Elsőként Lukács Olga a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora tartott előadást az Erdélyi Református Egyházkerület álláspontjáról az 1850-es Pátens kapcsán. A hallgatóság részletes betekintést nyert az akkori kormány és az erdélyi protestánsok közti nézeteltérésekbe, majd egyeztetésekbe, melyek az új egyházalkotmány körül alakultak ki.

Herdeán Gyöngyi nagyváradi református lelkipásztor a Kőröstárkányban jelenlévő nemzedékek traumáját vázolta fel. Az 1919-ben 44 éves Mikló Péter korabeli feljegyzéseiből, és úgyszintén Lorx Tibor aradi konzul 1943-ból származó jelentéséből érdekes eseményekre derült fény. Majd olyan elméleti kutatási módszerekre hívta fel a figyelmet az előadó, mint pl. kollektív emlékezet, emlékezet helye, tipológiai felbontás, monologikus és dialogikus kollektív emlékezet. Végezetül rámutatott, hogy a felejtésnek és megbocsátásnak mekkora szerepe van a nemzetek egymás mellett élésében.

Az elméleti kutatáson kívül a terepen végzett munka elengedhetetlen egy ilyen jellegű témakör kutatásában. A vizsgált település lakosságának 98% református, és mellettük románok élnek. Érdekes és egyben szomorú emléket őriz a helyi temető, miszerint az 1930-as évekből származnak – és jó, hogy megmaradtak – olyan sírkövek, melyekről a korabeli hatalom rendelete szerint le vannak kaparva a nevek, évszámok… Viszont az előadásból az is kiderült, hogy az emberek hitbéli nevelésnek, megbocsátásnak óriási nagy szerepe van a román szomszédokkal való békés együttélés terén.

Kókai Nagy Viktor, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának tanára az apokrif könyvek közé tartozó Makkabeusok első könyvéről tartott előadást „Bevezetés a Makkabeusok első könyvéhez” címen. A könyv alaptézisén kívül bemutatta a leírt történetben szereplő alapkonfliktust is és kitért a könyv felosztására is. Előadása végén megemlítette az 1980-as évek végén napvilágot látott kutatási eredményeket is.

Gyurgyik László szociológus a Selye János Egyetem oktatója statisztikai adatokból összesített előadásában az 1921-es és a 2021-es népszámlálás eredményei alapján hasonlította össze a magyarság és reformátusság számarányát. Az említett időszakokra vonatkozó adatokat országos, kerületi és járási szinten is megvizsgálta, kiemelve a legnagyobb változásokkal – csökkenés vagy növekedés – bíró településeket.

Görözdi Zsolt a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának Rendszeres és gyakorlati teológiai tanszékének vezetője egy aktuális, gyakorlati kérdésről, a református konfesszionalitás néhány sajátosságáról tartott előadásában a konfirmáció oktatás terén felvetődő problémákat közelítette meg.

Bemutatott néhány, az oktatók számára lényeges, a konfesszionalitással összefüggő alapfogalmat – mint.pl.: az egyházhoz való hovatartozás, hitvallás kötöttsége, tradíció, liturgia, református identitás – majd kifejtette, hogy ami igazán lényeges az egyházhoz, élethez való alapállás, viszonyulás, életfilozófia. Maga a konfesszionalitás a reformáció örökségéhez tartozik és többnyire a 16. és 17. században rögzült fogalmak jellemzik – úgymint a templom tornyán nincs kereszt, a református templomban nem gyújtunk gyertyát (adventi koszorúk is mintegy 3 évtizedes hagyományra tekintenek vissza) – ám egy egyfajta elhatárolódást is kifejez. Az előadó érdekes példákon keresztül mutatott rá a témával kapcsolatos, további kutatási területekre.

