Jer 6 és Jn 9,18–23 (ÚSZ) „Hogy ki nyitotta meg a szemét, azt sem tudjuk" (21). A felelősség erő. Csak igazán erős emberek képesek felvállalni, elhordozni. Hárítani könnyebb – első körben. Csakhogy aztán évek, évtizedek múlva súlyos teherként tornyosul az ember nyakába. A felelőtlenség vagy a lerázott felelősség nyomasztóvá válik. A vak férfi szülei fiuk kárára épp csak a rokoni szálat nem tagadják le, nehogy a megszokott közösség kivesse őket magából. Fiuk élete kifordult négy sarkából, mégsem állnak a pártjára. Nem olvassuk, hogy a meggyógyult férfi cserébe okolni, hibáztatni kezdené őket. A mai lélektudomány sok ágazata a szülők felelőtlenségét keresi minden téves emberi fejlődés és tett mögött. Divat őseinket okolni saját hibáinkért. A Krisztus közelében gyógyuló ember azonban nem felelősöket keres, nem másokat okol. Mire is menne vele? Krisztus közelében gyógyulás van szülőként, gyermekként egyaránt. Valaki elfogadja, valaki megfutamodik.
Fohász: Jézusom, Megváltóm, Nálad minden bűnre van elégséges kegyelem. Szabadíts meg kegyelmesen az önmagam körül forgásból. Bűnöket leleplező hatalmad ne vádaskodást szüljön bennem, hanem irgalmat. Ámen.