Közös istentiszteleti alkalom énektanulással kezdődött, melyet a cseh testvérek tanítottak meg a gyülekezet tagjaival, míg ők csehül, a hazaiak magyarul énekelték az Urunk ez a hála napja c. éneket. Mivel több közös ének is van, így az egész alkalmon mindenki a maga anyanyelvén énekelt és hirdette az igét.

Az igehirdetésében Ondřej Macek, a nosislavi gyülekezet lelkipásztora, a „Vigyázzatok, hogy egyet se vessetek meg e kicsinyek közül, mert mondom nektek, hogy angyalaik mindenkor látják a mennyben az én mennyei Atyám arcát" (Máté 18,10) alapján szólt a több mint száz megjelenthez, akik együtt hallgatták meg az igemagyarázatát és személyes bizonyságtételét is. Leginkább az angyalok személyéről és küldetésükről szólt, de nem a szoborként ábrázolt figurákról, hanem az Úr követeiről, akiket a mában is jó lenne észrevenni a mellettünk élő tanítványokkal együtt, akik megélve hitüket tesznek bizonyságot Elhívójukról és Küldőjükről.

Bohony Beáta a réte-boldogfai gyülekezet lelkipásztora magyar nyelvű igehirdetésében Máté elhívásán keresztül (Máté 9,9-13) vizsgálta meg az ember Istennel való kapcsolatát és engedelmességét, a követés célját és árát. Ebben hangsúlyozva, hogy az Úr helyes irányba szeretné fordítani az életünket, példaként látva, hogy a nosislavi ősök sem Prága felé indultak el a 18. században, amikor istentiszteletre és úrvacsorai közösségre jöttek éjszakákon át bujdosva, mert ismerték a célt. És nem csak elméletben, hanem valóságban tették meg a hosszú utat Rétéig. Az Úr Jézus követésével a mi életünk sem lesz céltalan, s ami talán ugyan úgy indult, mint bármi más, teljesen újjá lehet: vámszedőből tanítvány, bűnösből megigazult, betegből gyógyult, elveszettből megtaláltatott.

Az együttlétet a vasárnapi gyermek-istentiszteletre járók, az ifjúság szolgálata, valamint a vendégek éneke is gazdagította. Az igehirdetések után a lelkipásztorok röviden beszámoltak a gyülekezetekben történő szolgálatokról és eseményekről. Az alkalom után cseh és magyar nyelvű igés kártyák kerültek kiosztásra, mivel mindkét gyülekezet kétnyelvű kártyácskákat készített. A közös ebéd után a vendégek Szenc és Pozsony városának nevezetességeit tekintették meg.

Reménység szerint a látogatások és a személyes kapcsolatok tovább élnek majd a gyülekezetek között.

bb