2Móz 13 és Fil 2,19–30 (ÓSZ) „Az Úr pedig előttük ment" (21). A kivonulás után Isten vezeti Izráelt. Nappal felhőoszlopban, éjjel tűzoszlopban jár előttük az úton. A felhő és a tűz Isten jelenlétének ószövetségi jelképei. A nemrég szabadult nép tehát a maga valóságában éli meg, hogy a mindenható Isten jelen van az életükben. Nincs olyan pillanat, hogy ne nézhetnének fel, és ne látnák, hogy kihez tartoznak, kinek a kezében van az életük. Maguk mögött hagyták azt, ami ismerős, még ha nyomorúságos élet is volt az, és előttük van az ismeretlen. De nem egyedül menetelnek az ismeretlen felé: az Úr áll az élen. Mindez arra bátorít minket, rohanó világban élő keresztyéneket, hogy bízzuk rá magunkat Jézus Krisztus Szentlélek általi vezetésére. Mindennél fontosabbnak és értékesebbnek tartsuk, hogy utunkon úgy menjünk tovább, hogy Jézus Krisztust követjük!
Fohász: Szerető Istenünk! Hálásan köszönjük, hogy nem az egyszerűnek tűnő úton vezettél bennünket, hanem azon, amelyen a Te áldásaidat elkészítetted. Arra kérünk, segíts nekünk türelmesen megvárni a Te tanácsodat, vezetésedet. Ámen.