén van a századik évfordulója, 1925 és 39 között a felvidéki fiataloknak a losonci teológiai szemináriumban volt lehetőségük felkészülni a lelkészi pályájukra. Az intézmény 100-110 református lelkipásztort adott a Felvidéknek így bővítve a meglévő lelkipásztorok sorát. 1939-45 között ismét Magyarországon folyt a teológusképzés, ahogy ezt a visszacsatolás lehetővé tette, majd nagyon nehéz időszak következett. Szlovákiában nem is volt saját teológiája a reformátusoknak, így Prágában, 1945-től 1994-ig a Csehtestvér Egyház teológiáján folyt a leendő lelkipásztorok képzése. Megemlítette, hogy ott végzett az egyház püspöke Fazekas László és Géresi Róbert püspökhelyettes is. Majd megkezdte működését Komáromban a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház által alapított, Calvin János Teológiai Akadémia, amely 2004-ig a Selye János Egyetem megalakulásáig készítette fel a leendő lelkészeket a gyülekezeti szolgálatra. Majd a három karral megalakult egyetem részévé vált Református Teológiai Karként, ahol már 15 éve folyik a református teológusok képzése. Pár évvel később  missziológia-diakónia-szociális gondoskodás  tanulmányi programmal bővült a kar kínálata.Somogyi Alfréd dékánhelyettes elmondta azt is, hogy a karon osztatlan és osztott képzés folyik. Az előbbibe tartozik az öt éves, 10 szemeszteres református teológiai tanulmányi program, amelyen református lelkészeket képeznek és mesteri fokozattal zárul. A másik tanulmányi program a hat szemeszteres alapképzésű missziológia, diakónia, szociális gondoskodás, amely bakalári fokozattal zárul. Lehetőség van nappali tagozatot választani, de individuális tanrendet is kérhet az, aki munka mellett folytat tanulmányokat. Aki még tovább szeretné folytatni a tanulmányait, az megteheti az erre épülő négy szemeszteres,  mesteri fokozattal záruló tanulmányi program keretében. Megemlítette a karon belül működő a doktori iskolát is, ahol PhD fokozatot lehet elérni, valamint azt is, hogy az idei évtől docenseket is képezhetnek, illetve ajánlhatják a professzorok kinevezését. „A karunknak ugyanolyan képzési jogosultsága van, mint bármelyik más szlovákiai egyetemnek“ – nyomatékosította Somogyi Alfréd.

„Egy jól képzett lelkésznek nagyon sok mindenhez kell értenie. A karon végzett oktatói munkám mellett gyülekezeti lelkipásztor is vagyok már húsz éve Apácaszakállason. De egy gyülekezetben sokrétű tevékenység is van. Például a meglévő egyházi épületeket meg kell javítani, vagy újat kell építeni. Egy teológusnak ezért kell sok mindent megtanulnia, mert sokrétűnek kell lennie“ – hangsúlyozta a dékánhelyettes.

Az érdeklődőknek felvázolta mi mindent kell elsajátítani elméletből és gyakorlatból tudnia egy leendő diakónusnak és lelkipásztornak. Szólt a legációs szolgálatról, a református teológiák közötti kapcsolatról, Erasmus- és a más diákcsere-programokról, ösztöndíjról, részképzésekről és a felvételi tudnivalókról, amelyek a www.e-prihlaska.ujs.sk oldalon olvashatók.

Tájékoztatott arról is, hogy az érdeklődők elektronikus úton március 31-ig jelentkezhetnek az alapképzésre és június végéig a mester vagy doktori képzésre. Az alap- és mesterképzésre jelentkezők szóbeli felvételi vizsgájának időpontja: július 6 (hétfő) 9 óra, a doktori képzés felvételije augusztus 21-én lesz.

