A református templomban megtartott hálaadó ünnepi istentiszteleten Kassai Tímea lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket, majd Révész Tibor, a barsi egyházmegye esperese szolgált előimával és fohásszal.

Géresi Róbert püspök igehirdetésének alapjául a szabadulásért könyörgő Dávid imádsága, a 17 Zsoltár 6, 7, 8 versei szolgáltak. Ennek alapján tette fel a kérdést a gyülekezeti közösségnek, hogy vannak-e találkozásaik az Istennel. Majd azzal folytatta, mert ebből a személyes találkozásból indul el mindaz, ami Dávidnak az életét is meghatározta, elindította és egy útra vezeti. „Csodálatosan szól Dávid hitvallása: Isten kezébe akarja helyezni az életét, és mindazokét, akiket az Úr rábízott”– nyomatékosította a püspök.

„Őrizz meg engem, mint szemed fényét” – idézte a zsoltár igéjét a püspök, majd feltette a kérdést, kire mondjuk ezt, hogy ő a szemünk fénye?, majd azzal válaszolt, a gyermekekre és az unokákra. Elmondta, hogy ennek az intézménynek az átadása kapcsán hálásak lehetünk az Úrnak, hogy a szemünknek fényei vannak. Az igazi nagy kérdés a szűkebb régiónkban, de az egész Kárpát-medencében is, illetve az egész népünknek az, hogy kik a szemünk fényei, akikre sajnos nagyon sokan tartanak igényt – jelentette ki Géresi Róbert, majd hozzátette: Elsősorban azért, hogy befolyásolják az életüket, s megváltoztassák a családok helyzetét. Ezt sikeresen is teszik – fűzte hozzá, s a felvetett gondolatsort tovább folytatva azt mondta, egy bölcsődei átadásánál teljesen jogos a szülők kérdése: rábízzuk-e az Istenre a szemünk fényét.

Majd az ige alapján Dávidra helyezve a hangsúlyt utalt arra, hogy peremhelyzetből érkezik, de odaáll Góliáttal szemben és legyőzi a legyőzhetetlent. „Isten általa tett csodát. Ebben az elbizonytalanodó világban, amikor úgy érezzük, hogy csak Isten védelmező szárnyai alatt tudunk menedéket találni, akkor tegyen bennünk csodát az Isten: itt Léván, Barsban, a gyönyörű barsi templomokban, a Felvidéken. De elhisszük-e mi magunk, hogy megtörténhetnek ezek a csodák?” – tette fel a kérdést ismét, majd kihangsúlyozta: ha Dávid nem hitte volna el, hogy legyőzi Góliátot, akkor nem veszi fel a parittyakövet. De elhitte, hogy Isten egy kicsike parittyakővel is csodát tud tenni.

„Itt vannak a közösségeink, a templomaink, a testvérközösségek, az intézményeink, a híveink, a presbiterek, gondnokok, gyülekezeti tagok. Testvéri közösségben vagyunk s nap, mint nap érezzük az Anyaország segítségét, támogatását, biztatását, hitét. Higgyük el, hogy Isten fel tud bennünket használni az ő csodáinak megvalósulásánál – hangsúlyozta a püspök, hozzátéve: A mi szemünk fényét helyezzük az Isten oltalmába. Csak igy lesz előrejutás, megújulás, továbblépés. Higgyük el, Isten csodát tud tenni általunk. S legyen meg bennünk a hitnek, a reménységnek a teljessége, ereje és hatalma – mondta igehirdetése végén Géresi Róbert püspök.

Grezsa István miniszteri biztos, aki az elmúlt három év folyamán – néhány kivételtől eltekintve – személyesen részt vett a felvidéki református intézmények átadásán, köszöntőjének elején hangsúlyozta, hogy egy bölcsőde nyitás nagy erőfeszítést követel olyan városban, mint Léva, ahol már szórványban és a nyelvhatáron élnek a magyarok.

„Felemelő érzése az immár hatodik esztendejébe lépő programnak, hogy amit lehet, megteszünk akkor is, hogyha most éppen a  béke és a biztonság, valamint a mi ezeregyszáz éves megmaradásukat kérdőjelezik meg. A megmaradáshoz pedig szükség van az áldozathozatalra is. S milyen jó, hogy itt a szórványban megtehetjük ezt, hiszen nekünk görcsösen kell ragaszkodni az Isten-haza-család alapértékekhez, illetve ahhoz, ami bennünket mindig megőrzött: a magyar anyanyelvhez és a magyar kultúrához” – nyomatékositotta Grezsa István.