Somogyi Alfréd a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja egyházjogi fogalmakra és jelentésük közti különbségekre világított rá. A jelenlévők többek között megtudhatták mit jelent az anyaegyház, társegyház, társult egyház. A hallgatóság megtudta egyházunk aktuális lelkészi állásainak eloszlását, és hogy mi a különbség a „helyettes” és helyettesítő” lelkész között. A jövőre nézve nagyon nagy feladatot jelent a megüresedő lelkészi állások betöltése, és lehetséges, hogy egyelőre a „helyettesítő lelkész” jelentené a megoldást.

„Természetesen az igazi megoldás az lenne, ha teológiánk úgy tudná képezni a lelkészutánpótlást, ahogyan arra a Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak szüksége van, ám jelen pillanatban nem ez a helyzet, de imádkozunk és bízunk benne, hogy visszaállunk arra az ideális állapotra, hogy ahány lelkészre van szüksége egyházunknak, annyit – vagy még kicsit többet is – tudunk képezni a Komáromban” – gondolattal zárta a dékán az előadását.

Jasper Makay Emese az Evangélikus Hittudományi Egyetem doktorandusza a „Krisztus véréhez való viszonyulások a hatástörténetben” című előadásának elején rámutatott, hogy Krisztus áldozatával párhuzamos áldozatok számos más vallásban is jelen vannak. A Rom 12,1 alapján mutatott rá a véres áldozat és a vér nélküli áldozat lényegére. Ezt követően a nem páli iratokban – Apostolok Cselekedetei és az evangéliumok – jelenlévő engesztelés nyomaira hívta fel a figyelmet. A Jn 1,29-ben szereplő Isten báránya, aki elveszi a világ bűneit azt mutatja, hogy a páska-áldozat vétekáldozattá vált idővel, holott eredetileg a bűnök eltörlése nem tartozott a funkciói közé.

Pólya Katalin a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara Rendszeres és gyakorlati teológiai tanszékének adjunktusa „Az ókori emberáldozat aktuális vetületei“ című előadásában kifejtette, hogy napjaink embere sem jobb az ókori elődjeinél, akik gyermekeket áldoztak Isteneiknek.

Hiszen mi is áldozunk gyermekeket – „CSAK!” embriókat –, immár az egészség vagy a boldogulás, illetve a jólét és jóllét oltárán. Ezután bioetikai szempontból világította meg a 14 napnál nem idősebb abortált embriókon végzett vakcinakutatásokat, amelyek testen kívül (in vitro) történnek. Sokan osztják azt a nézetet, hogy tudományos szempontból ekkor még nem beszélhetünk emberi lényről.

Elmondta, hogy az Európai Unió 18 tagállamában elfogadott az ilyen jellegű kísérlet, míg 3 tagállamban - köztük Szlovákiában is - tilos. Végezetül idézte a római katolikus és a lutheránus egyház álláspontját, miszerint: ahol nem áll rendelkezésre etikailag kifogástalan oltóanyag, ott az elérhető vakcinát kell használni, de ez nem jelenti az abortusz legalizálását, ezenkívül a Vatikán felszólítja a kutatókat és kutatóintézeteket, hogy törekedjenek mielőbb semleges oltóanyagot kifejleszteni. Református részről még nincs hivatalos állásfoglalás ez ügyben.

Esztergály Előd Gábor a válságkezelő közgazdászból lett református lelkipásztor a modernkori válság bibliai alapjairól tartott előadást, melyet Noszkay Erzsébet kutatásai alapján állított össze. Először a válság kifejezést magyarázta meg, majd válságkezelés módszertanát ismertette.

Pángyánszky Ágnes egyetemi docens, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Teológiai Tanszékének vezetője egy több éven át tartó nemzetközi konfirmációs kutatás tanulságait foglalta össze, és bemutatta, hogy az eredményeket miként tudják felhasználni a Magyarországi Evangélikus Egyház konfirmációi szolgálatában.

Petheő Attila a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának tudományos munkatársa Csekes Béla szapi lelkész életútját, külföldi kapcsolatait ismertette a Református Világszemle című újságban található írásai alapján.

Kép és szöveg: Fritz Beke Éva