„A nyílt napon több száz ember fordul meg. Bizonyára vannak olyanok, akik a mi karunk képzése iránt első körben semmilyen érdeklődést nem mutatnak, de ha már itt vannak és látják, ilyen is van, elképzelhető, hogy a későbbiekben, egy más év nyitott napján, már célirányosan hozzánk jönnek. Vagy esetleg már akkor, amikor a karunk is saját nyitott napot szervez. Én úgy élem meg a nyílt napot, hogy nekünk élnünk kell ezzel a lehetőséggel is, mivel az egyetemnek mi vagyunk a legkisebb kara, de ki is kell használnunk minden olyan lehetőséget, amelyen megmutathatjuk magunkat a világnak – mondta Lévai Attila, a Református Teológiai Kar dékánja, aki úgy véli, vannak olyanok, akik bejönnek hozzájuk, megfogja őket valami, s azt mondják, jó helyen lesznek itt. „Hiszem, hogy a Jóisten tudja úgy munkálni az ember életében a szálakat, hogy az a mi karunk esetében is igaz legyen”.A dékán arról is beszél, hogy nem tudják egyértelműen kijelenteni azokról, akik náluk tanulnak, megvolt-e az egyértelmű elhívásuk erre a szolgálatra.  Vannak ugyanis olyanok, akik menet közben jönnek rá ennek az egésznek az izére, szépségére, s ily módon az elhívás-tudatuk menet közben alakul ki. „Nem biztos, hogy a jelentkező olyan elhívás-tudattal jön, amilyet mi elvárnánk, de mégis valamilyen módon, talán a közegnek vagy egyéb történéseknek a hatására ennek a folyamatnak lelkes és aktív részesei lesznek. A teológia, mint tudományterület és ezzel összefüggésben maga a lelkipásztori szolgálat ugyanis feltételez valamiféle elhívást. De ez érvényes a missziológia, diakónia, szociális gondoskodás tanulmányi programra is. Úgy vélem, a karunkra jelentkezők tudatában vannak annak, hogy amit választanak, az nem a legversenyképesebb szakma.  Sőt, hátrányos helyzetben is van a többi professzióval szemben. Mégis ezekben az emberekben maga az indíttatás olyan jellegű, amely arról szól, hogy nem arra tekintek, hogy több pénzt keressek azzal a munkával, amit a végzés után találok majd a munkaerő-piacon, hanem inkább a szolgálatnak a lehetőségéről” – mondta a kar dékánja. /A vele készített hosszabb beszélgetés később olvasható.A nagy előadóterem előtti téren állították fel a standjaikat a karok, hogy bemutassák a tanulmányi programjaikat, illetve megválaszolják az érdeklődők kérdéseit, eligazítást adjanak. Volt, akiket a szülők is elkísért. A győri Vörös Klára sokáig kutakodott a világhálón, míg végül ráakadt a komáromi Selye János Egyetemre, ahol – Magyarországtól eltérően – emelt szintű érettségi nélkül is tovább tanulhatnak a sikeres felvételizők. Fia, Patrik ugyanis diszlexiásként erre nem vállalkozott, így az otthoni felsőfokú képzésben nem vehet részt. Mellesleg a két város közelsége is vonzó volt a számukra, bár egyelőre még nincs döntés arról, hogy melyik karon és mit szeretne tanulni: szociális gondoskodást a teológiai karon, vagy pedig a nevelés-tudományi tanszéken valamelyik szakot.A nyílt napra látogatók között volt Chrén Dóra Marcelházáról és Széli Kinga Szilasról, akik missziológia-diakónia-szociális gondoskodást szeretnének hallgatni. Mindketten az idén érettségiznek. Dóra azért választotta ezt a szakot, mert az édesanyja példáját szeretné követni, aki szociális intézetben dolgozik a mentálisan sérültek között, s úgy véli az egyetem felkészíti majd őt erre a munkára. Kinga pedig az embereken való segítségnyújtás miatt választotta ezt a szakot. A Zsigárdról érkezett Nágel Csilla szintén megfordult a teológiai kar standjánál. Szeretne minél többet tudni Istenről, a Bibliáról, a kar által kínált tanulmányi programokról, de még nem hozta meg végleges döntését, hogy ezen az egyetemen tanuljon-e tovább, s ha