Haris Szilárd és Csonthó Aranka gondolatai után Géresi Róbert püspök elmélkedik a közelgő húsvéti ünnepek kapcsán a szeretetről és áldozatról. Elkezdjük Szarka Miklósnak az együttélésről és házasságról szóló cikksorozatát. Kovács Tímár Ildikó a diakóniai szolgálatot mutatja be az Újszövetség iratain keresztül, majd kifejti, mit is jelentett egykor és mit jelent ma is a diakónusi tisztség, milyen feladatokkal járt régebben és mit hordoz magában napjainkban. Kis ízelítő ebből az írásból: „Diakónia a jelenben: jótékonykodás, jó cselekedet? Vajon ugyanazt jelentik e szavak? Ha jótékonykodunk, vagy jót cselekszünk, mindig diakóniai szolgálatot végzünk? Sokan azért jótékonykodnak, mert van miből. Mert ez illik egy keresztyén emberhez. Sokszor a fölöslegükből adnak. Sokszor az adakozó álarca mögött kapzsi, irigy, önző, szeretetlen arcok vannak.”

Kossuth egyik futárát, Séra Ferencet Kulcsár Sz. Zsuzsanna mutatja be. Ezt követően a nemesócsai gyülekezet és temploma történetéről olvashat az érdeklődő. „A szomszédos településekre hallatszó zendülés - A nemesócsai lelkészek közül kiemelkedik Valesius Antal János alakja, akit már Csallóközaranyos gyülekezetének története kapcsán is említettünk. Valesiust bepanaszolták a hatóságoknál a püspöki (episcopos) rang jogtalan viselése miatt és egy viharos éjszakán érte is jöttek a dragonyosok. A hívek szerették volna megakadályozni kedves prédikátoruk letartóztatását és elhurcolását, ezért fellármázták a környéket is…” Hogy mi történt pontosan e zendülés alkalmával, kiderül a cikkből.

Porubán Ferenc, az Egyetemes Egyház főgondnokát kérdezzük közeli és távlati terveiről.  Strédl Terézia a szakember szemszögéből mutat rá a tavasznak az emberi lélekre gyakorolt hatására: „A tavasz az újraéledés, az erőteljes beindulás, az újrakezdés időszaka. Sokan azt hiszik, hogy a hónapok közül a legdepressziósabb hónap a november. Pedig novemberben az ember úgy reagál, hogy álomra hajtja a fejét, lelassul, mint a természet; kuckózik, mint a medve. A tavaszi hónapok az újraindulással, a Nap kitöréseivel, az időjárás szeszélyeivel nyugtalanabbá tesznek minket, vagyis sokkal megterhelőbb számunkra ez az időszak. A depresszió (krónikus búskomorság) szempontjából kritikusabb a tavasz. A depresszióról sokszor már úgy beszélünk, mint népbetegségről. Miért van így? Mindegyikünk személyisége másképp teherbíró, és a labilis, melankolikus személyiség számára a kihívások megterhelőbbek, gyakran kilátástalanságot jelentenek. A tavaszi hónapok „nyugtalansága” a lelki életükben is jelentkezhetnek a tünetek gyakoriságával. Nincs időnk gondolkodni azon, mi legyen, hanem tegyünk ellene.” Hogy mit és hogyan? Kiderül az írásból.

Szendi Ildikó és Olláry Andrea a kikapcsolódás idejére ajánl egy olvasni- és néznivalót. Oktatás és művelődés rovatunkban Mikos Annamária az egyházi oktatási intézményeink előnyéről írt, majd felhívjuk a figyelmet Erdélyi Géza Magyar sors Csehszlovákiában (Momentumok mementója Felvidék örököseinek) című könyvére. A Népszámlálási kisokost követi Nagy Zsolt az OdaAdó vagy megtagAdó? című írása, melyet a Pátria rádió műsorajánlata követ.

Fritz Beke Éva