A Juhász Gyula Alapiskola tanulóinak műsora

Elmondta, hogy Léván nemcsak a magyar – magyar összefogás eredményéről beszélhetünk – a magyar kormány forrásaiból a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a helyi egyház község fogott össze –  hanem a világiak és az itteni szlovákok összefogásáról is. - Így rámutathatunk arra, hogy ez az óvodaprogram nemcsak az új magyar önépítésnek egy lépcsőfoka a 12 éves magyarországi nemzeti kormányzásnak, hanem arra is, hogy csak úgy tudunk túllépni a saját veszteségeink árnyékán, ha elfogadjuk, hogy a Kárpát-medencében a szlovákoknak, románoknak, szerbeknek, horvátoknak, magyaroknak és a ruszinoknak egyformán otthon kell magukat érezniük.

A gyülekezet énekkarának szolgálata

Beszéde végén megköszönte a Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak, hogy nem csak pontosan építették meg az épületeket, végeztek szakszerűen, lélekkel teli munkát, hanem  a magyarországi építtetőket is részleltették azokból a javakból, amely a magyarság gazdagságához hozzátartoznak a Kárpát-medencében.

„Azzal a lelkülettel és reménységgel kívánok a lévaiaknak sok-sok örömteli pillanatot ebben az új bölcsődében, – ami a jövőben talán még óvodával is kiegészülne –  hogy sose felejtsük el azt a gyakran idézett mondást: Nem azé, aki akarja, nem is azé, aki fut, hanem egyedül a cselekvő Isten dicsőségére történik minden ezen a világon“ – fogalmazott Grezsa István kormánybiztos.

„Egy éve még azt láttuk, hogy véget ért egy álmunk. Pedig az utolsó pillanatig hittünk benne“ – utalt beszédében a református gimnázium 2021-es bezárására Kassai Gyula lévai lelkipásztor, majd azzal folytatta, hogy ma pedig új kihívással nézünk szembe, amelyben Isten kegyelmét látjuk.

„Ahol szeretet és összefogás van, ott a fa újra kihajt, az ágak megelevenednek és nem fogynak el hajtásai. A friss hajtások mi vagyunk, akik itt élünk a Kárpát-medencében: mi magyarok és a velünk élő nemzetek mai nemzedéke. A hajtások pedig azok a lévai gyerekek, akiknek a szülei magyarul beszélnek vagy kötődnek a magyarsághoz és a lévaisághoz, s  akik számára nem vagyunk idegenek. De lehetnek azok a gyerekek is, akiknek a szülei már nem beszélnek magyarul, de hozzánk kötik a gyökerek“ – hangsúlyozta a lelkipásztor, azzal folytatva, hogy azoknak építettünk házat, akik beszélik a szeretet nyelvét. Akik számára fontos a család, a közösség és a hit. Ezt a nyelvet hiszem, hogy még nagyon sokan beszélik a városban. Hiszünk abban, hogy a mi kis szigetünk a reménység, a hit, az összetartozás szigete lesz. Akik ide betérnek, azok előtt megnyílik az út az igaz forráshoz, az evangélium által az örök élethez.

A reménység szigetén, a bölcsőde és közösségi nagyterem bejárati íve az égre mutat. Mindkettő hirdeti, hogy Isten kaput nyitott az emberek előtt. Aki belép ezeken a kapukon maga is egy forrásra talált Istenhez. S aki ezt a forrást megtalálja, az a másik számára is forrássá lehet: a nevelő a gyermekeknek, a gyermekek a nevelőknek“ – jegyezte meg a lelkipásztor mintegy utalva a bölcsőde nevére, amely a Forrás nevet kapta.

Beszámolójában felidézte, hogy a bölcsőde építése egy régi épület bontásával indult el 2019 tavaszán, majd az alapozás után másfél év elteltével, 2020 novemberére készült el. Az elmúlt év szeptemberében feltöltötték az udvart és kiépítették a vízelvezetési rendszert. Közben zajlott a gyülekezeti központ kiépítése. A bölcsőde beruházásásának teljes költsége meghaladja az 500 ezer eurót, amelyhez a gyülekezet saját forrásából eddig több mint 50 000 eurót fordított.

Az ünnepi istentisztelet végén a részvevők átvonultak a Reménység szigetéhez, ahol a Juhász Gyula Alapiskola tanulói és pedagógusa kis műsorral kedveskedtek.

Szegény Dorottya

A Forrás bölcsődét Grezsa István miniszteri biztos, Géresi Róbert püspök, Kassai Gyula lelkipásztor szalagátvágással adta át, amelyet körbejárhattak a meghívott vendégek.

A huszonnégy férőhelyes Forrás bölcsőde két tágas, korszerűen berendezett terme a szükséges engedélyek beszerzése után, várhatóan néhány hét múlva nyitja meg kapuját a kicsik előtt. Az intézményhez konyha is tartozik.

Kép és szöveg: Iski Ibolya