igen, akkor mit.Az érdeklődőket nemcsak a kar oktatói várták, hanem a kar hallgatói is szívesen adtak tanácsot, eligazítást a tanulmányokkal kapcsolatban. Siák Magdolna negyedéves teológiai hallgató elmondja, hogy a tanulmányai elején csak a külső elhívása volt meg a lelkipásztori szolgálatra és csak később alakult ki benne az, miért is kell itt lennie. „Sokat segítettem az otthoni gyülekezetemben és megtetszett a szolgálat öröme. Mindig is az embereknek akartam segíteni, de más módon, nem lelkészként. Eredetileg orvosnak készültem, de végül a teológia mellett döntöttem. Ebben nagy segítségemre volt a lelkipásztorommal való beszélgetés, akinek a hatására lettem teológus.Hornyák Enikő negyedéves hallgató Bacskából származik. A nyílt napon főleg olyanokkal beszélgetett, akik a missziológia-diakónia-szociális gondoskodás szak iránt érdeklődtek, és a többségük Magyarországról érkezett.  Elmondta, hogy a karon a diákélet nagyon családias, mivel kevesen vannak, de így nagyobb lehetőségük van arra, hogy egymással, vagy akár a tanáraikkal közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki. „Amikor a teológiára jelentkeztem, akkor nekem is csak a külső elhívásom volt meg. Tanulmányaim kezdetén gondolkodtam el azon, miért választottam ezt a szakot, de később megkaptam Istentől az elhívást a szolgálatra. Az idegen nyelvek -görög, latin, héber -tanulásakor nem értettük miért kell erre időt szánni, de később rájöttünk, hogy van ennek értelme, mint annak is, hogy miért kell a nehéz tantárgyakkal olyan sokat szenvednünk. Úgy vélem, a legációban válik az elmélet gyakorlattá, illetve nyilvánvalóvá az, hogy miért is csináljuk. Talán ez adja a legtöbb motivációt a tanulásban is”.A másodéves, komáromi Cseh Lajos úgy véli, hogy a teológiai tanárok között sok „az arany ember“, akiket nagyon lehet szeretni.  Ami pedig a tanulást illeti megemlíti a sok idegen nyelv elsajátítását, valamint az egyháztörténelmet is, amelynek keretében tudni kell  Izráel, de az általános és az egyetemes egyháztörténetet is. Elárulja, hogy az elméleti tantárgyakat ugyan nem nagyon szereti, de tudja, azok is fontosak, mert szükség van rájuk. A lelkészi szolgálatra való elhívással kapcsolatban pedig meggyőződéssel vallja, hogy az Istentől jön. „Hogy engem mi vonzott ide? Az, amit kívülről láttam belőle. És örömmel, szívből jöttem. Bízom abban, hogy Istennek is ez volt az akarata. Nem  tudom eldönteni, hogy melyik volt meg hamarább: a belső vagy a külső elhívás a szolgálatra. A külső elhívásnak én a jó kiállást, beszédet, gondolkodásmódot, hitet tartom és azokat a talentumok, amiket Istentől kaptunk. A belső elhívás pedig az, amit csak én tudok és érzek” – mondja a teológushallgató, aki jónak tartja a legációkat, ahol lehetőség van megismerkedni a református gyülekezetekkel, a lelkipásztorokkal, amikkel mellesleg a jövőbeni kapcsolatépítést is el lehet kezdeni s kamatoztatni majd a szolgálatban közös programok megvalósításában. Elárulja azt is, hogy a szószéki igehirdetés előtt mindig izgul, még akkor is, ha szeret emberek között lenni, de szerinte ez egy természetes folyamat. „Ha nem izgulnék, akkor az azt jelentené, hogy nem fontosak számomra az elmondottak,  de főleg azért izgulok, hogy miként hat az az üzenet, amit át akarok adni, mert ez a munkámat is minősíti” – vallja a lelkészi szolgálatra való felkészülésről Cseh Lajos.A Selye János Egyetem Református Teológiai Kar 2020. március 26-án, csütörtökön ismét nyílt napot tart, ahová szintén várják az új és korábbi érdeklődőket, ahol részletesebb tájékoztatást kapnak a tanulmányi programokról és egyéb tudnivalókról. 

Iski Ibolya

Fotó: Iski Ibolya, Fritz Beke Éva